Úgy néz ki, átbillentem a határon, és a két hete tartó folyamatos idegfeszültség valahogy ezen a héten végre szétfoszlott. Belefáradtam az idegeskedésbe. – Vagy csak kezdek teljesen becsavarodni, és ez egy természetellenes nyugalom? :-) A lényeg, hogy belenyugodtam az áthelyezésbe, a melót sem veszem valami véresen komolyan, bár gyakran túlórázom, annyi a munka most. Viszont úgy istenigazából nem különösebben érdekel. Talán a reggelenként ivott orbánfű-tea is ludas a hidegvéremben.
Belül kizárólag az „igazi” dolgok foglalkoztatnak, a könyvek, amiket olvasok, a filmek, amiket nézek vagy nézni akarok, és például a súlyom, ami örvendetesen alacsony (ma
„Rákattanós” korszakomban vagyok – megint … Ez az az időszak, amikor az ember rákattan egy témára, könyvre, színészre, és akkor azonnal akarja a témához, filmhez, színészhez kapcsolódó lehetőleg összes könyvet, filmet. Gyerekes dolog, de hozzátartozik a bioritmusomhoz :-) Ilyenkor azt akarom, hogy ebédszünetben kirúghassam magam alól a forgószéket, kisétálhassak a boltba és ott feltankoljak az összes cuccból, ami kell.
Itt volt például a Hobbit egy évvel ezelőtt. Már készült belőle a mozifilm, de az istennek sem lehetett beszerezni a könyvet. Fogalmam sem volt, mi történik benne, már a guta kerülgetett. Végül mailt írtam a két könyvkiadónak, akik a korábbi kiadásokat megjelentették, amiben tömören vázoltam, hogy készül a film, lenne rá igény. Ki is adták pár héten belül, meg is vettem a megjelenés napján. – Persze nem gondolom, hogy én fújtam a passzátszelet, nyilván igen nagy volt az érdeklődés és sokan mások is jelezték, hogy örülnének végre egy Hobbit könyvnek.
Ugyanez rendszeresen előfordult több könyvvel is, amiket megkívántam, azonban nem voltak beszerezhetők. Nagy nehezen, netes könyváruházból vagy raktárkészletből rendeltem meg végül ezeket. Aztán biztos rájöttek, hogy van igény rá, és rendszerint kiadták őket újra, és most simán megvásárolhatók minden boltban. A piacgazdaság nagy előnye, gondolom, hogy a kereslet hatással van a kínálatra! :-)
Filmekkel is hasonló eseteim voltak. Utálok letölteni – illetve letölTETni másokkal, mert még ahhoz is béna vagyok –, én minden engem érdeklő filmet becsületesen megvennék legális DVD-n. De ha nem lehet kapni!? A Leon, a profi után úgy három éve szó szerint lejártam a lábamat, Moulin Rouge, Ford Fairlane kalandjai dettó, hálistennek azóta megjelentek és újra beszerezhetők. A Drakulát netes aukciós portálról vadászta nekem a tesóm, mert sehol máshol nem volt. Egy Gary Oldman-féle Drakula!! A Star Trek: Nemezist fájlcserélőről szedte egy ismerős – természetesen totál legálisan – , mivel egy boltban sem volt, és most sincs.
Szerencsére örvendetes tendencia, hogy ha egy film iránt több helyen is érdeklődöm, aztán türelmesen várok – ezzel a várással vannak csupán apróbb gondjaim –, akkor nemsokára megjelenik, mivel érzékelik, hogy van rá kereslet. De ha én most akarom!
Most például nagyon akarok egy Psycho DVD-t. Az égnek hála, hogy pendrive-on megvan és bármikor megnézhetem a gépemen, de 1. nem szeretek monitoron filmet nézni,
Rosszabb a helyzet, ha a film, ami kell nekem, meg sem jelent Magyarországon. Ilyenkor vagy ráuszítom az ismerőst a fájcserélő oldalra (bár döbbenet, de még ott sincs fent minden), vagy pedig megrendelem külföldről. Egyszer annyira rá voltam kattanva egy itthon meg sem jelent filmre, hogy muszáj volt találnom egy netes céget, akik pont az ilyen beszerezhetetlen cuccokra szakosodtak. Elutaltam nekik a zsét, vártam, és három hét múlva Angliából megérkezett a film! Pontosan karácsony előtt, majd’ elolvadtam a boldogságtól.
Most hasonló helyzetben vagyok, mert a Psychón kívül is szeretném beszerezni lehetőleg az összes Anthony Perkins-filmet, főleg a régebbieket. Ez egyelőre apróbb akadályokba ütközik, mert ő egy egészen picit régebben született, mint ahogyan az ideális lenne, és a régi filmjeit vagy nem adták ki DVD-n, vagy ha mégis, azok már elfogytak; vagy egyik régebbi filmeket sugárzó tévécsatorna sem hajlandó egy Anthony Perkins-sorozatot indítani hirtelen az én két szép szememért.
Természetesen egyáltalán nem azért vagyok rá kíváncsi, mert balkezes volt (mint én), vagy mert nagyon helyes volt (mint én nem), hanem kizárólag kulturális érdeklődésből, azért, mert nagyon jó színész volt és sok jó filmet csinált ;-) És néha kevésbé jókat is. Például – remélem, hogy ezt nem olvassa senki ismerős – netről megrendeltem a Psycho három későbbi folytatását (mert az volt az egyetlen, ami azonnal hozzáférhető volt, és még ez sem ment egyszerűen), amikből az egyiket valamikor régen láttam is, de semmire nem emlékszem belőle. De Anthony van benne, tehát nem lehet annyira rossz.
... Vagy ha mégis, én azt meg fogom tudni magyarázni :-)
Szerencsére létezik fájlcserélő és netes aukciós oldal is. Sőt találtam egy rajongói fórumot, amitől könnyekig meghatódtam (mindig meghat, ha valaki szereti azt a színészt, akit én is): nyolcszáz hozzászólás, nagyon rokonszenves stílus, és csak úgy özönlenek az információk, fotók, filmcímek – mert még nem is ismerem minden filmjét, olyan friss kedvenc számomra. És ami a legfontosabb: linkek, amik videómegosztó oldalakra vezetnek, ahová fel vannak pakolva részletek, vagy akár teljes filmek is. Hát igen, ilyenkor érzem, hogy imádom az internetet! :-)
Azért egy Psycho DVD-ről nem mondok le, az mindenképpen kell nekem fizikailag. De ha akármilyen formában találkoznék a Szereti ön Brahmsot? c., 1961-es filmmel, amiben Anthony ráadásul régi kedvencemmel, Ingrid Bergmannal játszott együtt, talán el is sírnám magam örömömben. Ezt egyébként leadta valamelyik tévécsatorna pontosan egy éve, nőnapkor – ami holnap lesz – de akkor oda se figyeltem, mert ilyen egy ló vagyok… Most bezzeg szívesen elcserélném az összes virágra és bonbonra, amivel holnap majd megszórnak :-)
