a hallgatag macska naplója

  1996 decemberében adtam először vért, plazmát pedig ha jól látom, 2015-ben. A véradások 1996 óta rendszeresek voltak, Anikó barátnőmmel néha együtt mentünk, néha meg csak értesítettük egymást, hogy „mindjárt letelik a 3 hónap, és megyek vért adni” :-D

  Volt nemrég egy érdekes írás a Kiszámoló blogon, hogy milyen istentelenül drága a temetés. Engem mondjuk nem lepett meg, mert munka kapcsán elég sok temetési számlát láttam már, így hozzá vagyok szokva, hogy az urnás temetés is több százezer, a koporsósról meg ne is beszéljünk, simán belekerül…

  Ez hihetetlen, hogy még – csak – 47 leszek, de már egyes öregkori nyavalyák előjönnek… Most például a tyúkszem! Korábban mindig azt hittem, hogy a tyúkszem az csak a sima bőrkeményedés elnevezése. És nem is értettem, mit kell ezen óbégatni. Az ember ledörzsöli habkővel (hacsak a habkő nem…

  Úgy teltek a napjaim, ahogy legutóbb leírtam, olasztanulással, futással és az álláshirdetések méla undorral történő olvasásával, valamint azokra való jelentkezéssel. Kezdtem aggódni, mert nemigen hívtak interjúra, holott januárban, ugye, már másnap hívtak és harmadnap volt az interjú. Míg aztán…

   Az előzmények után nem igazán volt hangulatom plazmaadásra menni, de ez a 10. (ezen a helyen), amiért több pénz jár, és ha munkanélküli leszek, igazán kell minden pénz. Amellett ha kirúgás/leépítés akármi lesz, még stresszesebb leszek és akkor már inkább ezek előtt nyomom le ezt a tizediket.

  Az idei halloweeni időszak megint mozgalmasra sikeredett. Az egyik fix program már több héttel korábban bejött: ugyanis Faterral jegyünk volt az Átriumba a Tizenkét dühös emberre még szeptemberben, de mikor odamentünk, kiderült, hogy betegség miatt elmarad. 

  Olyan eseménydús az életem, hogy egy munkahelyi szemészetről is bejegyzést írok :-D De tényleg nem gyakran történik ilyen, szóval leírom. Volt az időszakos felülvizsgálatom, ami simán lezajlott, és volt mellé egy beutaló a munkahelyi szemészetre is. Mondták, hogy ha új szemüveg kell, abból majd…

  A második plazmaadás estéjén jól telezabáltam magam a csípős csirkeszárnyas chipsemmel, meg Szamos trüffelgolyóval és sörrel. De másnap éhgyomri vércukrot mértem, és 6.0 lett! Ekkorra már rendszeresen méricskéltem a vércukromat. Nem minden áldott nap, de azért hetente egyszer-kétszer biztosan…

  Máris eltelt egy év, és az időszakos orvosi alkalmassági felülvizsgálatra kellett mennem. Ezeket tiszta hülyeségnek tartom amúgy, másrészt mindig idegeskedem miattuk. Egyrészt egy csomó tök beteg és/vagy nemnormális ember dolgozik kb. minden munkahelyemen (láthatóan alkoholisták, láthatóan…

  Jó kis hosszú hétvége Tihanyban! Tiszta véletlenül kerültünk oda; a szállás.hu-n szörföltem csak úgy céltalanul, Balatonfüredet nézegetve, amikor feldobta a Club Tihanynak egy megdöbbentően olcsó ajánlatát, miszerint 2 éjszaka félpanzióval 44.000.- Ft! Körül. Hát ez elég jó. Írtam Faternak, hogy…

  Fú, most már tényleg olyan elmaradásban vagyok a naplóírással, hogy tényleg már csak a legfontosabb eseményeket tudom leírni lóhalálában… Naponta vagy kétnaponta kéne blogot írni, hogy friss napi beszámolók legyenek, de hát soha nem bírom rávenni magam, vagy időm nincs rá stb. Mindegy, most, ami…

  Egész nyáron győzködtem Zsuzsit, hogy menjünk el Győrbe. Csak a nagy nyári hőség végét akartuk kivárni. Aztán eljött a szeptember, de hol neki volt valami dolga hétvégén, hol én nem értem rá, szóval végül a balatonfüredi kiruccanásomat követő hétvégén utaztunk. Győrben még csak egyszer voltam,…

   Nem vagyok jó a feszültségkeltésben, meg most marha álmos is vagyok, szóval csak úgy leírom, ahogy eszembe jut az a nap… Szóval hétfő volt. Új melóhely. Rendes körülmények között is baromi ideges lettem volna, de így, hogy természetesen pont aznapra rakták Fater műtétjét is, és anyám így…

   Nem vagyok jó feszültségkeltésben, nem igazán tudom izgalmasan leírni azt, amin már túl vagyunk. Szerencsére ez nem regény, hanem blog, úgyhogy írom, ahogy tudom! Már a nyaralási beszámolónál is írtam, hogy Fater kurva lassan jár és csomó helyre már el se megy (pl. a vacsora utáni sétákra). Már…

  A júniusi nyaralás viszonylag hosszú volt, munkahelyváltás előtti utolsó nyaralásom, ki tudja, mikor lesz legközelebb alkalmam ilyesmire. Persze most is gyorsan eltelt – illetve amíg ott voltam, minden percet igenis kiélveztem, viszont az a 9 nap olyan volt, mintha csak 3-4 nap lett volna, míg…