Ezt személyes blognak szánom ("csak én és a világ angolul beszélő része tudhatja" :-). Lusta vagyok kézzel írni a naplót, a tinta is elmosódik egy idő után. Olyasmiről írok, ami velem történik, vagy ami arról jut eszembe. Tekintve, hogy főállású, (harmincas) negyvenes irodai patkány vagyok, borítékolhatóan nem lesz 007-es szintű a feszültségfaktor: könyvek, filmek, munka, család, töprengés.
Csodálatos pénteki nap! Mintha évek óta nem lett volna ilyen: a főnök szabin van, a főnökhelyettes elment egy konferenciára és nem jött vissza. Kivételesen Felülről jövő baszogatások sem voltak, holott gyakran előfordul, hogy valakinek eszébe jut valami azonnaltessékmegcsinálni…