Vannak dolgok, amiket az ember tapasztalati úton tanul meg. Én például azt, hogy soha ne kezdjek el egyetlen könyv- vagy filmsorozatot sem, amíg az utolsó is meg nem jelenik ÉS Magyarországon is ki nem adják.
Sok évvel ezelőtt a Metropol újságban olvastunk egy cikket a melóhelyen – hja, akkor még ráérős volt a melóhely – Alma Katsu Halhatatlan c. könyvtrilógiájáról, amely épp akkor jelent meg Magyarországon. Barbinak és nekem annyira megtetszett a sztori, már amennyire a cikk leírta, hogy én azonnal meg is rendeltem a regényt és mindketten kiolvastuk. Még Orsi és ex-sógornőm is elolvasta kölcsönbe, és nekik is marhára tetszett. Minden volt benne, ami kell, romantika, misztikum, erotika, ráadásul ide-oda utazgatott az időben, szóval, sirály volt. És úgy volt vége, hogy az ember helyben szteppelt a folytatásért.
Egy év múlva Halloween környékén jött is a második rész! Tök be voltam sózva, kiolvastam még egyszer az elsőt, és már a megjelenés napján a fogam közé kaptam a másodikat. Kiolvastam egy hétvége alatt, hú, szinte még jobb mint az első, történnek a dolgok rendesen. Persze a többieknek is kölcsönadtam, mindenkinek tetszett.
Jött a következő Halloween, de a trilógia harmadik része sehol. OK, ez egy kortárs író, még biztos írja, vagy épp a nyomdában van, vagy épp most fordítják magyarra. Eltelt december, újév, tavasz, semmi…. Jó, biztos még mindig írja a nő...
De aztán csak ránéztem az amerikai weboldalra, és látom ám, hogy már meg is jelent a könyv az USÁ-ban, már olvasták is az emberek, már kapható az Amazonon, sőt már vélemények is vannak róla! Jó, hát biztos mindjárt kijön magyarul.
De csak teltek a hónapok és sehol a harmadik rész magyarul. Még az „előrendelhető” menüpontnál sem. Végül összeszedtem a bátorságomat és mailt írtam a kiadónak, hogy bocsesz, de most már nem-e lehetne végre kiadni a trilógia befejező részét, mertmivel az első kettő olyan tök jó volt, és angolul már megjelent, ugye tervezik, hogy lassan megjelenik itt is.
Jött is a válasz két nap múlva, hogy nem, hát ők nem tervezik ezt kiadni, mertmivel az első két rész nem lett akkora siker, hát ők most már a harmadikat nem adják ki, punktum.
… Azt hittem, lehátazok!! Ezt hogy gondolja a kiadó?! Benne van a nevében: könyvTRILÓGIA! Tri = három! Három könyvből áll egy trilógia, nem kettőből, bárhogy is számolom. És miazhogy ők nem adják ki?! Én úgy vélem, hogy ha már egyszer elkezdenek egy trilógiát kiadni, azzal kvázi ’kötelezettséget vállalnak’ arra, hogy megjelentetik az összes részt, 3 db nem a világ, hacsak az író meg nem murdel vagy a kiadó csődbe nem megy addig.
Arról nem is beszélve, hogy mi az, hogy a Halhatatlan „nem volt sikeres”… Wtf? Csak a személyes ismeretségi körömben rajtam kívül még három ember olvasta el, abból Orsi meg is vette magának. Ha bemegyek egy könyvesboltba, halomban állnak az olyan könyvek, amikről azt gondolná az ember, hogy senki még csak rájuk sem pillant, de mégis kiadták őket, tehát valakik csak megveszik őket, hát akkor nehogy már egy trilógia zárókötetét ne jelentessék meg a két első kötet után!
Mi lett volna, ha annak idején a Birodalom visszavág után a Jedi visszatért nem hozzák be Magyarországra? Minek az? Kit érdekel, hogy a rajongók tűkön ülnek, nem hozzuk be és kész… Ez kábé olyan.
Úgy feldühödtem, hogy azt sem tudtam, mit csinálok, képes voltam megrendelni a Bookline-on angolul a harmadik kötetet. Meg is jött, belelapoztam, félretettem, hogy majd egyszer nekifogok szótárral és a Google fordítóval.
Aztán eltelt pár hónap és nézegettem az – akkor még létező – Alexandra honlapján az előrendeléseket, és hát ott volt a Halhatatlan harmadik része! Nofene! Mégiscsak rádöbbent a kiadó, hogy három, nem pedig kettő részből áll egy trilógia?!
Természetesen rögtön előrendeltem, sőt kettőt, mert Orsi is kért egyet :-)
Sajnos puhafedelű lett, holott az első kettő kemény, érdekes logika, na mindegy…. Fő, hogy megvan.
(Az más kérdés, hogy ezek után a regénnyel egyáltalán nem voltam kibékülve, mert olyan irányba ment el, amit nem helyeslek, és sok dolog úgy fordult, hogy nekem kurvára nem tetszett…. de ez már az író ’hibája’, és azért happy end lett, amit erősen kívántam.)
Ekkor megfogadtam, hogy SOHA nem kezdek el egyetlen könyvsorozatot sem olvasni addig, míg az író meg nem írta az összes részt, és azokat ki nem adták magyarul.
