a hallgatag macska naplója

  Fizikailag tök kimerítő héten vagyok túl, ebbe beleszámolva inkább 9 napot, bár lelkileg azért tök sok jó kis esemény is volt. Az utóbbi időkben gyakran megyek pénteken melóból egyenesen Öcsémékhez, ott alszom, aztán valamikor szombat délelőtt jövök haza. Most is ez volt, múlt héten és ezen is.

  Vége az utolsó munkahétnek! Elképesztően fáradtnak érzem magam, mint kb. minden évben… Részben nyilván azért, mert már marha rég nem futottam. De az utolsó hét egyébként is sűrű volt. Előtte szombati munkanap; aznap még kimentem Tesómékhoz, de sok köszönet nem volt benne, mert Zsófi nagyon lázas…

  Tavasz óta nem voltam plazmaadáson. Először az új melóhely; aztán jött a nyár a 45 fokkal, mert OK, hogy a helyszínen klíma van, de aztán kilépsz az utcára, ahol elájulsz a hőségtől; aztán jött az allergiaszezon stb. – szóval a lényeg, hogy végül november lett, mire bejelentkeztem újra.

  1996 decemberében adtam először vért, plazmát pedig ha jól látom, 2015-ben. A véradások 1996 óta rendszeresek voltak, Anikó barátnőmmel néha együtt mentünk, néha meg csak értesítettük egymást, hogy „mindjárt letelik a 3 hónap, és megyek vért adni” :-D

  Már csak néhány nap a munkakezdésig, és tiszta ideg vagyok. Gyorsan eltelt az itthon töltött 3 hónap; és most kicsit úgy érzem magam, mint augusztus végén szoktam, hogy elmúlt a nyár, és én alig csináltam valami nyaralásos dolgot :-/

   Az előzmények után nem igazán volt hangulatom plazmaadásra menni, de ez a 10. (ezen a helyen), amiért több pénz jár, és ha munkanélküli leszek, igazán kell minden pénz. Amellett ha kirúgás/leépítés akármi lesz, még stresszesebb leszek és akkor már inkább ezek előtt nyomom le ezt a tizediket.

  Megvolt a 2. plazmaadásom is az új helyen. Nem, nem fogom most már mindegyiket egyesével leírni, de ez elég emlékezetes volt :-D Mivel most már ráérek szombatonként, ezért szombat kora délutánra jelentkeztem be. Nagyon komolyan vettem a kevés zsír-szabályt, az utolsó két napban már csokiból is…

  Gyakran van, hogy valahol felmondok, vagy valakivel megszakítom a kapcsolatot, mert minősíthetetlenek a körülmények/ az ember stb., és milyen jólesne, ha ilyenkor a másik fél megbántottan megkérdezné, hogy De hát miért szakítasz/Miért mondtál fel, te kedves Macska, mit követtünk el? – És akkor a…

   Fantasztikus, végre összeszedtem magam és bejelentkeztem a másik, nagyobb plazmaközpontba! :-) Most volt az első látogatásom. Hosszú hetek óta depresszióban vagyok, ami hol jobb, hol rosszabb, de inkább rosszabb… Hangulatingadozás meg passzivitás és effélék. Hála a jó égnek, hogy most épp csönd…

   Még novemberben foglaltam újabb időpontot plazmaadásra, még a régi „helyemen”, azzal az elhatározással, hogy ez volt az utolsó és bizisten elmegyek a nagyobb helyre, de még egyszer itt nosztalgiából, az ismerős helyen adok. És meglehetősen kellett a pénz, ekkorra már bejött az embertelen…

  Legalább egy területe alakuljon kellemesen az életemnek, most ez a plazmaadás :-) Végre, sikerült rájönnöm, hogyan tudok úgy járni, hogy kikerülöm a tömeget! Már többször írtam, hogy a vérnyomás-pisilés miatt rühellem főként a sok népet plazmaadáskor. Mármint akik előttem vannak.

   Már jó rég nem voltam plazmaadáson. Nem mintha nem kéne a pénz :-D, mert kell, vagy mintha nem bírnám a szúrást, mert bírom. A nyáron jött az allergiaszezon, azóta pedig még nem sikerült adni. Az ok tulajdonképpen leegyszerűsíthető egyetlen szóra. VÁRAKOZÁS.

   Hát ez nem igaz! már megint kénytelen voltam a plazmásokat otthagyni a vérbe! Én komolyan nem értem, hogy lehet ennyire béna szervező egy pénzes magáncég… Elhatároztam, hogy még egyszer utoljára elmegyek plazmát adni, aztán szeptemberig szünet, mert augusztusban itt az allergiaszezon, különben…

  Ahogy írtam is, múlt héten kaptam ígéretet, hogy felvesznek az új melóhelyre, de addig ne mondjak fel itt, míg vissza nem hívnak, hogy Felsőbb Szinteken is engedélyezték. Ezért én egész héten tűkön ülve vártam (spoiler: nem szóltak). Különben is mozgalmas hetem volt, és marha ideges voltam.…

   Több hónapos szünet után visszatértem a plazmaadáshoz. Már gondolkodtam rajta egy ideje, de sosem volt alkalmas, illetve olyan ideges lettem, ha eszembe jutott, hogy egy órát kell várakoznom, miközben majd’ összepisilem magam, hogy inkább hagytam a fenébe. No de aztán most annyi minden történt,…