HTML

a hallgatag macska naplója

Ezt személyes blognak szánom ("csak én és a világ angolul beszélő része tudhatja" :-). Lusta vagyok kézzel írni a naplót, a tinta is elmosódik egy idő után. Olyasmiről írok, ami velem történik, vagy ami arról jut eszembe. Tekintve, hogy főállású, (harmincas) negyvenes irodai patkány vagyok, borítékolhatóan nem lesz 007-es szintű a feszültségfaktor: könyvek, filmek, munka, család, töprengés.

Friss topikok

Avatar kapcsán

2016.09.18. 09:30 csendes macska

 

Este újra megnéztem az Avatart. Nem lett sokkal jobb… De azért elviselhetőbb volt, mint első nézéskor: bármikor leállíthattam és kimehettem WC-re vagy sörért (szükségem is volt rá), illetve tehettem hangos megjegyzéseket (ez is nagyon kellett). Másrészt már nem érhetett csalódás, hisz tudtam, kb. mire számíthatok – bár az eltelt hat év alatt megpróbáltam a teljes filmet lehetőleg törölni az emlékeimből. Harmadrészt kizárólag Stephen Lang miatt néztem meg, ő pedig király volt már elsőre is!

Na, ezért az egyért maradéktalanul megérte újra megnézni.

De egyébként kénytelen voltam a csíki sört kortyolgatni a film mellé, mert néha még így is kiakadtam. … Már elnézést a rajongóktól, ők ne olvassák tovább!

Szóval értem én, hogy mit akar a film, meg hogy a gonosz fehéremberek és az ártatlan csodálatos természeti népek (erősen érezhető volt az indián-párhuzam). Ez OK, de miért kell ennyire feltekerni a giccsfaktort?! A hülye n’avik – kevés kivétellel – többnyire inkább idegesítőek voltak, mint rokonszenvesek. A természet  meg tényleg nagyon szép volt, a látvány igazán csodálatos; gondolom, 3D-ben még jobb lehetett, de én azt a fél szemem miatt nem tudtam annak idején kihasználni. Tehát szép, nagyon szép a táj meg a természet, de idővel már ez is SOK! Olyan a dolog, mintha adnának egy szelet csokitortát: szuper, finom. Utána kapsz egy tejszínhabos gesztenyepürét. Ez is finom, de azért már kicsit sok az édesből. De ez nem elég, még beléd tömnek egy tejbegrízt, egy gyümölcsjoghurtot, egy puncsos mignont, egy barackos palacsintát, míg a végén már azt mondod, hogy most már egy életre elég az édességből, semmi cukrot nem akarok látni soha többé! – Na, kb. ez volt számomra az Avatar látványvilága. Felüdülés volt a szememnek, mikor végre az emberek létesítményeit mutatták.

Aztán meg szeretem a CGI-t is, de mikor már laikus szemmel is leveszem, hogy amit látok, annak a 99 %-a CGI, és ez a film 85 %-ában így van, az felbosszant. Vaze, nem számítógépes játékot akarok nézni, hanem filmet. Jó, ne legyen minden film egy Dogville, de azért ne legyen már szinte kizárólag számítógépes animáció…

… Az erkölcsi mondanivalóját is teljesen megértem az Avatarnak, de ezt akkor is lehetett volna kevésbé szájbarágósan és giccsesen előadni. A Gran Torino mondanivalója is hasonlóan szimpla erkölcsi tanmese, mégis sikerült olyan szikáran bemutatni, hogy egy pillanatra sem éreztünk giccset, de mégis könnyeztünk a végén sokadszorra is.

De mindezek a hibák a legkevésbé sem zavartak igazából, mert Stephen Lang fantasztikus volt, és engem most egyedül ez érdekelt. Már eleve a karaktere is felüdülés volt a sok nyálas kék erdei giccs után: végre egy igazi ember, egy tökös katona, gyakorlati célokkal. Aztán meg olyan dögös volt, hogy majdnem kiesett a szemem. Ebben a filmben asszem 57 éves, de olyan kondiban volt, hogy ha az én összes izmomat megszorozzuk háromszázzal, még akkor sem vagyunk a közelében sem :-D

Persze erkölcsileg nem helyeselhető, hogy alapvetően le akarta gyilkolni ezeket a szerencsétlen erdei lényeket, de megmondom őszintén, engem is olyan szinten idegesítettek az őslakók, hogy többnyire, ha nem is legyilkoltam volna, de legalábbis jól sípcsonton rúgtam volna az összeset. Köszönjék meg a rendezőnek!

