Azt gondoltam, egyedül csak nekem lehet ilyen perverz és egyedi ízlésem, hogy a Thor 2.-re Thor-rajongóként megyek be, de Loki-rajongóként jövök ki. Erre ahogy végigolvasgattam a vonatkozó fórumokat, sőt cikkeket, kiderült, hogy tízből tíz írás Lokit tartotta jobb karakternek és Tom Hiddlestont jobb színésznek (ez a kettő egyébként kétségtelen), sőt még a Thor-képregényrajongó keménymag szimpátiája is jóformán fele-fele arányban megoszlik a két karakter között..
Kicsit megkönnyebbültem, hogy nemcsak én látom így ezt a dolgot, ugyanakkor elszégyelltem magam, amiért azt képzeltem, hogy nekem valami csodálatos, egyedi látásmódom van, hogy ilyen ügyesen felismerem a sárban a gyémántot :-)
A lényeg a lényeg, kezdtem érezni a jelekből, hogy valószínűleg Tom Hiddleston a következő kedvenc színészem. Ilyenkor az jön, hogy listát írok a beszerezhető filmjeiről és indulok a MediaMarktba.
Ezen a ponton már el is akadtam, mert a fiúnak viszonylag kevés filmje van, ami DVD-n kapható, sőt van, amit nem is lehet megszerezni Magyarországon. Ez persze nem baj, nyáron már tapasztaltam, hogy bármit bárhonnan megszerezhetek, ha felkeresem azt a derék boltot, amely az Amazonról rendel nekem. De Hiddleston-filmeket mostakarok! A Thort és a Bosszúállókat leszámítva mindössze egyetlen film van itthon, amiben azonnal megtekinthettem úgy is, hogy nem Loki, és ez az Éjfélkor Párizsban.
Lekornyadtam már a gondolatra is. Szégyellem bevallani, de az utóbbi évek Woody Allen-filmjeit igen nehezen bírom :-( A többségükön bealszom, mert unalmas értelmiségiek fárasztó nyavalygása az egész. Az Éjfélkor Párizsbant most mégis végignéztem – beletekerve – Hiddleston miatt, aki F. Scott Fitzgeraldot játszotta benne, és jó is volt őt látni, azonban nettó öt percet szerepelt összesen. Még jó, hogy nem direkt ezért, most vettem meg a filmet, hanem apámnak tavaly karácsonyra.
Mivel erősen vizuális alkat vagyok, főleg ha pasikról van szó, nem semmi élmény volt a fekete, hosszú hajú, gonosz mosolygású, látványos ruhákat viselő, ravasz Loki után ebben a filmben látni a fickót: szürke öltöny, nyakkendő, lenyalt haj (fúúj! szerintem az 1920-as években egyetlen pasi sem nézhetett ki jól!), cigi, karikagyűrű; és a saját vörösesbarna, hullámos haja. Ez amúgy borzasztóan tetszik, nagy újdonság számomra, mert ő az első pasi – mind az életben, mind filmen – akire jólesik ránézni, és egyben vörös(es) hajú. – Most a Weasley-ket ne számítsuk ide :-)
Tehát ez az öt perc jólesett, de kissé kevés. Ezenkívül a leginkább megszerezhető filmje a Hadak útján, azt azonban csak végszükségben fogom megvenni (bár lehet, hogy majd eljön ez a pillanat is). Ebben ugyanis Tom csak úgy húsz percet szerepel, aztán meghal. Valamint nem vagyok hajlandó szomorú lovas filmet nézni!! Főleg olyant, amit Spielberg rendezett, aki sajnos szintén lefelé tendál számomra, vagyis egy giccsgyáros lett, szívből sajnálom, de nekem már az E. T. is túl nyálas volt, én a Cápát vagy a Párbajt tekintem ideális Spielberg-filmnek. Erre megcsinálta ezt a „Lassie hazatér, csak lóval” témájú Hadak útjánt, John Williams állandó jellegű tettestársával, aki meg könnyfacsaró zenéket ír hozzá. Na nem!
Én már kibőgtem a tüdőmet a Marley és én filmen, a Hacsi filmen, a Marley & én könyvön, a Kutyák a rendelőmben és az Enzo c. könyveken, sőt még a Szabadítsátok ki Willyt c. filmen is bőgtem, mert nem hittem, hogy egy nagy batár bojlertestű bálna képes lenne megríkatni, de képes volt. Ezek után képzelem, Spielberg és Williams mit hozott össze egy lóval, akiknek amúgy is olyan nagy barna kidudorodó szomorú szemük van. Nem nézek bánatos állatos filmet, amíg annyira ki nem leszek éhezve Hiddlestonra, hogy mégiscsak muszáj lesz…
Ezenkívül lesz még valami vámpíros filmje – teljesen ideális! – de csak jövőre, ki tudja mikor; meg van az Örvény, aminek magyar címe is van, szerelmes film is (ahh!), csak épp sem DVD-n nem kapható, sem semelyik tévécsatorna nem játssza. Hát akkor hogy?
Szerencsére Kati is és Barbi is ajánlottak több ingyenes filmletöltő oldalt, majd rávetődöm ezekre. Eddig lusta voltam, vagy reméltem, hogy talán a békés út (= legális DVD) is járható.
