a hallgatag macska naplója

  A melóból való leszerelés után hirtelen rengeteg szabadidőm lett. El is mentem Sopronba, épp azért, hogy még mielőtt az állásinterjúk beindulnak, a soproni út meglegyen. De azért az első itthon töltött napok furcsák voltak… Egyszeriben megértettem, miről panaszkodnak a nyugdíjasok: „Mihez kezdjek…

  A karácsonyi hangulat igazán meg volt alapozva az előzmények által … Szerencsére pénteken még Dórival találkoztunk, az azért jó volt. Főleg, mivel pont egy Pocsék főnökök c. könyvet adott ajándékba :-D

  Kissé lelkifurdalásom van, megint rossz barátnő/ rossz exkolléga vagyok… Utálok telefonálni. És van a K. Andi, aki az előző melóhelyemről a kollégám, a szomszéd szobában ülő három lány egyike, akikkel amúgy jóban voltam és tényleg bírtam őket.

   Húsvét pénteken Vámpírok Bálja!! :-) Igazi öröm a szünet első napjának estéjére. Illetve kevésbé, mert ez az az előadás, amit januárról halasztottak mostanra, és inkább néztem volna télen, mivel a darab is télen játszódik. De  most is csak +5 fok volt (legfeljebb), szóval a hideg megvolt.

   Idén ugyan nem voltam végig szabin a két ünnep közt, de legalább karácsony előtt három napig igen. Így most végre kipihentebb voltam karácsonyra. Nem szeretem, ha még 23-án is melózni kell, aztán rohanhatok vásárolni, haza, takarítani, és ott a marha hosszú 24-e, ami előtt ki sem tudtam aludni…

  Vegyes, mert volt benne jó és rossz is: jó, hogy találkoztam a gyerekekkel és több órát is együtt töltöttünk (mekkorák már! :-); rossz, mert szombat éjjel megint műsort adtak a diszkópatkány szomszédaim, amitől az alvás minősége és mennyisége romlott. Pénteken elengedtek minket félórával…

   Idén először vettem ki szabit. Egy egész napot, Zétényke születésnapjára, mert a tavalyit egész napos programmal ünnepeltük, és a szabis terv összeállításakor feltételeztem, hogy most is így lesz. Idén végül „csak” délutáni ünneplés lesz, de addigra a szabis tervet már leadtam és gondoltam, 5…

  A délutános hetem igen kellemesen kezdődött: március 15., hétfő! :-) Hálistennek! Jól kialudtam magam, takarítottam, rendeltem egy pizzát, aztán délután a Margitszigeten sétáltunk Zsuzsival, aki eredetileg azt akarta, hogy kiránduljunk a hegyen. De nekem pont ekkor jött meg és elég intenzív volt…

   … Nem tudom, mikor fogom kitenni ezt a posztot, mert a buzi blog.hu szarakszik, az istennek sem enged be a saját blogom admin felületére azzal a felhasználónévvel és jelszóval, amit 2013 óta használok… Ezt már eljátszották egyszer, érdekes módon pont mióta az Index megszűnt. Mondjuk akkor másnap…

  Olyan marha hirtelen lett vége a nyárnak, hogy szinte fel sem ocsúdtam, és máris október van!! Egész szeptemberben csak azon álmélkodtam, hogyhogy máris szeptember van, erre már az is elmúlt :-D Mostanában az ősz a kedvenc évszakom, de azért szomorkodás fogott el, amikor beköszöntött a…

   Hálistennek a születésnap vasárnapra esett, így nem kellett szabit kivennem rá. Pár rossz tapasztalat után ugyanis eldöntöttem, szülinapon nem vagyok hajlandó dolgozni. Igen rossz, mikor jön valami bunkó ügyfél/kolléga/főnök valami parasztsággal, miközben neked születésnapod van. Szerencsére…

   Megint beigazolódott régi meggyőződésem, miszerint többnyire nem onnan ér támadás, amerről várod vagy amire fel vagy készülve, hanem tök váratlan irányból. Például arra mindig számítottam, hogy futás közben rám támadhat egy őrült vagy egy szatír, esetleg kutya (ez utóbbi már volt is). De hogy…

  A költözés után, de még a koronavírus-vészhelyzet előtt a gondolataimat főleg az új lakás kötötte le. Egyébként is nagy esemény egy költözés, főleg úgy, hogy nem vettem ki szabit, hétfőn ugyanúgy mentem dolgozni, és a melóhelyen nem meséltem róla senkinek.

   Kalandos volt az elmúlt hétvége, amit tökre tudnék élvezni, ha nem lennék fizikailag ennyire kialvatlan, és nem lenne a lakásfelmondási stressz. Szombaton volt a családállításos program, így pénteken Öcséméknél aludtam. Ez már eleve jó volt, főleg hogy volt időm előtte hazamenni, kajálni,…

   Még tart a szünet, de azért gondoltam, leírom az eddigi napokat, mert a végén még túl hosszú lesz. Szóval vasárnap elmentem Évi nénihez és részben jó, részben rémes élmény volt. Először is a menetrendet nézve rádöbbentem, hogy vasárnap nincs oda közvetlen busz, csak átszállással, így résen…