Ezt személyes blognak szánom ("csak én és a világ angolul beszélő része tudhatja" :-). Lusta vagyok kézzel írni a naplót, a tinta is elmosódik egy idő után. Olyasmiről írok, ami velem történik, vagy ami arról jut eszembe. Tekintve, hogy főállású, (harmincas) negyvenes irodai patkány vagyok, borítékolhatóan nem lesz 007-es szintű a feszültségfaktor: könyvek, filmek, munka, család, töprengés.
Csodálatos pénteki nap! Mintha évek óta nem lett volna ilyen: a főnök szabin van, a főnökhelyettes elment egy konferenciára és nem jött vissza. Kivételesen Felülről jövő baszogatások sem voltak, holott gyakran előfordul, hogy valakinek eszébe jut valami azonnaltessékmegcsinálni…
Miért kell nekem számokkal foglalkoznom főállásban!?
Mármint természetesen nem örökké, furcsa is lenne, mivel diszkalkuliás vagyok és gyűlölöm a számokat, és örülök, ha a saját életkoromat ki tudom számítani a születési évemből és a jelenlegi dátumból. De most ez a…