a hallgatag macska naplója

  Mint oly sokszor, most is „fáziskésésben” vagyok lelkileg: amíg a nyaralás idején fejben még nem teljesen tudtam elszakadni a melóhelytől, most pedig, az itthon töltött hetem alatt lélekben még mindig a füredi szállodaszobában voltam, balra a tó, jobbra a hegyek …

  Pont a napokban gondoltam – már nem is tudom, milyen összefüggésben –, hogy betöltöttem a 39-et, de még soha nem tört el semmilyen csontom. Erre ma úgy belerúgtam az ágy lábába, hogy azonnal éreztem, valami nagyon rossz történt a bal kislábujjammal.

  A nyaralás bár baromi jó volt – és túl gyorsan vége lett –, de mégis kettős érzelmeket ébresztett bennem. Egyrészt közben már előre sajnáltam magam amiatt, hogy két héttel később újra dolgoznom kell. Másrészt sokszor akaratlanul is