Ezt személyes blognak szánom ("csak én és a világ angolul beszélő része tudhatja" :-). Lusta vagyok kézzel írni a naplót, a tinta is elmosódik egy idő után. Olyasmiről írok, ami velem történik, vagy ami arról jut eszembe. Tekintve, hogy főállású, (harmincas) negyvenes irodai patkány vagyok, borítékolhatóan nem lesz 007-es szintű a feszültségfaktor: könyvek, filmek, munka, család, töprengés.
Nem is tudom, hol kezdjem. Asszem már írtam, hogy Fater nagyon a társaság közepének képzeli magát mindenhol, mindig előtérben akar lenni, mindig őrá figyeljenek; meg van róla győződve, hogy őt mindenki imádja és odavannak érte. Lehet, hogy ez némileg így is volt, míg dolgozott és az utóbbi…
Annyi első munkanapom volt az elmúlt években, hogy már számon se tartom. Idén már három különböző biztosítási jogviszonyom volt, és még csak május van :-D
A mostani új munkahelyen való kezdés előtt iszonyú szorongásban voltam. Egyébként is fostam volna, de így, hogy három hónap álláskeresés,…