Zsuzsi valamikor január elején írt, hogy a családtagjai (közül többen), akiknél karácsonykor volt, covidosak. Ő is nyugtalan volt, csinált gyorstesztet, de szerencsére negatív lett, de aztán csinált egy másik tesztet, és az már pozitív lett.
Megrökönyödtem, mert Zsuzsi is két Szputnyikot kapott, mint én, csak előttem pár héttel; harmadiknak pedig Pfizert, mint én, csak utánam pár héttel, mégis elkapta…. Jó, tudtam persze, hogy az oltás nem véd a megfertőződéstől, csak a súlyos tünetektől meg főleg a kórházba kerüléstől (mert ha oda bekerülsz, onnantól már orosz rulett az életed).
Zsuzsinak is csak egész enyhe tünetei voltak. Azt írta, dokihoz el se ment, mert minek. Egyébként ezt a pozitív teszt/karantén/hatósági határozat/piros cetli az ajtón dolgot, úgy látom, már egyáltalán nem veszik komolyan, fertőzötten is nyugodtan mehet bárki bárhová, főleg ha nincsenek valami erős tünetei.
Írtam Zsuzsinak, hogy mindent bele, javulást, és most legalább átesik rajta és az majd még ad egy plusz védettséget. Most, mikor ezt írom, már negatívat is tesztelt és kiment kirándulni az erdőbe :-)
Végre vetítik a mozik a Sikoly újabb részét! Azonnal el is határoztuk Kati barátnőmmel – vele szoktunk horrorfilmeket nézni –, hogy rögtön megnézzük még a héten, mondjuk pénteken. Foglaltam két jegyet. De – írta Kati – a pasija most beteg, úgyhogy nem mondja 100 %-ra, mert ha a fickó rosszabbul lesz vagy neadjisten covidos, akkor törölve.
Meg is írta két nappal később, hogy bizony covidos a Zsolti. Szedi azt a Faviraviperát, meg még mindenféle mást; és Kati valamiért azt reméli, hogy ő nem kapta el, holott együtt élnek. Hát nemtom… Csinál teszteket naponta, eddig negatív, de szerintem biztos el fogja majd kapni. Ő mondjuk izgul, mert szerinte ő asztmás, bár szerintem egyáltalán nem, még sosem láttam nála asztmasprayt, sőt kis mértékben még cigizik is, de mindegy.
Most hétfőn pedig Orsi volt kolléganőmmel találkoztunk! Már iszonyat rég nem beszéltünk, csak hébe-hóba mailt váltottunk. Most a karácsony ürügyén találkoztunk végre, én pár apróbb ajándékot készítettem neki össze, gondolva, hogy szeptemberben volt a szülinapja és októberben a névnapja, de hát azt hagyjuk már, mikor volt az… Azt se vártam, hogy ő fejben tartsa az én júniusi szülinapomat és májusi névnapomat.
Erre az a nagyon kínos helyzet állt elő, hogy én rengeteg minden jópofa dolgot kaptam tőle (többek közt: jó minőségű őrölt és instant kávét is!), ő pedig tőlem csak azt a három apróságot; mivel ő úgy készült, hogy a szüli- és névnapomat is megajándékozza. Nagyon égett a pofám, és rögtön elhatároztam, hogy a következő ünnepre majd elhalmozom mindenféle javakkal.
De szerencsére nem tartott sokáig a kínos szituáció, mert a régi közös munkahelyünk melletti kocsmában voltunk, ahol én még sosem jártam, Orsó viszont igen, és ismerte a járást. Ő ivott összesen három pohár vörösbort, én csak egy forralt bort kezdetnek – aztán egy deci igazi vöröset (visszagondolva, simán ihattam volna én is többet). Végre jól kibeszélgettük magunkat. Nála is történt ez-az, nálam is; panaszkodtunk a munkahelyeinkre, én sápogtam a szomszédaim miatt is, ami persze röhejes volt ott a kocsmaasztalnál. A hely nagyon tetszett – annak ellenére, hogy pincéres volt – és rögtön el is határoztam, hogy ide még visszatérek később.
Olyan jól éreztük magunkat, hogy este 22.03 volt, mikor kiléptünk a kocsmából, pedig az nekem még lefekvéshez is késői időpont, ha másnap dolgozni megyek. De mindegy, van kávé is a világon, valahogy kihúztam a másnapot, és a jó hangulat kitartott.
Erre csütörtökön este írt Orsó, hogy kicsit vacakul volt és elment tesztelni, és pozitív lett!
Hmmmmm…. Ettől azért már kicsit ideges lettem.
Zsuzsival ugyanis aranyvasárnap, december 19. óta nem találkoztunk, és ő utána, karácsonykor, a családtól kapta el. Tehát ezt megúsztam.
Katival sem találkoztunk a december 19-i hét óta, az 100 %, tehát őt is megúsztam.
Orsival viszont öt és fél órán keresztül ültem szemben a kocsmában, és folyamatosan dumáltunk.