Egyébként ha a filmben 50 %-kal kevesebb lett volna a n’avis vernyogás és ugyanannyival több az ezredes úrból, szinte teljesen elégedett lettem volna. Az bőven elviselhető arány lenne a szemnek és a léleknek is. De sajnos 90 % volt a giccses nyárvékolás, amit nem tudott ellensúlyozni az ezredes brutalitása és jó kis nyers stílusa.

Mert elég jó kis beszólásai voltak, és nagyon helyes is volt. Olyan skandinávos arca volt itt – meg más filmekben is –, hogy míg meg nem tudtam, hogy félmagyar, simán valami svéd származásúnak gondoltam volna. Őszes-szőkés tüsihaja volt, ami annyira tetszett, hogy néha még komoly harci jeleneteket is ellágyult mosollyal néztem, és konkrétan arra gondoltam, hogy nagyon meg akarom simogatni azt az édes fejét :-D

Kíváncsi vagyok, ténylegesen milyen színű haja lehetett fiatal korában (most ősz), mert a neten talált régi fotókon felváltva szőke és barna. Mondjuk én a szőkére tippelek, de majd még utánanézek. Ő az első kedvencem, akinek bizonytalan vagyok a hajszínében :-) Vicces! Szintén ő az első kedvencem, aki zsidó.

Érdekelt már, milyen vallású lehet, mert csak a papája magyar zsidó, a mamája ír katolikus. Stephen pedig sokkal inkább írnek néz ki. Amellett tudtommal a zsidó vallás anyai ágon ’öröklődik’. Tehát, ha a mamája katolikus, akkor milyen alapon lenne zsidó; másrészt viszont a gyerekek többnyire a papájuk vallását követik (ezért vagyok én is evangélikus, holott az én mamám is katolikus). Szerencsére belebotlottam egy tőle származó idézetbe, melyben valami olyasmit mondott, hogy etnikailag inkább zsidónak tekinti magát, de nem különösebben vallásos.

Ezzel eldőlt a kérdés, mert ugyanennyi alapon tarthatná magát etnikailag katolikusnak is, de nem. Tehát ő az első zsidó kedvencem! :-)

Remélem, senki nem fogja a fenti bekezdést politikailag nem korrektnek tekinteni. Aki nekem kedvencem lett, annak minden tulajdonságát szeretem, a nemzetiségétől a hobbiján keresztül akár a vallásáig. Szóval, az, hogy momentán Magyarországon a zsidó szó nem szalonképes (WTF?), azt én leszarom, és kedd óta élvezem a tudatot, hogy az új kedvenc színészem az. Nekem ez tetszik.

Egyébként pedig újfent hálát adok az internetnek, amin sok régebbi film is megtalálható, mivel így már megnéztem Slang több régi filmjét is. És szándékomban áll lehetőleg az összeset megtalálni. Eddig láttam tőle moziban az Avatart, Kecskebűvölőket és a Vaksötétet, online pedig a Terra Novát és a Jobb ma egy zsaru, mint holnap kettő-t.

A Terra Nova egy közepes színvonalú sorozat volt, Stephen egy ilyen parancsnok-szerű vezető figura volt benne, ősz hajjal és szakállal, és nagyon helyes arccal. Végig vártam, mikor fog kiderülni róla, hogy igazából gonosz, de nem derült ki. Ekkor azt vártam, mikor fog meghalni, de meg sem halt :-) Üdítő kivétel. Elégedett voltam.

A Jobb ma egy zsaru… egy tök jó kis zsaruvígjáték, amit részletekben már láttam. Abban Stephen még csak 39 éves volt, és ő volt a sorozatgyilkos. Nem is értem, miért… Sajnos viszonylag keveset mutatták – ami nem annyira zavart, mert a film egyébként jó volt, nem úgy, mint az Avatar –, és nagyon jó kis őrült feje volt, kimondottan platinaszőke hajjal, és szerintem sötét kontaktlencsével. Alaposabban megfigyelni nem lehetett, mert tényleg keveset szerepelt, ami a film egyetlen hibája. Mindenesetre helyén lehet az önbizalma, mert elég ciki helyzetekben is volt :-)

Most majd sorra veszem az összes régebbi filmjeit, tuti, hogy a legtöbb fent van a neten. Ha nem magyarul, hát angolul biztosan. Az Avatarnak pedig több folytatása is lesz – jaj, de jó… - amikben szintén szerepelni fog, nemtom, hogyan, hisz az első filmben meghalt, de én bízom a filmesek találékonyságában. Ikertestvér, klón, mégsem halt meg, tojok én rá, csak lássam! :-)

 

 

 

komment

Címkék: vélemény filmek pasik Stephen Lang

süti beállítások módosítása