Itt a nyár, meg vagyok lőve a hétvégi ruházkodásommal… 25 fok alatt simán farmert hordok és kész, de így 30+ foknál és 4-5 kg túlsúllyal azt már nem lehet. Van a két vékony „török” nadrágom, iszonyú kényelmesek és lazák, de 1., azokat inkább munkába hordom és nem hétvégén, amikor megsérülhetnek, 2., az egyik már annyira ki van kopva combnál – a héten vettem észre – hogy konkrétan ki kellett dobnom fájó szívvel, egyszerűen semmit nem lehetett vele csinálni, hogy viselni lehessen…
A melóhelyre többször felveszek szoknyát, ami kellemes a melegben és jól szellőzik, de hétvégén, a magánéletben dehogy sétálgatok szoknyában, amiben aprókat kell(ene) lépni, meg szoknyában mégsem mehetek felmászni mondjuk az Erzsébet-kilátóhoz…
Ezért rövidnadrágot kellene hordani hétvégén, ez lenne a kézenfekvő megoldás. De a sortokkal, amióta kialakult ez a körte alakom és hogy elsősorban csípőre és combra hízom, egyszerűen mindig megszívom. Gyári rövidnadrágot egyszerűen nem lehet találni… Van olyan, ami igen jól néz ki, amíg állok benne, csak éppen mikor leülök, a combom közepét szó szerint kettévágja a nadrágszár. Vazze, körte alak, vastag comb, sok nő van így, lehetne valahogy máshogy szabni a sortokat, nemde…
Van aztán az igazán kényelmes rövidnadrág, ami máshogy rémes: ez nem szorítja el az ember combját, ha leülök, viszont úgy néz ki és olyan marha bő, mint valami Afrika-kutatóé a XX. század elején… Egy trópusokra utazó NSZK-s Brünhildának érzem magam, ha felveszem az olyasmit. Ráadásul ez nemcsak combban bő, hanem derékban is, márpedig nekem azért akkora hasam nincs, szóval övet kéne hozzá venni, amitől csak még jobban megizzadok nyáron. Az egy számmal kisebb méret viszont már szűk.
Mindkét típust felpróbáltam már és talán vettem is valamelyikből, de egyszerűen képtelenség hordani őket, az egyik full kényelmetlen, a másik full idétlen… Hirtelen nem is emlékszem, hogy tavaly nyáron például mit hordtam a hőségben.
Na de idén, mikor láttam, hogy nincs viselhető sortom és itt a 30 fok, fogtam a legrégebbi, legkényelmesebb hosszú farmeremet és levágtam térd fölött. Ez nagyon kényelmes kis farmersort lett, még le is lehet ülni benne, igaz, hogy mikor állok, kicsit bő a szára, de ki nem szarja le, hétvégén a kényelem a fontos. Sajnos a farmer már olyan régi és olyan sokat hordtam – ez volt ugye a legkényelmesebb –, hogy oldalt, a csípőmnél a varrás már kezdett lyukas lenni, de igyekeztem úgy tenni, mintha ez direkt lenne így, és nem foglalkoztam az esetleges megjegyzésekkel. Végül is nem az operabálba megyek benne… Arra pont jó volt, hogy hétvégén mászkáljak, hegyet másszak vagy esetleg Zétény unokaöcsémmel a kertben hemperegjek (szó szerint), amit ’normális’ farmerben talán nem tennék :-D
Most augusztus 20-án is épp kint jártam Tesóméknál, Zéténykével sokáig eljátszottunk a kertben, kifáradva, de boldogan jöttem haza. Épp gondoltam útközben, hogy már elég ócska ez a farmersort, de most már mindjárt vége a nyárnak, ezt az egy-két hetet még csak kibírja… Hazaértem, kinyitottam az ablakomat és ahogy visszafordultam, a reteszbe beleakadt a farmer, pont az úgyis szakadt oldalvarrásnál, és arasznyi hosszan kihasadt.
Rémülten néztem. Ezt már meg sem lehet varrni, hisz maga az anyag is fáradt már (10+ éves farmer). És egyébként is ócska… Szóval kuka. De mi a szart hordok most helyette??! A rövid zalakarosi nyaralás előtt álltam, és még a hétvégére is 33 fokot mondtak, én hosszúnadrágban meghalok, szoknyában nem fogok járni szünidőben, másik sortom pedig nincs! Illetve csak az a fajta, aminél ha leülök, kettévágja a hájamat a nadrágszár.
Azonnal átnéztem a többi hosszú farmeremet a gardróbban, hogy nem-e van-e olyan, amit szintén be tudnék áldozni és sortot csinálni belőle… De sajnos a mostani farmerjeim már mind „normálisak”, igazi munkába való, vállalható rendes darabok, hát ezeket nem fogom felvágni, főleg mivel mindjárt szeptember.
Ott volt még a világoskék régebbi trapézfarmerem, ami annak idején volt a „kényelmes hétvégi” gatyám, aztán sajnos a trapéz (megint) kiment a divatból, illetve én is felszedtem azt a plusz pár kilót, hogy a gatya többé nem annyira kényelmes, mint inkább feszülős volt.
De akkor is, ez az egyetlen, amit nem sajnálnék beáldozni, ráadásul még trapézos is, ami most már gáz…
Felpróbáltam a világoskéket, hát feszült, főleg a most kimúlt sort után felhúzva. De azért meg lehetett benne lenni. Basszus, kell farmersort!! Fogtam, bejelöltem tollal a térdem fölött pár ujjnyival és rögtön levágtam a szárát. Aztán estig abban voltam itthon, hogy tágítsam és szokjam. Tulajdonképpen elviselhető volt. Másnap már abban mentem a mutterral a Freibe kávézni, azutáni napon pedig ugyanezt egyedül, és az új sort egész jól bevált. Feszülősebb, mint a régi, de legalább valamivel normálisabban néz ki (ennek még nincs annyira kiszakadva az oldalvarrása). Most ki kell mosnom, hogy tiszta legyen Zalakarosra, de ebben elleszek a még hátralévő meleg időben, aztán itt a szeptember, és jövő nyárra majd csak kitalálok valamit… Például lefogyok és nem én leszek a legköpcösebb gazember ezentúl, illetve bolti sortot is fel tudok venni :-D
