a hallgatag macska naplója

  Juh héj, jártak nálam Öcsémék látogatóban! – Még ugyanaznap új szomszédok is jöttek :-/ Már volt ehhez hasonló sajnálatos egybeesés, mikor egy örvendetes családi alkalmat megkeserített az új szomszédság. (Ezt az őrmestert a fátum üldözi.) Én ritkán fogadok vendéget, mert a lakás tényleg…

  Uhh, nagyon fárasztó héten vagyok túl. Ami már az előző héten kezdődött. Mert a múlt hét szombaton Öcséméknél voltam, és emlékeim szerint vacsoráig ott voltam, sok időt töltve Zéténnyel és Zsófival. Ami persze isteni dolog volt, főleg mert most, hosszú idő után először, kettesben sétáltunk a…

  Hétfőn másodszor is megnéztem a Vámpírok Bálját – miután a tavalyi adagomhoz nem jutottam hozzá, viszont az nekem jár :-D Ismét azon ritka esetek egyike volt, amikor hétfőn örömmel keltem fel. Szépen elterveztem, hogy fog alakulni a nap. A reggeli készülődés közben aztán elkezdett zuhogni az…

   Egészen az utolsó percekig nem mertem elhinni, hogy idén tényleg lesz Vámpírok Bálja! Miután tavaly elmaradt, hiába hirdették ki idén újra, és én reméltem is, hogy most már igazán lesz, de sanszos volt, hogy jön majd valami új rendelkezés, vagy a fene tudja mi, és idén is elmarad. Főleg, miután…

  Hihetetlen, holnap karácsony. Persze már rég van karácsonyi hangulatom, meg nagyon kéne a szünet és a pihenés, de akkor is olyan furcsa időszak ez most. Például annyira rákoncentráltam az ajándékok és vendégségi ételek beszerzésére, hogy csak tegnap döbbentem rá, hogy karácsonykor én is fogok…

   Az apró sikerélmény is sikerélmény: megint sütöttem saját kenyeret! :-) De most sem azért, mert „járvány” meg „második hullám”, hanem egyszerűen azért, mert ezen a héten eldurrant az agyam, hogy még a kimondottan drága bolti kenyér is szétfoszlik és morzsálódik, holott előző napon vettem!! :-(

   Tavasszal eldöntöttem, hogy kipróbálom a saját házi kenyér sütését. Én ugyan nem a járvány miatt, mint a többi kétmillió ember, hanem mert Öcsémék mindig házit esznek, amit Ági saját maga süt, és az annyira finom, hogy le se lehet írni. Ennél már csak akkor volt még finomabb, mikor egyszer…

   Egy hete volt a költözés, de mintha egy hónap telt volna el azóta. Csomó új dologhoz kellett hozzászoknom és elég fáradt vagyok. Na de most leírom magát a költözést, mert még a végén elfelejtem :-) Szombat délelőtt hálistennek Öcsémék rövid családi túrázásra hívtak, ami nagyon jó volt, mert…

   Még tart a szünet, de azért gondoltam, leírom az eddigi napokat, mert a végén még túl hosszú lesz. Szóval vasárnap elmentem Évi nénihez és részben jó, részben rémes élmény volt. Először is a menetrendet nézve rádöbbentem, hogy vasárnap nincs oda közvetlen busz, csak átszállással, így résen…

  Öcsém azt állította nemrég, hogy nekem a lételemem az aggódás, nem találom a helyem, ha nincs min aggódni. Ebben mondjuk van valami, tényleg szinte folyton aggódom. De nem öncélúan! Az nem úgy van, hogy reggel felkelek, hogy „Úristen, min aggódhatnék ma?!” Hanem reggel…

   Nagyon rossz vendéglátó vagyok… Több oka lehet ennek, elsősorban az, hogy gyerekkoromban nemigen jött vendég hozzánk. Ünnepekkor a nagyszülők, oszt’ ennyi. Osztálytársak, haverok már csak tinikoromban, akkor is nagyon ritkán. Amióta saját szobám, most meg saját albérletem van, azóta meg az van,…

  Szeptember közepén végre eljött a festés, amitől majd’ egy éve rettegtem. Miután letisztáztuk, hogy kettesben csináljuk Faterral, és hogy az erre a célra gyűjtögetett pénz több mint elég lesz a cuccokra, kicsit megkönnyebbültem.

  Pont ideje volt, hogy legalább egyes dolgok jóra forduljanak. A téli szünet vége óta folyamatosan depis voltam, napközben is sokszor elsírtam magam akár nyilvános helyen is, talán az állásinterjú után két nappal volt először, hogy kicsit nyugodtabb voltam. Aztán most, úgy látszik, hullámvölgy…

  Itt a téli szünet, illetve már egy hete tart, de csak most tudok következtetéseket levonni :-) Jól elképzeltem, milyen állati sokat fogok pihenni, heverészek az ágyban, kiolvasok – a Nesbo-sorozat mellett – még vagy öt másik könyvet, megnézek vagy tíz filmet stb. Ehhez képest egy merő rohanás az…

  Hétfőn hazarepesztettem, mert a mosógépszerelő 17.00-ra ígérte magát; de már felkészültem egy újabb hiábavaló várakozásra. Azonban meglepetésemre a pasas be is futott 17.40-kor. Megnézte a mosógépet, bekapcsolta, nézegette, aztán azt mondta, a gépnek semmi baja,