Jön a december, és ilyenkor az egyik szemem sír, a másik örül. …Illetve alapvetően mindig örülök a decembernek, mert mindenféleképpen lesz karácsony, és ünnepi szabadság, amikor jó esetben akár két hetet is otthon lehet az ember, ami érdekes módon nyáron nem mindig jön össze. Nyáron ugyanis az emberhiány miatt folyton helyettesíteni kell, mert hol ez van szabin, hol az. Télen azonban a karácsony és a szilveszter közötti időszak holtidő, bezár a munkahely, és ha előtte is hétvége van, meg utána is, és/vagy egy-két napot még előtte-utána kivesz az ember, simán meglesz a hosszú kikapcsolódás.
Én például a december 22-23-át is kiveszem, és a januári munkahét első néhány napját is. Tehát bő két hetem lesz! Addig alszom, amíg akarok, oda megyek, ahová akarok, olyan bakancsot és farmert veszek fel, amilyent akarok! :-)
Hátrány a hideg, és hogy anyám miatt manőverezni kell a családi ünneplés(ekk)el. De ez most nem érdekel.
Ami a hosszú szabadságon kívül érdekel, az a karácsonyi vásárlások kérdése. Imádnám a karácsonyi vásárlásokat a hangulatuk miatt, ha nem lenne akkora tömeg mindenhol. Most, a villanykörte-beszerzés kapcsán, jártam az Árkádban, és noha még csak november vége van, máris úgy tömve volt az egész hely, mintha december 20. lett volna. Épp ezért ki szoktam venni december elején két-három napot, mert ilyenkor már csak hétköznap, munkaidőben lehet nyugodtan vásárolni. Délután, pláne hétvégén ez már lehetetlen. Ezeken a vásárlós napokon felkelek relatíve korán, és lehetőleg már hajnali 10.00-kor a boltoknál vagyok, mert kora délutántól már megint benépesedik minden vásárlási helyszín.
Bizonytalan vagyok azt illetően, kapok-e év végi külön suskát, vagy sem, és ha igen, mennyit? Ha egyhavit, akkor máris megoldva az összes ajándékvásárlás, és a 2015-ös éves bérletemet is meg tudom venni. – Ez komoly tétel, amióta nincs cafeteriám, így bérletem sem. – Ha csak kevesebbet, akkor valamivel kevesebb (= olcsóbb) ajándékok lesznek, magamnak sem vehetek meg minden vágyott dolgot, de az éves bérlet meglesz. Ha egyáltalán nem kapok, akkor a takarékszámlámról kell levennem az éves bérletre való pénzt, és egész kevés ajándékot kap mindenki (még én magam is). …
Ez a november & december sűrű időszak ajándékok tekintetében. Novemberben Tesóm szülinapja van, decemberben karácsony (mindenkinek), aztán Fater szülinapja, Sógornőm szülinapja, Fater és Öcsém névnapja…
Sőt még a kutyának is decemberben lesz a születésnapja, bár szerencsére Saláta almafabéka, így a születési anyakönyvi kivonatát sem tudja elolvasni és fogalma sincs róla, hogy neki szülinapja van, amikor is joga lenne ajándékot követelni.
Ha eltekintünk az anyagiaktól, akkor is ott a kínzó kérdés, hogy mit vegyek ennek a rengeteg embernek?? Öcsém (szülinap) már megvolt. Tisztességes ünnepelt módján kérte a Millennium-trilógiát, megkapta, és azzal kész. Na de Fater sosem kér semmit, vagy nem mondja meg, mit kér, pedig neki 1. születésnapja, 2. névnapja és 3. karácsonya is lesz, és mindig ő kapja a legkevesebb ajándékot, mert olyan nehéz kitalálni, hogy mit adjunk neki.
Most ugyan rendeltünk egy jó kis könyvet anyámmal kettesben – én találtam ki – aminek a 2. kötetét kapja majd karácsonyra, de ez csak egy tétel. Ilyenkor szoktam kínomban megvenni az after shave-et, amiknek a fajtáiról fogalmam sincs – ezzel jár, ha az embernek nincs pasija –, meg kézkrémet, sajtocskát, diétás csokit.
Ilyenkor a fiú rokonaimról néha azt kívánom, bár lennének inkább lányok. A nőknek sokkal könnyebb ajándékot venni, nem? Egy szempillaspirál, körömlakk, kis selyemsál, tusfürdő, és kész; de Faternak ezeket nemigen vehetem. Öcsémből talán még úgy-ahogy kipasszírozom, hogy mit szeretne.
