a hallgatag macska naplója

  Van az a jelenség, amikor egy roppant szar időszakban egy-egy nap még a többinél is szarabb. Most ez volt pénteken! Pedig viszonylag jól indult, már eleve hogy péntek, és meló után Dórival találkozunk. De azért az általános rosszkedvem mégis kitartott, mert a zalakarosi rövid nyaralásnak vége;…

  Ez az idei augusztus 20. jó is volt, meg rossz is. A négynapos szünet utolsó napja, de végig olyan meleg volt, hogy igazából nem nagyon lehetett semmit sem csinálni. Szombaton csak lézengtem és bevásároltam, vasárnap futottam, aztán mozi és Hárshegy; de a rohadt erdőben állandóan rám támadtak a…

  Na, most van az az időszak, ami miatt már nem a kedvenc évszakom a nyár. Amikor a nyár nem a „vakáció, nyaralás, kalandok” időszaka, hanem a „rohadt hőségben is dolgozni kell, míg a legtöbb ember a Balatonnál henyél” időszaka :-( Most főleg a rohadt hőség miatt. Már a különben hűvös lakásban is…

   Szombaton lementem Pécsre, amit már rég szerettem volna, de most sürgős lett, mivel még szép idő van és még nincs itt a lezárások következő szakasza. Ezért gyorsan vettem Pécsre vonatjegyet. Sajna a szombati utazás hátránya, hogy mindig pénteken veszem a jegyet, amikor a Keleti tele van rengeteg…

   Nem hiszem el, hogy holnap már szeptember lesz… Kifejezetten vártam, hogy vége legyen a nyárnak (hőség, egymillió turista, meló, zsúfolt város stb.), de most, hogy tényleg vége, kissé szomorú vagyok. Holnapután már a hőségnek is vége lesz, azt viszont alig várom! A zalakarosi 5 napos nyaralás…

Hát ennek a nyaralásnak is vége, és mint minden évben, most is meg kell állapítanom, hogy iszonyú gyorsan eltelt, holott igazán hosszú volt. Mivel a Tagore már nem hajlandó félpanziót adni, így még tavasszal körbekurkásztam a neten balatonfüredi, félpanziós, nagyjából…

Tudom, hülyén hangzik, hogy az ősznek örülök, de ez van! Persze szeretem a nyarat, meg micsoda remek érzés volt nyaralni indulni júniusban, de sajnos a negatív érzések túltengtek az idei nyárban. Például rögtön volt a vizes vb, ami miatt nem futhattam a Szigeten, meg a rakpart is…

   Vége a nyaralásnak, és persze marha gyorsan elröppent, mint minden évben. Mivel volt benne több jó és több rossz dolog is, elhatároztam, hogy most kétfelé szedem és leírom előbb a rosszakat – pesszimista ember lévén :-) –, utána külön bejegyzésben a jókat. Jobb így szétszedve szerintem, mint…

  Mint oly sokszor, most is „fáziskésésben” vagyok lelkileg: amíg a nyaralás idején fejben még nem teljesen tudtam elszakadni a melóhelytől, most pedig, az itthon töltött hetem alatt lélekben még mindig a füredi szállodaszobában voltam, balra a tó, jobbra a hegyek …

  A nyaralás bár baromi jó volt – és túl gyorsan vége lett –, de mégis kettős érzelmeket ébresztett bennem. Egyrészt közben már előre sajnáltam magam amiatt, hogy két héttel később újra dolgoznom kell. Másrészt sokszor akaratlanul is

  A héten valamelyik nap leájultam a Szigetre futni. Már elhatároztam, hogy amíg bírom, futok párszor hetente. Elég sokan vagyunk kint, ami számomra marha meglepő, mert 20.00 óra előtt a hőség miatt neki sem fogok, ráadásul nyár van. Azt hittem volna, hogy minden futó bulizik vagy nyaral. De nem,…

  A július vegyes volt. Természetesen a legrosszabb, hogy dolgozni kellett, és míg a szabi / nyaralás időtartama kb. 5 percnek tűnik utólag, az azóta munkában töltött egy hónap most olyan, mintha vagy fél éve tartana már.

  Jó, most konkrétan arra gondolok, hogy ’menstruálni’, mert épp aktuális a téma, csak ezt mégsem akartam a címbe írni… Ma kezdődik a nagy hőségriadó, ami napi 1-2 fokos emelkedéssel elvileg majd szerdán tetőzik (38 fok – nyilván: árnyékban). Nekem pedig pont most kezdődik a ciklusom :-(

  Eredetileg klasszikus naplónak szántam ezt a blogot, amibe az ember naponta vagy max. 2-3 naponta ír, de rájöttem, ez valahogy nem megy. Mikor valami történik, mikor megfogalmazom magamban, mit érzek vagy mit akarok, akkor épp napközben van, melóban vagyok vagy tömegközlekedésen, nincs…

  Amennyire izgultam az utazás előtt, annyira szuper volt az az öt nap! :-) Persze, mindig így szokott lenni, de én mégis mindig izgulok. Indulás előtti idegeskedésemben egy pillanatra szinte kívántam, hogy bárcsak már a hazaérkezés utáni hétfő reggel lenne… Hát, nagyon hamar…