Mostanában megint nyugtalan vagyok és szarul alszom. Különösen ma éjjel, csak 4 órát. A tegnap esti műsoros buli király volt, arra a pár órára kikapcsolódtam, de aztán éjjel csak hánykolódtam.
Kétségbeesettnek és magányosnak érzem magam, nem is tudom, az orbáncfű és a futás nélkül mi lenne velem? A munkahelyi bajok, a számítógép & a filmek gondjai és a minimális számú haver egyaránt elkeserítő.
Ma reggel pl. a sírás kerülget. Talán most volt a mélypont: a felmentési papíromat sem találtam meg hirtelen. Tíz percig kurkásztam még reggeli előtt (!), akkor végre meglett. Ezt igyekszem pozitív jenek tekinteni.
Úgy ki vagyok bukva, hogy levettem a polcról a Kutyák a rendelőmben-t, és végigolvastam az egyik szomorú sztorit, direkt azért, hogy elsírjam magam tőle, hátha az segít rajtam most… A sírás meg is volt, majd ma meglátom, mennyit használ.