Bár Sógornőmmel sem lesz egyszerű, mert mostanában, ha jól láttam, nem sminkeli magát, és natúr dolgokat használ. Mi értelme sminkcuccot venni, ha nem használja, és mi értelme bio szappant venni neki, amit úgyis megvesznek maguknak, és amiről nem is tudom, milyen fajtát vegyek?
Szokásom, hogy megveszem nekik azokat a filmeket DVD-n, amik minden kétséget kizáróan tökéletesek, és amiket mindketten biztosan szeretnek. Tavaly így kapták meg a Csillagport meg az Eredetet. De azt gyanítom, Tesómék kevésbé filmmániások, mint én, és esténként nem annyira DVD-nézéssel töltik az időt, már csak azért sem, mert nekik ott van az udvaron a kutya, aki ugyanúgy szórakoztat, de ráadásul ingyen van, szépen néz rájuk, és elektroszmogot sem bocsát ki magából.
… Illetve most, hogy ezt írom, eszembe jut, hogy már kiterveztem egy zseniális közös ajándékot Öcséméknek, de azt most nem fogom ide leírni, mert elképzelhető, hogy olvassák a blogot :-) De ez még mindig csak egy ajándék, és több ünnep is lesz.
Anyám szerencsére egyszerű eset, elmesél egy kívánságlistát, én meg majd válogatok róla. Barbi és Orsi is viszonylag könnyű ügy, mert megállapodtunk, hogy max. 1.500.- Ft értékben veszünk hárman egymás közt ajándékot, és ezt a határt szigorúan nem lehet átlépni! Barbi ajándéka ilyenformán már meg is van, Orsiét szintén egyszerű lesz beszerezni. Én írtam egy kívánságlistát, csupa praktikus, pár száz forintos aprósággal, amit bárhol megvehetnek, és amik mind jól jönnek majd nekem.
A munkahelyi ajándékkérő lista nagyon praktikus, például én még most is azokat a zöld teákat iszom, amiket még a májusi névnapomra kaptam a kollégáktól, mert kb. mindenki hozott egy-egy dobozzal. A Metropol Futáson is kaptunk egy tasakkal, ezért most még mindig van egy bontatlan doboz zöld teám, annak ellenére, hogy május óta egyáltalán nem vettem magamnak :-)
A családi ajándékozás tekintetében is bevezettem a listaírást, néhány évvel ezelőtt. Addig ugyanis csomó olyan dolgot kaptam, ami nem is érdekelt igazán, és gyakorlatilag elő sem vettem dec. 24-e után, így az ősök csak kiadták a pénzüket, én pedig nem örültem neki (ezt persze nem mondtam el nekik). Miközben ugyanannyi pénzből vehettek volna olyasmit, amire tényleg vágyom.
Úgyhogy bevezettem – talán egy születésnapomkor első ízben? – hogy listát írok. Ez lehet, hogy gyerekes, de szerintem teljesen logikus. Ha szeretnék (például) franciadrazsét, Medve sajtot és zöld teát, akkor ne kapjak konyakos meggyet, disznósajtot és mazsolát, amiket mind utálok.
Így az utóbbi években többnyire már csak olyan dolgokat kapok, amiknek tényleg örülök. – Bárcsak Fater is követné a példámat! – Tavaly megkaptam a Szemfényvesztők DVD-t, és Szamos trüffeleket is, pedig ez utóbbiakra nem is számítottam, így magamnak is vettem azért stikában (nehogy már anélkül maradjak szentestére) – ezért aztán két adag Szamos trüffelem lett, az év legszebb napja volt :-)
Aztán még ott vannak azok az apróbb ajándékok, amiket én veszek magamnak: ami egyébként is kellene (mert teljesen haszontalan dolgot azért nem veszek, arra tényleg sajnálnám a pénzt). Ami kellene, de alapvetően nem veszem meg, mert azért el lehet lenni anélkül is.
Például új rúzs vagy körömlakk – ezek úgyis kellenek, és a régieknek előbb-utóbb lejár a szavatosságuk – vagy egy DVD, amivel rég szemezek. Vagy egy jó kis, izgalmas/romantikus/thrilleres könyv. Vagy magassarkú fekete csizma, ami úgyis jól jönne télen, szoknyához vagy színházba. Vagy neem olaj, ami állítólag büdös, de fantasztikus a bőrnek (én úgysem érzem, illetve ami olyan büdös, hogy én is érzem, azt az ÁNTSZ már betiltotta).
Vagy a felsoroltak mind :-)