Mondjuk már megszívtam ezt a Trónok harcánál is, amiből csak úgy kíváncsiságból megvettem az első kötetet, tetszett; megvettem a 2-3. köteteket, hát azok még jobban tetszettek. Aztán a 4. kötetben már csak a szereplők fele volt, mert addigra vagy ötven szálon futott a sztori, és majd az 5.-ben lesznek benne a további szálak, ami majd valamikor megjelenik. Az író ugyanis csak ült az ötödik köteten, holott már mindenki várta. Na, aztán végre csak megjelent az ötödik is… Magyarul is, persze az Alexandra áprilisra ígérte, aztán június lett belőle, meg sem lepődöm. Na de összesen hét kötet lesz – elvileg – és 2010-ben megjelent az ötödik, de még most sincs kurvára nyoma sem a hatodiknak, mármint írja a vén barom, de az istennek sem halad vele, viszont más faszságokat a témában képes kiadni, hogy addig is legyen bevétele, hogy szakadna le a füle.
Én az ilyen írót bezárnám egy szobába egy szövegszerkesztővel kenyéren és vízen, de rendes kaját csak akkor kapna, ha minden nap minimum öt oldalt ír. Garantálom, hogy mostanra meglenne mind a hét kötet. Rowling a Harry Pottert hogy volt képes időre befejezni?!
Szóval, ha újrakezdeném, már az első kötetét sem venném meg a Trónok harcának, csak akkor, ha már mindegyik megjelent magyarul. – Mert lehet aztán, hogy hét könyvbe bele se fér, és mondjuk nyolc lesz, bár azt szerintem az öreg nem éri meg.
Arról nem is beszélve, hogy közben van belőle egy tévésorozat, amit viszont nem tudnak évekig pihentetni, hanem pörögniük kell, mert hajtják őket a szerződések, és egyszercsak eljött a pillanat, amikor a sorozat lehagyta a könyveket. Úgyhogy ami most megy a tévében, azt már a forgatókönyvírók írják. Ezek után képzeljük, hogy nem fogja befolyásolni az öreget a regény írásában a film sztorija.
Ehhez némileg hasonló volt a Szabadulás Justin Cronintól, amit asszem ajándékba kaptam valami szülinapomra…. Nagyon érdekes volt, bár baromi vastag és erősen kellett figyelni rá. Jött a folytatás, már majdnem azon voltam, hogy megveszem, amikor olvastam valahol a neten, hogy az író még csak írja a harmadik, befejező részt. Vissza az egész! Majd ha befejezte fószerkám, és ha a magyar kiadó úgy dönt, hogy meglepő módon kiadja a trilógia 3. részét, ÉS nem lesz több része, majd akkor – talán – megveszem. Addig nem!
A tévésorozatokkal is így vagyok. Jó, nem is nagyon nézek tévésorozatot, szóval igazából nem érint. A Jóbarátokat, ha adják, vagy a Vészhelyzetet, ha belefutok, vagy azokat a sorozatokat, amikben Stephen Lang játszik, amiben minden mást letojok és csak ő érdekel, bár ez utóbbi nem nevezhető igazi sorozatnézésnek :-D
De régen az volt a tévésorozat, hogy volt egy sztori, abból megcsinálták a sorozatot, oszt kalap. Mint a Tenkes kapitánya.
Most ez nem így van. Csinálnak egy évadot, ha nem sikeres, elkaszálják – ez eleve milyen már? A nézőknek tetszik, szeretnék a folytatást, erre a stúdió leállítja. (Asszem, a Terra Novával is ez van.)
De még rosszabb, ha sikeres. Mert akkor csinálnak második évadot, aztán harmadikat, negyediket stb., a végén már tök elkunkorodik a sztori másfelé, a színészek fele meg akar halni, hogy végre kiírják a soriból, a történet erőltetett, mert mondjuk csak három évadnyi szufla volt benne, de mivel sikeres, erőltetik a hetedik évadig. A Dexterrel lett asszem ez – az 5. évadig néztem, addig igen jó volt, de aztán azt is elrétestésztázták.
És még hagyján, hogy hosszúra nyújtják, de így én el sem kezdem nézni, mert minek nézzek négy évadot, amikor még ki tudja, meddig és hová folytatják, és nem biztos, hogy én azokhoz majd hozzájutok. Walking Deadet is ezért nem nézek, bár a zombikat szeretem, de majd ha szépen vége lesz (és feltették a netre/megvehető DVD-n/normális időpontban leadja egy tévécsatorna úgy, hogy nem hagyja abba a felénél) – majd akkor megnézem.
Van, aminek nem árt a hosszúság, pl. épp a Jóbarátok vagy a Vészhelyzet. De itt van Az élet csajos oldala, amit tök szerettem, van belőle vagy öt évad, most jön talán a hatodik, és nemtom, jó irányba fog-e menni vagy sem, elkaszálják-e vagy sem, lesz-e kellemes befejezése vagy sem.
A Surda annak idején csak 10 epizód volt, de az olyan, hogy mikor nemrég végignéztem, sírva röhögtem rajta. Most miért nincsenek effélék? Vagy ha már nincsenek is, legalább ne csak a pénz miatt nyújtsák és silányítsák el a fenébe a sorozatokat, de ha mégis, rám ne számítsanak. Én nem kezdek el ilyent nézni, bármennyire is javasolja Kati vagy más haver, mert lehet, hogy a folytatása elcsesződik, vagy számomra nem hozzáférhető és akkor egy coitus interruptus az egész.
