Ma megint vettem egy Nesti Dante-szappant… Ezek azok a gyönyörű csomagolású, többnyire 250 grammos szappanok, amik főleg bioboltokban találhatók. Már régebben is vettem egyet-egyet, de az utóbbi fél évben valahogy rájuk kattantam, és muszáj volt beszereznem egy csomó félét. Már elhasználtam ősszel egyet, nyáron egy radírozósat, most pedig fürdéshez a fekete szappant használom, kézmosáshoz meg a Dolce Vivere Romát.
Eredetileg a Romát akartam kibontani karácsonykor, és azzal fürdeni, és így is lett, de akkor már meg volt véve a fekte szappan is, annak pedig annyira csábító fekete-arany csomagolása volt, és olyan jókat írtak róla a Krémmánián, hogy muszáj volt azt IS kibontanom. Mivel pedig egyszerre csak egy szappannal fürdök, így a fekete lett a fürdős és a Roma a kézmosós. Egyszerűen csak azért, mert a fekete szappan fekete habot hagy, így jobb talán, ha ez a kádban történik és nem a kézmosós mosdóban :-)
Ma megvettem a Dolce Vivere Milanot, amiről a Krémmánián szintén gyönyörűeket írtak, valamint mikor fizettem, még a pénztáros is mondta, hogy odáig érződik az illata. Mármint ahol az ő orra van. És itt van az én problémám!
Ugyanis, mint mondtam már, nem(igen) érzem a szagokat. Némelyeket igen, jellemzően kajákét vagy nyilvános vécékét, de például az ilyen kozmetikumokét szinte egyáltalán nem. Most is, itt van az orrom előtt a Milano szappan és semmit nem érzek. Ha közvetlenül az orromhoz rakom, akkor első szippantásra nagyon-nagyon-nagyon halványon érzek valami igen kellemeset, de második és harmadik szippantásra már semmit.
Ezzel együtt a Nesti Dante szappcsiknak nem bírok ellenállni, most itt van a szobámban további hat darab, abból kettő „csak” 150 grammos – mindkettő rózsás illatú –, a többi 250 grammos. Ezekből egy citromos, az a szekrényemben lakik a ruhák közt, mert állítólag még becsomagolva is finom az illatuk (illetve tuti, ahogy ma is mondta a bioboltos előadócsaj, korábban pedig a másik bioboltban a másik eladócsaj, ahol szintén vettem egyszerre hármat). A Sicilia szappan és a kétféle Philosophia itt várakozik a polcomon, ha elfogy a fekete, akkor majd nagy gondban leszek, hogy ugyan melyiket bontsam fel… Nagy dilemma lesz, mert mint szappan, csodálatosan teljesít mindegyik. Tisztít ugye, és kellemesen habzik, nem foszlik szét, és baromi sokáig tartanak, főleg persze a 25 dekásak.
Tényleg csak egyetlen problémám van velük, ez a szaglóérzék-hiány…. Mindegyikről végigolvastam a krémmániás véleményeket, és mindegyiknél leírják, hogy ilyen szuper meg olyan fantasztikus, és hogy órákig érződik az emberen, és hogy beillatozza az egész fürdőszobát; na én az égegyadta világon semmiféle szagot nem érzek a fürdőszobámban, mármint ami a szappanból ered, holott ott van ugye a fekete is és a Roma is.
Annyira jó lenne érezni a finom szappanok illatát… Sőt talán a parfümjeimét is, amiből a szintén Roma (Laura Biagiotti) az „ünnepi”, és felváltva két La Rive-utánzat a „hétköznapi”, és mivel megszagoltattam őket Dórival és anyámmal, tudom, hogy mind kellemesek, de hiába, én az első szippantást követően már szart sem érzek belőlük, sőt még az első szippantás is valahogy olyan, mintha lefagyaszott ízlelőbimbókkal kóstolnék pörköltet: alig-alig.
Már eszembe jutott, hogy talán el kéne menni az orrászati szakrendelésre, sőt van a SOTÉ-n vagy hol egy direkt szaglási ambulancia is. Amihez persze előbb a normál orr-fül-gégészetre kell ellátogatni. De az olyan gáz dolog…. Most állítsak be oda a sok fülrákos meg gégebeteg ember közé, hogy kezicsókolom, én csak szeretném érezni a luxusszappanjaim illatát?
Bár az is igaz, hogy a gázszagot meg az égett szagot sem érzem. Szóval lehet, hogy van létjogosultsága egy ilyen orvoslátogatásnak.
Szóval, ez történt ma eddig, a röpke kétnapos szabadságom második napján: leszavaztam az ellenzéki főpolgármester-jelölti előszavazáson, és vettem egy isteni szappant, aminek egyáltalán nem érzem az illatát. – Viszont rendeltem pizzát is, aminek ha az illatát nem is, de az ízét kiválóan érzem :-D
Hmmmmmm…. Ti, szagló emberek, vegyetek Nesti Dante-szappanokat, ti mázlisták! :-)
