Ezt személyes blognak szánom ("csak én és a világ angolul beszélő része tudhatja" :-). Lusta vagyok kézzel írni a naplót, a tinta is elmosódik egy idő után. Olyasmiről írok, ami velem történik, vagy ami arról jut eszembe. Tekintve, hogy főállású, (harmincas) negyvenes irodai patkány vagyok, borítékolhatóan nem lesz 007-es szintű a feszültségfaktor: könyvek, filmek, munka, család, töprengés.
Szerencsésen átestem a bemutatkozó látogatáson a – papíron – új munkahelyemen. Utólag belegondolva nem is tudom, miért izgultam annyira? Valamiért úgy paráztam, mintha esélyes lenne, hogy a leendő főnököm majd késsel ront rám, és élethalálharcot kell vívnom vele.
A…
Próbálom csökkenteni a koffeinfogyasztásomat. Megvan már egy hete is, hogy elkezdtem. Teljesen nem tudnék leszokni róla, hisz hogy lennék képes kilépni egyáltalán a lakásból a reggeli tejeskávé nélkül? Jó, amikor valami éhgyomros orvosi vizsgálat van, akkor kénytelen…