Már írtam, hogy újabban marhára rakódnak rám a kilók :-( Persze ezt némileg az is magyarázza, hogy mióta eltaknyoltam és fáj a térdem, illetve bejött ez az állati hőség, nemigen voltam futni.
Vagy két hete aztán úgy döntöttem, ez nem állapot és tűrhetetlen.
Harmincas éveim közepéig 52-53 kg volt a versenysúlyom, 55 kg fölé ritkán mentem, most meg sajnos megvan az 57 is (több nem, akkor azonnal abbahagynám az evést – legfeljebb plazmaadáskor, tíz liter víz után és felöltözve vagyok több a mérlegen).
Szóval eldöntöttem nagyon keményen, hogy augusztus 20-ra lefogyok 53 kg-ra. Ez egy szép hosszú intervallum, több mint két hónap, nem fogja megviselni a szervezetemet és egy elérhető cél. Jó, 4 kg fogyáson sokan csak röhögnek, de az én magasságommal a 4 kg azért igenis számít.
Sőt még közelebbi fogyáscél is van, merthogy nemsokára megyünk nyaralni és jó lenne, ha addigra úgy-ahogy elviselhetően festenék bikiniben, illetve nem repedne szét rajtam a gatya. Tehát most az első: lefogyni a nyaraláshoz, a hosszú távú másodlagos cél az augusztus 20-ig 53 kg.
Közte úgyis lesz egy kis elhajlás, mert a nyaralás alatt egészen biztos, hogy mindennap fogok palacsintát enni (de a fagyit megpróbálom mellőzni), valamint mivel svédasztalos lesz a kaja, hát nemigen fogom tudni megállni, hogy jól be ne zabáljak a szállodában. Hazaérkezés után pedig nemsokára jön a születésnap, és azt hiszem, fogok venni magamnak egy Szamos alakos tortát – ezt már hónapok óta fontolgatom –, ami jól beosztva jó 10 napra is elég lesz. Szóval, a nyaralás kezdetétől egy ideig nem nagyon fog állni a fogyókúra, de amint a Szamos torta elfogyott, ráfekszem megint. – Illetve persze igyekszem nem szétzabálni magam addig sem.
Már neki is kezdtem a fogyásnak vagy másfél hete, a legegyszerűbb eszközökkel. Semmi önsanyargatás meg anorexia meg effélék. Először is sokszor felvettem a sztreccs farmert, ami „kordában tart”, vagyis jelzi, hogy ha komfortosan érzem benne magam, akkor OK a súly. Másodszor többnyire lépcsőn jövök felfelé. Harmadszor, a kajáláson változtattam, ez a legfontosabb.
Próbálok kevesebbet enni, és nagy akaraterővel ez sikerül is. És igyekszem csak akkor, amikor tényleg éhes vagyok – nem csak úgy „de ennék valamit!” –, vagy ha már szétesz a gyomorsav, vagy totál gyenge vagyok. Múlt hétvégén például reggel beburkoltam a tejeskávét, aztán ettem pár gerezd almát, és rendesen ilyenkor szoktam utánaküldeni a mozzarellát is, de most megálltam az almánál, és egészen addig nem fogtam neki a sajtnak, amíg már tényleg nem kellett. Így kurva sok idő eltelt úgy, hogy csak egy tejeskávé és fél alma volt bennem, mert igazán éhes csak vagy másfél órával később lettem. Így aztán kitolódott a többi étkezés is későbbre, illetve csökkentett mennyiségben.
Melóhelyen is próbálom ezt megvalósítani, többnyire sikerrel. Sok víz, és a kaját egészen addig halogatom, míg már leesett a vércukrom vagy komolyan megéheztem.
Már sikerült leadnom 1,1 kg-t, tehát legutóbbi méréskor 55,9 voltam. Ez nagyon jó, mert közben bejött ez az iszonyatos hőség, és bár így is szenvedés, de elviselhetőbb, mintha az az 1,1 kg is rajtam lenne. Talán egy kicsit kevesebbet izzadok.
Egyébként a gyomorégésem is szinte elmúlt, vagyis hát van gyomorsavam, ha mondjuk éhgyomorra megiszom a fekete teát és nem eszek utána semmit, de az az étkezések után menetrendszerűen félórával jövő savas fájás, az most nincs (lekopogom).
Az édességről nem mondtam le – szerintem nem is tudnék –, de próbálom nagyon mérsékelni. A kedvenc, 5 kockából álló csokiszeletemet eszem továbbra is, de nem egy egészet naponta, hanem csak 3 vagy 4 kockányit. Melóhelyen semmit. Kólát ittam mostanában párszor a meleg okozta gyengeség miatt, de mindig csak zérót (= 0 kalória, ha hinni lehet a reklámoknak).
És már többször felkeltem egészen embertelen időkben futni, még meló előtt, illetve hétvégén azért, mert csak kora hajnalban úgy-ahogy elviselhető a hőmérséklet. Már az első ilyen alkalomkor ahogy hazaértem, rohantam a vécére és azonnal leadtam vagy másfél kilót :-D Második alkalommal hasonlóképpen. Szóval, a futás szépen felrázza a bélésemet és rendesen beindul az emésztés, ami most azért lassult le, mert nem futottam.
Úgyhogy ezek a távlati célok vannak most előttem. Szerintem menni fog az 53 kg, egyrészt mert elhatároztam, másrészt ha Sisi tartani tudta az 50 kg-t, meg a nálam idősebb Angelina Jolie is tud sovány lenni, akkor nekem miért ne sikerülne. Kemény leszek, mint a mackósajt :-D
