Év elején már nagyon hiányzott Sopron, október óta nem jártam ott. Kézenfekvő lett volna a január első hetében lévő igazgatási szünet alatt foglalni két éjszakát, de egyrészt a karácsony és a családi névnapok-szülinapok miatt le voltam égve, másrész aggódtam, hogy hátha januárban még nagyon hideg…

   Húsvét pénteken Vámpírok Bálja!! :-) Igazi öröm a szünet első napjának estéjére. Illetve kevésbé, mert ez az az előadás, amit januárról halasztottak mostanra, és inkább néztem volna télen, mivel a darab is télen játszódik. De  most is csak +5 fok volt (legfeljebb), szóval a hideg megvolt.

  A közszféra a magánszférától az értelmes dolgokat nemigen veszi át, de a baromságokat nagyon lelkesen. Például a „csapatépítő” fogalmát. Ezt úgy gyűlölöm, mint a szart. Munkaidőben dolgozunk; munkaidő után pedig engem hagyjanak békén. Ha pedig munkaidőben „csapatépítünk”, akkor azalatt sem…

   Áprilisban lejár a személyim, újat kell csináltatnom. Eléggé ódzkodtam tőle, mert utálom az összes hivatalos ügyintézést, de főleg a várakozást és a tömeget előtte. Meg az ügyfélfogadások is olyan bénák, csak heti egy-két nap vannak estig, és nyilván minden dolgozó ember akkor tülekszik oda. De…

  Igen, tudom, hogy majdnem egy éve volt :-D De akkor úgy kiborultam rajta, hogy nem bírtam leírni, aztán meg mintha lecsitult volna a dolog, de most megint aktualitása van, szóval leírom most mégis. De most nem fogok 1000 %-os pontossággal utánanézni a részleteknek, meg akkoriban annyi embernek…

Sok, egyszerűbb ügyfél szokott úgy fogalmazni a kérvényekben, hogy „beteges vagyok” – vagyis hogy több betegsége van/sokat betegeskedik –, de ilyen kifejezés nincs, hogy „beteges”, maximum ha pedofil vagy zoofil az illető, de ezek nem erre gondolnak :-D De a 2022. végi téli szünetben én magam is…

  Mert mikor romoljon el a bojler, ha nem decemberben?! Vagy bármikor, amikor a legrosszabb, pl. nyaralás előtt két nappal, vagy mikor abszolút nincs pénzem…. Hát most december közepén csinálta. Csütörtöki napon reggel arra lettem figyelmes, hogy a bojlerben érdekesen kutykuruttyol a víz. De nem…

  Ahogy írtam, a novemberi osztálytalálkozóhoz kapcsolódóan volt egy mozzanat, ami eléggé felhúzott. Túlléptem már rajta, de akkor Katival kidumáltuk és egy véleményen voltunk az ügyben. Ezért most leírom.

  Gyerekkoromban volt otthon sakk-készlet, Fater elmagyarázta a lépéseket és sokszor sakkoztunk is. Azonban Fater mindig legyőzött! (Arra már nem emlékszem, Öcsém és én játszottunk-e egymás ellen.) Nem ment a fejembe, hogy lehet az, hogy én is ismerem a lépéseket, de a Fater mégis mindig megver.…

  A blogbejegyzésekből úgy tűnhet, mintha az utóbbi hónapokban alig foglalkoztam volna a gyerekekkel. Ez azonban messze nem így van, az ébren töltött időm kb. 60 %-ában velük foglalkozom gondolatban, akár dolgozom, akár hétvége van. Csak írni nem írtam mostanában róluk, két okból: egyrészt a…