Ezt személyes blognak szánom ("csak én és a világ angolul beszélő része tudhatja" :-). Lusta vagyok kézzel írni a naplót, a tinta is elmosódik egy idő után. Olyasmiről írok, ami velem történik, vagy ami arról jut eszembe. Tekintve, hogy főállású, (harmincas) negyvenes irodai patkány vagyok, borítékolhatóan nem lesz 007-es szintű a feszültségfaktor: könyvek, filmek, munka, család, töprengés.
Péntek, 28-a. Holnap költözés, de az egyetlen, amire gondolni tudok, az az, hogy mennyire vágyom már egy jó alvásra. Iszonyú fáradt vagyok. Nagyon kimerítő hetem volt. Többnyire későn feküdtem le, és felváltva idegeskedtem a költözködés és a munkahely…
Barbi közvetlen főnöke, a közutálatnak örvendő undok vén tyúk, a szakmai csoportvezető. Már rég megvan a negyven év szolgálati viszonya, a nyugdíja a mostani fizetésénél kb. tíz forinttal lenne kevesebb. Én az ő helyében már rég elmentem volna, de ő nem. Három…