a hallgatag macska naplója

  Harminc év munkaviszony alatt azt tapasztaltam, hogy az értekezletek és megbeszélések 90 %-a tök fölösleges, és a maradéknak is a felét el lehetne intézni egy jól megfogalmazott kör e-maillel. Az értekezletek (mármint amiken én részt vettem) azért vannak, mert a mindenkori főnökök szeretnek…

  Ezt a hármat legszívesebben külön-külön írtam volna le, de összekapcsolódnak. Úgyhogy egyben elmesélem. Marha fárasztó januári első munkahét volt ez, és még rosszabb is lehetett volna, szóval hálát kell adnom az égnek, hogy „csak” ennyi volt. Rögtön azzal kezdődött a január 2., hogy az újévi…

  Most majdnem ugyanaz van nálunk, mint 2022-ben volt,: nem óhajtanak fűteni! Nem tudom, csak nálunk-e vagy az egész közszférában, csak még senki nem írta meg a hírekben. Most a szobámban, ahol írom ezt, 20,6 fok van, a melóhelyen ennél legalább 1-2 fokkal hidegebb. Bár még nem vittem be hőmérőt,…

  Ezt egyszerűen nem hinném el, ha nem velem történik. … El se akarom hinni, milyen hetem volt! Az egészet megalapozta a múlt péntek – hálistennek legalább a vasárnapot Öcséméknél töltöttem majdnem egész nap, és a gyerekek kb. 90 %-ot javítottak a hangulatomon. De aztán eljött a hétfő :-( Síkideg…

  Van az a jelenség, amikor egy roppant szar időszakban egy-egy nap még a többinél is szarabb. Most ez volt pénteken! Pedig viszonylag jól indult, már eleve hogy péntek, és meló után Dórival találkozunk. De azért az általános rosszkedvem mégis kitartott, mert a zalakarosi rövid nyaralásnak vége;…

  Ez a hét jobb volt, mint a múltkori, mert volt 2-3 hűvösebb nap, és éjszaka egész elviselhető a hőmérséklet. Ezért el is rohantam vért adni, mert az egy év már majdnem letelt. És elvi okokból újabban csak évente egyszer vagyok hajlandó elmenni (akit érdekel – Google a barátod: OVSZ vezetője…

  Na, most van az az időszak, ami miatt már nem a kedvenc évszakom a nyár. Amikor a nyár nem a „vakáció, nyaralás, kalandok” időszaka, hanem a „rohadt hőségben is dolgozni kell, míg a legtöbb ember a Balatonnál henyél” időszaka :-( Most főleg a rohadt hőség miatt. Már a különben hűvös lakásban is…

  Van a (nagyobb) főnököknek ez a marhára idegesítő alfaja, aki azt gondolja, hogy nélküle megáll az élet, kurvára fontosnak érzi magát és állandóan bemászkál, ha kell, ha nem. Az utóbbi pár évben teljesen megfeledkeztem róla, hogy van ez a jelenség, mert nem titkárságon dolgoztam, hanem…

  Jó rég nem írtam blogot. Ez a munkakezdés teljesen felborította a bioritmusomat :-D Írtam már, hogy most nyolctól ötig dolgozom, mire hazaérek és átöltözöm, már hat óra van, és olyankor már az az érzésem, hogy ez már este, ilyenkor nem fogok neki semminek, max. bedobok egy mosást.

  Annyi első munkanapom volt az elmúlt években, hogy már számon se tartom. Idén már három különböző biztosítási jogviszonyom volt, és még csak május van :-D A mostani új munkahelyen való kezdés előtt iszonyú szorongásban voltam. Egyébként is fostam volna, de így, hogy három hónap álláskeresés,…

  Már csak néhány nap a munkakezdésig, és tiszta ideg vagyok. Gyorsan eltelt az itthon töltött 3 hónap; és most kicsit úgy érzem magam, mint augusztus végén szoktam, hogy elmúlt a nyár, és én alig csináltam valami nyaralásos dolgot :-/

  - ezt vagy a Ms. Murphy kézikönyvében, vagy a Bridget Jones 2. részében mondták, talán amikor – a regényben – Colin Firth hívását várták és az az istennek sem jött, akkor Sharon azt mondta, hogy most elmegyünk meginni egy Bloody Maryt, és mire visszajöttek, már villogott az üzenetrögzítő.

  Úgy teltek a napjaim, ahogy legutóbb leírtam, olasztanulással, futással és az álláshirdetések méla undorral történő olvasásával, valamint azokra való jelentkezéssel. Kezdtem aggódni, mert nemigen hívtak interjúra, holott januárban, ugye, már másnap hívtak és harmadnap volt az interjú. Míg aztán…

  A melóból való leszerelés után hirtelen rengeteg szabadidőm lett. El is mentem Sopronba, épp azért, hogy még mielőtt az állásinterjúk beindulnak, a soproni út meglegyen. De azért az első itthon töltött napok furcsák voltak… Egyszeriben megértettem, miről panaszkodnak a nyugdíjasok: „Mihez kezdjek…

  A betegácsiban töltött hét utolsó táppénzes napján belibegtem a dokihoz és átvettem a táppénzes papírt. Okos módon már kirakják a recepcióra. Másnap pedig utolsó munkanap, amikor leadok mindent és leszerelek. Az utolsó munkanap előtt persze ugyanolyan korán keltem, mint máskor, csak kicsit…