Ezt személyes blognak szánom ("csak én és a világ angolul beszélő része tudhatja" :-). Lusta vagyok kézzel írni a naplót, a tinta is elmosódik egy idő után. Olyasmiről írok, ami velem történik, vagy ami arról jut eszembe. Tekintve, hogy főállású, (harmincas) negyvenes irodai patkány vagyok, borítékolhatóan nem lesz 007-es szintű a feszültségfaktor: könyvek, filmek, munka, család, töprengés.
Ahogy írtam az előbbiben, a családi látogatást és új szomszédok érkezését követő reggel úgy ébredtem, mint a mosott szar :-( Az az egy dolog „vigasztalt”, hogy én pedig felkelek 5.15-kor, és onnantól majd én fogok zajt kelteni a reggeli tevékenységeimmel (sátáni mosoly).