Sikerült, sikerült végre újra beleférnem a 38-as farmerbe! :-)
Igaz, igaz, hogy jó négy hét után. De legalább nem volt egészségtelen, gyors fogyás. A júliusi, 15. plazmaadásnál 60 kg-ot mértek, a derékbőségem 75 cm, a csípőbőségem 102 cm volt. Csak a laza kényelmes nyári gatyák jöttek rám.
Tegnapra a súlyom 56,2 kg lett
, a derékbőségem 70 cm, a csípőbőségem 99 cm :-)
Lehet, hogy így 39 évesen már lelassul annyira az emésztés, hogy a fogyás – akárcsak ősszel a hízás is – lassú folyamat, olyan, mint elgurítani egy medicinlabdát: marha nehezen indul be, de ha egyszer beindult, akkor már gurul, mint állat.
Különben semmi különöset nem tettem a fogyásért. Elsősorban újra elkezdtem a futást, amit a lábujjtörés (?) miatt egész júliusban mellőztem. Augusztusban idáig már tízszer futottam, ebből utoljára két Margitsziget-kört. Egyszer sem különösebben gyorsan; a sebességem még a saját átlagom alatt van, de akkor is: futottam!! A zsírégetés mellett a futási rázkódás már csak fizikai okokból is szépen megindítja az emésztést, ez világos.
És persze sokat gyalogolok, de ez egyébként is szokásom.
Ezenkívül pedig persze elkezdtem odafigyelni a táplálkozásra. Semmi olyasmit nem csinálok, hogy „nem eszem kenyeret”, meg „nem eszem édességet”, ez nálam nem működik, mert 3-4 nap után elborul az agyam és kiéhezettségemben felfalok egy teljes tábla Milkát. Helyette igyekszem a lehető legkevesebb effélét enni. Pl. eszem édességet, de ha csak kibírom, egy-két kocka csokit. Munkahelyen, hacsak lehet, inkább egyáltalán nem (sajnos a melóhelyen szokás, hogy most, amikor holtszezon van és kevés meló, az ember „unalmában” eszeget).
Pl. van egy marcipános Ritter Sport a hűtőben, abból szoktam egy csíkot enni naponta, de ha kibírom, inkább csak két kockát.
Sőt! Voltak olyan napok, amikor kibírtam, hogy egész nap ne egyek édességet! Leszámítva persze a reggeli tejeskávét, bár azt édesítővel iszom. … Eltelt a munkanap csoki nélkül; itthon megettem a főtt ételt, és már épp indultam volna a hűtőhöz a csokiért, amikor rájöttem, hogy tulajdonképpen nem kívánom, csak a megszokás miatt enném meg. Így visszaültem a regényemhez. Eltelt tíz-húsz perc, és éreztem, ha most nem eszem csokit, hanem fogat mosok, akkor sem lesz semmi gond, elleszek édesség nélkül. És így lett!!
Péksüteménnyel ugyanígy, megeszem a finom csavart kiflit, de nem kettőt, hanem csak egyet.
És igyekszem kitolni az étkezések közti időt a korábbi két óráról mondjuk három órára. Vagy felteszem magamnak a kérdést: Komolyan éhes vagyok én már? Nem bírom-e ki még félórát? És ha lehet, betolok egy-két pohár vizet, ami szépen eltelíti a gyomrot, és segíti az emésztést is, ennyivel tovább kibírom a következő kajálás előtt.
Eleinte ettem szűztea-kapszulást is, de azzal felhagytam, mert nem sokat használt, illetve ha napi kettőt szedtem volna, akkor használt volna, de nem akartam hasmenéseket.
Reggelente megiszom egy pohár meleg vizet, néha citromlével, vagy ritkán almaecettel.
… Na szóval, miután így visszafogtam az étel mennyiségét, és megnöveltem a mozgás mennyiségét, pár hét után, amikor jött egy kisebb lehűlés, elhatároztam, megpróbálom felvenni a kedvenc 38-as farmeromat. Azt, ami – szerintem direkt – egy picit nagyobb, már félúton van a 40-es felé. Ez egyáltalán nem jött rám július közepén, amikor a plazmaadások miatt szándékosan dagadtabb voltam. Most fel bírtam húzni, igaz, hogy nem lobogott olyan kényelmesen a szára, mint mondjuk két éve, de azért feljött. Ebben jártam két napig, aztán betettem a mosásba, de a lehűlés továbbra is tartott, én pedig megpróbálkoztam egy másik 38-as farmerrel. Egy már „igazi” 38-as. És feljött! Rendben, ez feszült a combomon rendesen, mint állat, DE tudtam benne lépni anélkül, hogy szétpattant volna, és végigcsináltam benne a munkanapot úgy, hogy nem fulladtam meg a derékrész szorításától.
Szóval most elégedett vagyok. (Már a túrakenu-kirándulás során is feltűnt, hogy a bikinialsó most nem feszül rajtam annyira, mint júniusban a nyaraláskor, sőt egész kényelmes volt.) Jó pár hétig még nem adhatok plazmát, mert az allergiaszezon közepén vagyunk, addig még 1-2 kilót, esetleg pár centit is ledobhatok, és végre nem reng annyira a hájam :-)
Eldöntöttem, hogy a jövőben sem kívánok sertés lenni csak a plazma miatt, hanem csakis az előtte lévő napokban fogok többet zabálni, + sósat és szénhidrátot, ami szépen megköti a súlyt, vagyis azt a plusz 1-2 kilót, ami kívánatos a plazmához. Plazmaadások után pedig szépen visszaállok erre a kellemes, komfortos súlyra, amim most van :-)