Hozzáteszem, hogy ezt csütörtökön írta; és én még szerdán találkoztam Dóri volt szobatársammal is – vele is a karácsonyi ajándékozást lezavarandó, ami decemberben, időhiány miatt, elmaradt. És mikor a szerdai kávézás után este hétkor felkeltünk, hogy induljunk, nekem furcsán kaparni kezdett a torkom, mintha mínusz öt fokban futottam volna két Ligetkört úgy, hogy előtte nem ittam egy korty vizet sem.
De gondoltam, hogy ez a torokfájás csak a kialvatlanság, fáradtság, meg a hirtelen nagy hideg miatt, mert simán mínusz 6-7 fok van, mikor én hajnalban melóba indulok, és ha rohanok, akkor nyitott szájjal lihegek, és ez történik. Ja és épp menstruálok is.
Csütörtökön meló után pedig az ősöknél voltam az online parkolási engedélyüket lerendezni, és mikor hazaértem, akkor olvastam csak Orsi üzenetét a pozitív tesztjéről.
Mondjuk Orsinak csak egy Janssen oltása van, az ősöknek és nekem pedig három; ezért írtam ugyan Faternak a fejleményről, de nem izgult nagyon. Írtam Öcsémnek is, akikhez szombaton megyek, de őt sem érdekelte.
Most péntek este van, remekül vagyok, eltekintve attól, hogy fáj a torkom. De például az étvágyam jó. És hőemelkedésem sincs. Meló után vásároltam még 3-4 helyen, aztán délután aludtam egy jót (közben foci ment a tévében, szomszédzajt elnyomni).
Éppen zsályateát iszom – a másodikat – és számítgatom, hogy elkaptam-e Orsitól a Covidot vagy sem? Bár igazán mindegy, kitől kaptam el, ha elkaptam, hisz a melóhelyen is maszk nélkül vagyunk. Nem vagyok nagyon ideges miatta, mert ami most van – az omikron – állítólag enyhébb tüneteket okoz, és úgyis van három oltásom. (Új hír, hogy majd kell ám negyedik is, sőt, négy-hat havonta kell(ene) oltást felvenni. Ezt még nekem is sok volt olvasni.)
Jó lenne tudni, pozitív vagyok-e, mert akkor itthon maradnék egy hétig és kipihenném magam. Ártatlan embereket sem szeretnék megfertőzni, de hosszabb ideig maszk nélkül úgyis csak a kollégákkal és a családdal vagyok, ők pedig vagy be vannak oltva, vagy (Öcsémék) nem érdekli őket.
Tesztet nem csináltatok, egyszerű okból: nincs ingyenes. Mármint, ha nincsenek tüneteim – úgy tudom. Én kurva sok egészségügyi hozzájárulást fizetek minden hónapban, ezért jár az „ingyenes” egészségügyi ellátás. Van sebészet, van nőgyógyászat, van orr-fül-gége, minden van ingyenesen – más kérdés, hogy milyen színvonalon –, de egy világjárvány kellős közepén csak és kizárólag a világjárványt okozó vírust kimutató teszt, na az az egy nincs ingyen!
OK, hogy orvosi ellátásból is van magán, én például ha majd összeszedem a bátorságomat, tutira nem állami fogorvoshoz megyek, hanem magánhoz, de a lényeg, hogy a havi lenyúlt pénzemből elvileg VAN állami fogorvos (és nőgyógyász, és stb.) De Covid-teszt, az nincs. Más – normális – országokban mindenkinek jár heti egy vagy akárhány ingyenes teszt, az iskolák meg munkahelyek ingyenesen szűrnek, és néhol itt is talán, de pl. a mi melóhelyünkön biztosan nem. Lenne erre állami keret, hisz ha Ugandát meg sepsiszentgyörgyi templomokat tudjuk támogatni milliárdokkal, akkor talán a lakosság kipusztulását is lehetne gátolni efféle apróságokkal, de nem.
Tudom persze, hogy a tesztelést egy (több?) cég végzi, aminek a tulajdonosa egy másik cég, annak a gazdája meg egy harmadik, aminek végső soron a Lőrinc a gazdája, aminek meg a Viktor, szóval hogy mi csak teszteljünk 15.000.- Ft/főért, és ez az összeg majd végeredményben a Viktoré lesz, tehát még ezen is megszedi magát. Na, erre én egy kanyit nem fizetek. Ha esetleg Covidos vagyok, fennáll a veszélye, hogy veszélyeztetem a többiek egészségét, akkor legyenek ingyenes tesztpontok a városban, ahogy oltópontok már vannak, oda besétálok és teszteljenek, de én nemhogy 15.000.- vagy 9.990.- Ft-ot, de 5.- Ft-ot sem fizetek ezért, sem most, sem később. Ha nagyon szarul leszek, majd felhívom a dokit, aki majd elmondja, hogy lehet ingyen tesztelni, már ha még van ilyen – nem tudom követni –, ha nincs, akkor így jártak a körülöttem lévők.
Hát ez van. Most mértem lázat, 36,7. Algopyrint nem vettem be. Most iszom a zsályateát, illetve nemsokára felbontom az Öcsémtől kapott kézműves sört is, mert úgy érzem, az javítani fog a torkomon :-D A hangom olyan, mint a Keresztapáé, ha megfázott.
Ha fejlemény lesz, írok!
