a hallgatag macska naplója

  A zalakarosi fürdőben ne akarjunk pisilni! Ugyanis a vécépapírt pici lyukon át lehet kihúzni, és ha nem lóg ki egy kis darab, hozzáférhetetlen a retyópapír – mint a nagymarosi vasútállomás vécéje: van, csak használni nem lehet :-( Úszni se nagyon akarjunk Zalakaroson, az egyetlen úszómedencébe…

  1996 decemberében adtam először vért, plazmát pedig ha jól látom, 2015-ben. A véradások 1996 óta rendszeresek voltak, Anikó barátnőmmel néha együtt mentünk, néha meg csak értesítettük egymást, hogy „mindjárt letelik a 3 hónap, és megyek vért adni” :-D

   Tessék, mondtam, hogy idő kérdése és minden munkahely elcsesződik, vagy legalábbis negatív irányba kezd változni! Mondjuk, már nem lep meg, 29 év munkaviszony után, de a tendencia dühít! Ahogy írtam múltkor, természetesen a legszimpatikusabb kolléganőmnek, Gizinek van pont most elege, és…

  Mert mikor romoljon el a bojler, ha nem decemberben?! Vagy bármikor, amikor a legrosszabb, pl. nyaralás előtt két nappal, vagy mikor abszolút nincs pénzem…. Hát most december közepén csinálta. Csütörtöki napon reggel arra lettem figyelmes, hogy a bojlerben érdekesen kutykuruttyol a víz. De nem…

  Hajlamos vagyok a negatív dolgokra koncentrálni, de összességében (eddig) egész jó volt az adventi időszak! Ma van a szabim első napja, és elég fáradt vagyok fizikailag, de visszatekintve elégedett lehetek az utóbbi időszakkal. A legutóbbi óta volt még egy hétfő-keddi szabim, amikor is…

   Imádom a Halloweent, de az idei nem lett annyira szuper. Nemcsak azért, mert megint elmaradt az átkozott Töklámpás Fesztivál!, hanem mert vacakul voltam egész héten, és ez még hétvégére sem szűnt meg egészen. Szerdától betegácsiban voltam, és a hőemelkedés meg étvágytalanság szépen el is múlt.…

  Uhh, nagyon fárasztó héten vagyok túl. Ami már az előző héten kezdődött. Mert a múlt hét szombaton Öcséméknél voltam, és emlékeim szerint vacsoráig ott voltam, sok időt töltve Zéténnyel és Zsófival. Ami persze isteni dolog volt, főleg mert most, hosszú idő után először, kettesben sétáltunk a…

   Alvás szempontjából nem jól alakult ez a hét: kedden már éjjel fejfájásom volt, és migrénnel ébredtem – ahogy szombaton és vasárnap is, csak hálistennek akkor még ezt nem tudtam – csütörtökön meg anyámékhoz mentem és utána elcsesztem itthon az időt, így későn feküdtem le, így péntekre virradóra…

   Már rég fontolgatom, hogy le kéne ruccannom a Balatonhoz egy hétvégére, de most egyedül. Az Annabellára gondoltam, mert ott jó a kaja, ingyenes a strand, és olyan jó kevesen voltak júniusban… De még nem foglaltam, csak a dátumot néztem ki. Aztán, mikor hosszú idő után összefutottunk Dórival, és…

   Nem hiszem el, hogy holnap már szeptember lesz… Kifejezetten vártam, hogy vége legyen a nyárnak (hőség, egymillió turista, meló, zsúfolt város stb.), de most, hogy tényleg vége, kissé szomorú vagyok. Holnapután már a hőségnek is vége lesz, azt viszont alig várom! A zalakarosi 5 napos nyaralás…

   Mintha Fater említette volna, hogy vénymentes lesz az Algopyrin nemsokára, vagyishogy az Algo hatóanyaga. De akkor épp csak fél füllel figyeltem, mert a Király fürdőben voltunk és el voltam foglalva a benyomásaimmal… De aztán este eszembe jutott, rákerestem a neten, és tényleg!! Nem maga az…

   Ez a hét már előre fárasztónak ígérkezett: hétfőn lakbérfizetés, kedden találkozás Barbival, szerdán plazmaadás. Éreztem, hogy marha fáradt leszek. Jó, Barbival találkozni persze sirály, de ő fél ötig dolgozik és előre tudtam, hogy nem egy órát fogunk dumálni (így…

2019. január 1. van, ezúton is boldog új évet mindenkinek! Holnap már megint munkanap van, és mint minden szabadságom végén, megint azon töprengek, hová a fenébe rohant el ENNYIRE az idő, ilyen gyorsan??! Mintha csak ma lett volna, hogy dec. 20. volt, szabim második napja, sok rohanással,…

  Még most is hihetetlen, hogy 41 vagyok, de valahogy nem feltétlenül rossz értelemben. Jó, már negyvennek lenni is döbbenetes élmény volt, szóval egyszerűen nem tudok mit kezdeni a ténnyel, csak úgy elfogadom, hogy aki 1977. júniusában született, az bizony idén negyvenegy, és kész…

  Most jövök rá, hogy a május egyébként is egy rémes hónap volt. Pedig remekül indult, aztán romlott, a közepén volt egy nagy krízis, aztán az utolsó napon a családi csapás.