Mi van akkor, ha az ember egyszerre 1. balkezes, 2. félszemű és 3. dinozmiás vagy hipozmiás vagy mi ennek a hivatalos neve, szóval alig érzi a szagokat?
Semmi különös :-)
A csökkent szaglóérzék még a legkellemesebb. Két parfümöt nem tudok megkülönböztetni ugyan egymástól, de ez nem is zavar igazán. Nem tökmindegy? Régebben az üvegük alapján választottam, amíg nem olvastam a Parfüm c. regényben, hogy minden embernek van saját szaga is, és olyan parfümöt kell választani, ami a saját szagunkhoz illik. Ekkor elvonszoltam a drogériába az egyik jó orrú barátnőmet, és ő kiválasztott nekem három középkategóriás (= megfizethető) parfümöt. Azóta ezeket váltogatom. Úgy jegyzem meg őket, hogy: „a csíkos üvegű”, „a sárga teknősös”, „a MEXX Very Nice”, mert ennek véletlenül a neve is rögzült.
Ha ajándékba kapok parfümöt, azt többnyire elhasználom, rossz biztos nem lehet, és addig sem kell vennem. Nekem tökmindegy, a környezetem meg majd szól, ha baj van.
Van előnye a dolognak. Amikor a kollégák megszólalnak, hogy „fujj, milyen égett szag van a folyosón, nem érzed?”, akkor én sosem érzem. Igaz, a gázszagot sem – mi a fene az, hogy gázszag?? –, tehát elvileg meghalhatok tőle és észre sem veszem. Előfordult, hogy a fodrásznál ültem, tőlem egy méterre műkörmöt épített a manikűrös, az átható acetonszagtól mindenki hanyatt feküdt a padlón, én pedig a fülem botját sem mozgattam. Az illóolajok szagát sem érzem, még a levenduláét sem, pedig azt imádom, mert segít elaludni. De a szagát nem érzem, ha konkrétan beledugom az orromba az üveget, akkor sem. A mesterséges kókuszillatot, tusfürdőkben, azt megérzem. Valamint a nagyon büdöset is. Jártam már olyan toi-toiban, hogy én magam a számon át lélegeztem, és még úgy is nehezen bírtam. Más már be sem ment. Ha belépek valami nyilvános WC-be és még én is érzek valamit, akkor tudom, hogy nagyon büdös lehet.
A nagyon erős alkoholszagot is érzem, és sajnos a legtöbb ételét is. Ez baj, mert attól éhes leszek. Ha például moziba megyek, ahol mindenki popcornt zabál, akkor folyik a nyálam, mert annak az illatát pont remekül érzem. A gyrososok mellett is csukott orral kell elhaladnom; a jó kis halszag is megvan (miért utálják olyan sokan a halszagot? Nekem a remek rántott halak jutnak eszembe róla), a savanyúság szaga is, és egyes gyümölcsöké is. Ami a legjobb, a kávé, kakaó, jó minőségű csoki illatát is többé-kevésbé érzem :-)
Balkezesnek lenni 2013-ban már természetesen nem probléma, de akadnak nehézségek. A legkevesebb, hogy bankban és gyógyszertárban a lerögzített toll jobb felől van, és át kell húzni. A tintát olykor összemaszatolom írás közben („tolom” a betűket, nem húzom). Az összes csőrös kiöntő jobbkezes. Krumplipucoló késből már van kétkezes, de a konzervnyitóval mindig megszenvedek. Az órát a jobb kezemre teszem, a karkötőt a balra. Ha gitároznék, vagy jobb kézzel csinálhatnám, vagy át kellene húroztatnom azt a vackot balkezesre. Ha azonban hegedülnék, azt mindenképpen jobb kézzel kellene, mivel a hegedű aszimmetrikus, nem lehet áthúrozni, hanem direkt balkezesre kellene csináltatni, az pedig hatalmas összeg lenne. Ezért van, hogy minden balkezes jobb kézzel hegedül, ami szerintem roppant szomorú dolog. Egész életemben csak egyetlenegyszer láttam bal kézzel hegedülni valakit, filmeket, koncerteket is beleszámítva :-(
A számítógép kialakítása viszont direkt kedvez nekünk: jobb kézzel használom az egeret (bár mire megszoktam, egy évet öregedtem), így bal kézzel tudok közben jegyzetelni. Nem is értem, hogy ez az egy dolog hogy alakult ilyen kellemesen? Bár lehet, hogy Bill Gates is balkezes? :-)
Ami picit idegesít: szinte soha nem úszom meg, hogy mikor írok, valaki meg ne szólaljon: „Jé, te balkezes vagy?” Nem, vazze, nem vagyok az, csak viccelek!! Szerinted miért írok bal kézzel? Hülye! – Rosszabb esetben még hozzáfűzi: „A balkezesek mind zsenik / különlegesek. Michelangelo / Leonardo is balkezes volt stb.” … Mért kell hozzáfűzni kommentárt? Most én is tegyek megjegyzést, hogy „Te meg mér hordod ilyen furán a hajadat?” vagy hasonló?