Valami olyan Tom-film kellene, mint az Állomásfőnök, amiben egy abszolút főszereplő van, és az szinte minden jelenetben ott van, legfeljebb két mondatot pofáznak egymással rajta kívül a többiek, és nem tudsz úgy beletekerni abba a filmbe, hogy ne legyen ott a főszereplő. Hát ez egyelőre vágyálom. Persze az is baj, hogy Hiddleston sokat játszik inkább színházban, ami nagyon derék, de én jobb szeretem, ha a kedvenc színészeim inkább filmekben játszanak, mert azt beszerezhetem és bármikor megnézhetem, míg egy színdarabot pár évig játszanak, aztán volt, nincs. Főleg akkor idegesítő ez a tendencia, ha külföldiről van szó, mert attól nekem itt Budapesten nem lesz jobb, hogy Tom Hiddleston Londonban játszik valamelyik színházban (legfeljebb az, hogy örülök, amiért nem a Hangyák a gatyában 2.-ben játszik).
Szívem szerint odamennék, és a fülénél fogva szelíden lehúznám a színpadról és áthúznám a kamerák elé :-D
Ja igen: a vöröses haján kívül még abban is újdonság, hogy ő az első kedvencem, aki négy évvel fiatalabb nálam!
Természetesen rengeteg nálam fiatalabb színészt nagyon bírok (az első, aki eszembe jut, a 20 éves Szamosi Donáth az Equusból); vagy Drogo a Trónok harcából, meg egyáltalán bárki, aki 1977 után született. De olyan személyes, szívbéli kedvenc, aki színészként is, pasiként is erősen bejövős, az eddig csak egyetlen volt, egy másik Tom (ez valami járvány), Tom Hardy, ő viszont normális ember módjára szintén 1977-es, csak épp szeptemberi. Tehát ez jóformán nem is korkülönbség. Alig néhány hét… rajtam még meg sem száradt a magzatvíz, mikor ő megszületett, tehát egyszerűen nem is tekintem „nálam fiatalabb kedvenc”-nek :-)
[Hogy elkalandozzak, Hardyt a generációnk egyik legjobb színészének nevezik – én az „egyik” szót talán el is hagynám – és ahogy a decemberi VOX-ban olvastam, négy vagy öt filmje is lesz jövőre. Hurrá!! :-) Viszont ez esetben a négy évvel fiatalabb Tom Hiddleston már egy másik generáció kell hogy legyen. Talán színészek és filmek tekintetében a „generáció” szó csak két-három évet jelent. Mert DiCaprióra is mondanak ilyesmit, aki viszont ’74-es, tehát szintén nem a mi generációnk, a ’77-eseké. Világos!]
Szóval három évvel és nyolc hónappal fiatalabb nálam, és mégis bejön mint pasi. Ezt még szoknom kell, hogy most már a nálam szignifikánsan fiatalabbak is felnőtt férfiak, és a „nálam x évvel fiatalabb” az azt jelenti, hogy harminchárom éves, ami már egyáltalán nem kölyök kategória.
Csak azért megyek el személyes irányba, mert mivel nemigen férek hozzá filmekhez, amikben Hiddleston játszik, ezért a neten kerestem vele pár interjút, hogy legalább nézegethessem. Így most a színészi kvalitásairól (Lokit leszámítva) nem tudok bővebben nyilatkozni. Az interjúkban viszont nagyon kedves, közvetlen, okos, aranyos srác benyomását keltette, végtelenül rokonszenves volt. Az első interjúban, amit találtam, afféle Kész átverés módján mindenféle beugratós, rázós kérdéssel ugratták, ő meg csak aranyosan nézett, kicsit értetlenül, hogy mi van most, de nem csapott oda és nem küldte el az édesanyjukba a riportereket, majd a végén mind együtt röhögtek. (Lehet persze, hogy utána ordítozás volt, vagy gyíkká változtatta őket, ki tudja, mi ragadt rá Lokiból :-)
Aztán egy tévéinterjúban bejátszottak egy részletet valami Unicefes jótékonysági felvételből, ahol Afrikában kicsi fekete gyerekekkel foglalkozott, tutujgatta és a karjába vette őket. Fiú létére. Ez nagyon tetszett – nagyon el tudok lágyulni, ha egy pasas gyengéden bánik kiskutyával vagy kisgyerekkel. Persze lehet, hogy naiv vagyok, és csak megrendezett felvétel, meg imázsépítés, de ő – még? – nem olyan világsztár, hogy a jótékonysággal villogjon; hanem még ’kicsi’, amitől sanszosabb, hogy őszinte.
Aztán volt még egy interjú, ahol az Örvényről beszélt, ami ugye szerelmes film. – Hogy miért nem lehet hozzáférni és megnézni! – Ehhez az interjúhoz egy kommentelő csak ennyit fűzött: „Voice-porn!”
Igaza van :-) Olyan szép, lágy, mély hangja volt, és olyan tisztán beszélt, hogy egy csomó szót még az én angoltudásommal is megértettem belőle, a hangja pedig kifejezetten elandalított.
Hihetetlen, hogy ezeket írom, mivel mégiscsak Lokiként láttam a legtöbbször, aki se nem megbízható, se nem aranyos, a magyar szinkronhangja pedig kifejezetten kamaszos, ami jól illik a karakterhez, de tök más, mint valójában.
… Ezek után holnap megyünk Katival (Thor-rajongó – most még) megnézni a Thor 2.-t, szerdai akciós napon. De furcsa lesz!
* aki pedig a címben szereplő idézetet netán nem ismerte fel, az nem látta elégszer a Bosszúállók emlékezetes, sírva röhögős jelenetét :-D
