Ezt személyes blognak szánom ("csak én és a világ angolul beszélő része tudhatja" :-). Lusta vagyok kézzel írni a naplót, a tinta is elmosódik egy idő után. Olyasmiről írok, ami velem történik, vagy ami arról jut eszembe. Tekintve, hogy főállású, (harmincas) negyvenes irodai patkány vagyok, borítékolhatóan nem lesz 007-es szintű a feszültségfaktor: könyvek, filmek, munka, család, töprengés.
Nézegetem itt az édes kis családi kutya fotóját a számítógépem háttérképén. Salátácska 54 kiló (annyi, mint én), a kora emberre átszámítva kb. annyi, amennyi én vagyok. Azonban ő karcsú, izmos és ránctalan, ellentétben velem.
Hogy csinálja a dög?? Nem jár kocogni…
Mikor beköltöztem az albérletbe, rögtön függönymosással indítottunk, és megnyugodva láttam, hogy a mosógép jó. Persze nem én üzemeltem be, hanem Sógornő, mert ő ért az ilyen bonyolult gépezetekhez.
Utána vidáman mostam egy-két hétig a cuccaimat. Szeretek mosni: van…