a hallgatag macska naplója

   Szombaton lementem Pécsre, amit már rég szerettem volna, de most sürgős lett, mivel még szép idő van és még nincs itt a lezárások következő szakasza. Ezért gyorsan vettem Pécsre vonatjegyet. Sajna a szombati utazás hátránya, hogy mindig pénteken veszem a jegyet, amikor a Keleti tele van rengeteg…

   Pénteken megint pár óra játszás az unokaöcsivel! :-) Előtte nap Öcsémmel találkoztunk; isteni Frei nápolyi haboskávét ittunk és valami elképesztő finom sütit (nem, a Frei még mindig nem fizet a reklámért :-D), másnap pedig ő estig melózott, én kimentem Ágihoz és játszottam pár órát…

   Megvolt a zalakarosi utószezoni nyaralás is. Előzőleg végig izgultam, hogy csak ki ne találják pont akkorra, hogy „második hullám”, meg „lezárás”, „világvége”, de hálistennek valszeg még minden kormánytag is nyaral augusztus végéig, így a világvége majd csak szeptember 1-től fog jönni, így…

  A hétvége igen jó volt, leszámítva a hőséget. Már pénteken elkezdődött: ugyanis eldöntöttem, hogy elveimet megszegve (12.00 után nincs koffein) hazafelé mégis iszom egy Frei kávét, karibi rumosat, és majd a rum úgyis kioltja a koffein élénkítő hatását estig :-D Meg is volt a kávé, szuper is…

   Nem hiszem el, hogy holnap már szeptember lesz… Kifejezetten vártam, hogy vége legyen a nyárnak (hőség, egymillió turista, meló, zsúfolt város stb.), de most, hogy tényleg vége, kissé szomorú vagyok. Holnapután már a hőségnek is vége lesz, azt viszont alig várom! A zalakarosi 5 napos nyaralás…

  Megvolt a lakbérfizetés, amin már több mint egy héttel ezelőtt is paráztam. – Most, mivel már utána vagyok, jókedvűen emlékszem vissza erre:-D – Kivettem előtte a pénzt, megírtam az elszámolást, a lakbérnapon már az órákat számoltam, hogy „10 óra múlva ilyenkor már túl leszek rajta” stb. Tiszta…

  Még mindig bajlódom azzal a rohadt kötőhártyával – lassan két hónapja – bár a helyzet sokat javult. Mostanra ott tartok, hogy „csak” szemviszketésem van. Tehát nem vörös, és nem is könnyezik, vagy csak kicsit. A szemviszketéssel egyébként az a baj, hogy nagy akaraterő…

  Szeptember közepe is elmúlt, és most jövök rá, hogy alig voltak allergiás tüneteim a nyáron. Néha elkezdett vackabb lenni a helyzet, de úgy emlékszem, összesen csak max. három-négy alkalommal kellett gyógyszert bevennem. Először, amikor határozottan allergiás…

A naptári ősz első napja. Gyerekkoromban rühelltem – iskolakezdés!! –, most viszont úgy érzem, ilyenkor visszazökkennek a dolgok a rendes kerékvágásba. Van abban valami természetellenes, hogy mindenki nyaral, pihen, vakációzik, én pedig eközben dolgozom a forró irodában, a…

  Szombaton megjött a lehűlés, előzőleg pedig Tesómék szerencsésen megérkeztek Erdélyből. Amikor Erdélyben – vagy igazából bárhol – vannak, mindig kicsit aggódom miattuk, nem is annyira azért, hogy a medve megeszi őket, hanem hogy valami közlekedési baleset éri őket.…

  Gyerekkoromban a nyár volt a kedvenc évszakom. Két és fél hónap szünet, és a születésnapom is nyáron van. A nyár egy gyönyörű, hosszú időszak volt, ami az iskola befejezését követően rögtön a szülinapommal kezdődött, aztán egy (vagy régebben két)  hét…