Persze én tudom, hogy ezeket nem rosszakaratból mondják, sőt teljesen spontán jön, de akkor is: zavar. 35 éves vagyok, egész életemben ezt hallottam, rohadtul unalmas, és mindig ugyanezt mondják!!
Hozzátartozik a témához, hogy én büszke vagyok a balkezességemre J Nem érdem, tudom, és egyáltalán, semmiség, de én akkor is szeretem, hogy az vagyok. Gyerekkoromban rájöttem, hogy több a jobbkezes, de akkor még azt hittem, az arány úgy 70-30, vagy 80-20 %. Mikor megtudtam, hogy csak 4-5 % a balkezesek aránya, majdnem dobtam egy hátast! Részben tudatosan, szoktam is figyelni, hogy ki ír még bal kézzel. A filmekben ha ír vagy vív valaki, mindig lecsekkolom, hogy melyik kezével. Számon tartom, hogy ki balkezes a kedvenc színészeim közül, de nagyjából a nem kedvenceket is tudom. A szűk családban csak én vagyok balkezes, ami olykor humorizálás tárgya, mert én őket, ők pedig engem neveznek sutának :-) („Magamat kigúnyolom, ha kell” – ezen kívül csak a családomtól tűröm el :-)
Bár olvastam már netes fórumon, hogy valakinek, aki balkezes, beszólt a vidéki rokona, hogy ő márpedig azt a kaját nem eszi meg, amit ő a bal kezével főzött! … Hát… asszem, ha nekem mondana ilyent egy vidéki rokonom, rögtön megtapasztalná, hogy milyen is egy balkezes pofon :-(
Fél szemre nem látni is elviselhetőbb, mint sokan gondolják. Természetesen amióta az eszemet tudom, vigyázok rá, hogy a működő szememmel lehetőleg ne történjen semmi. De ha ettől a folyamatos résenlevéstől eltekintek, a hétköznapokban sok gondot nem okoz. A nem látó szemem kisebb, aszimmetrikus. Ezzel nem tudok mit csinálni, megszoktam, nem érdekel. Előfordult, hogy összeütköztem emberekkel, akik balról jöttek és nem láttam őket – ha egyenesen előrenézek, nincs perifériás látásom balra egy bizonyos szögön túl. Volt, hogy a szőkítő száradt a hajamon a fodrásznál, és csak akkor vettem észre, hogy végig ült mellettem valaki, mikor 20 perc után megmozdult az illető. Moziban, színházban lehetőleg balra ülök, hogy jobb szemmel lássak. Ha emberekkel megyek az utcán, a jobb oldalamra terelem őket, különben ki kell tekernem a nyakamat, mint egy sóvárgó zsiráfnak, hogy lássam őket. Háton úszáskor elkanyarodom valamelyik irányba, mert valamiért nem tudom tartani az egyenes vonalat. Rosszul dobok és kapok el dolgokat vagy labdákat, gondolom, a térlátás hiánya miatt. Szemorvosnál sem látom azokat a bigyókat a papíron, amik elvileg ott vannak. A 3D-s mozi nekem csak egy nagyon drága 2D, mert semmiféle térhatást nem érzékelek belőle. Ha egy film csak 3D-ben kerül a mozikba, az nálam ki van lőve. Hogy biciklizni úgy-ahogy megtanultam ilyen térlátással, az maga a csoda :-)
Az igazi gond az, hogy balkezes vagyok, viszont a jobb szememre látok. Ebből a kereszteződésből adódnak a problémák. Például bal kézzel kifesteni a jobb szememet úgy, hogy nem csukhatom be – különben nem látom, amit csinálok –, kifejezetten embert próbáló. Bár ezt naponta meg kell tennem, ritkán járok szemfesték nélkül, tehát már megszoktam.
De biliárdozni nem tudnék. Illetve egyszer csináltam, és jól is ment, de akkor sört ittam. Azóta józanul felismertem, hogy bal kézzel kéne löknöm, de bal szemmel nem tudok célozni, csak jobbal, viszont jobb kézzel nem tudok lökni… szóval biliárd kilőve. Ugyanez a helyzet az íjászattal és a pisztollyal is (nem mintha bármelyiket is csináltam volna): pisztollyal jobb kézzel kéne lőnöm, mert ha bal kézzel lövök és jobb szemmel célzok, eléggé odébb megy a golyó. Rossz bérgyilkos lennék. Íjjal is jobb szemmel kellene céloznom, viszont a jobb karom sokkal gyengébb, tehát azzal nem tudnám megfeszíteni azt az izét.
Vannak nálam kicsit szerencsésebbek is – például az az ember, aki Az ötödik elemben az Elnök volt. Hát ő is balkezes és félszemű, csak ő a bal szemére lát. Láttam is már kést dobálni – természetesen egy másik filmben! :-) –, ami nekem szintén nem menne.
… Hogy még egy jó kis késdobálásból is ki legyen rekesztve az ember! :-)
