Ezt személyes blognak szánom ("csak én és a világ angolul beszélő része tudhatja" :-). Lusta vagyok kézzel írni a naplót, a tinta is elmosódik egy idő után. Olyasmiről írok, ami velem történik, vagy ami arról jut eszembe. Tekintve, hogy főállású, (harmincas) negyvenes irodai patkány vagyok, borítékolhatóan nem lesz 007-es szintű a feszültségfaktor: könyvek, filmek, munka, család, töprengés.
Péntek reggel felhívott Tesóm, hogy szombaton nem megyek-e velük kirándulni a Pilisbe, ahová ők egyébként is mennek. De előbb csomagot vesz át a Cosmióban, szóval találkozzunk reggel a Moszkván.
Jól megbeszéltük a részleteket, letettem a telót, aztán megnéztem a híreket – most már ugyanannyit…
Vasárnap elmentem vásárolni, az Árkádba, mert ott van minden bolt, és 15.00-ig nyitva is vannak. Hajmosás meg minden miatt tök későn indultam itthonról. 11.30-kor szálltam fel a földalattira, amin EGY ember volt! Velem együtt kettő.