Ezt személyes blognak szánom ("csak én és a világ angolul beszélő része tudhatja" :-). Lusta vagyok kézzel írni a naplót, a tinta is elmosódik egy idő után. Olyasmiről írok, ami velem történik, vagy ami arról jut eszembe. Tekintve, hogy főállású, (harmincas) negyvenes irodai patkány vagyok, borítékolhatóan nem lesz 007-es szintű a feszültségfaktor: könyvek, filmek, munka, család, töprengés.
A Lány hét névvel annyira tetszett, hogy rögtön utána megvettem az Élni akartam c. könyvet Pak Janmitól, amit a moly.hu-n ’ajánlottak’ – gyakorlatilag ugyanaz a történet, fiatal lány szökése Észak-Koreából, és ami utána történt. De ez a könyv mégis teljesen más volt!
Ezt a második könyvet is…