HTML

a hallgatag macska naplója

Ezt személyes blognak szánom ("csak én és a világ angolul beszélő része tudhatja" :-). Lusta vagyok kézzel írni a naplót, a tinta is elmosódik egy idő után. Olyasmiről írok, ami velem történik, vagy ami arról jut eszembe. Tekintve, hogy főállású, (harmincas) negyvenes irodai patkány vagyok, borítékolhatóan nem lesz 007-es szintű a feszültségfaktor: könyvek, filmek, munka, család, töprengés.

Friss topikok

Szellemház, fehér zaj, alvás

2025.03.04. 20:19 csendes macska

 

Amióta itt van ez az éjjel (is) óbégató családocska a szomszédomban, ha nem is ezek uralják minden gondolatomat, de marhára befolyásolják az életminőségemet :-( Mint mikor tyúkszemed van, és kb. minden más tök oké, süt a nap, kellemes a család, fogytam 5 kg-t, csak baszki minden lépés fáj.

Na, ez van most velem is.

Megvettem a fehérzaj-gépet, ami sokat javított a helyzeten. Meglepően könnyen be tudtam üzemelni, és jó sokáig bírja az aksi, és végigpróbáltam minden hangot. Úgy a fele egész jó, de pl. a szívdobogás nem jön be, meg a patakcsobogás se, a madárcsicsergés pláne, mert attól pont hogy azt érzem, hogy reggel van és fel kell kelni :-D Az eső, hullámzás, „sima” fehérzaj stb. azok jók.

Illetve a régi kisrádiómat is beüzemelem újabban minden este, és felváltva használom vagy a rádiót, vagy a fehér zajt, mert nem mindig ugyanazt kívánja a hangulatom. Egyik este tök jól elalszom a rádió duruzsolása mellett, de másnap már idegesít, és fordítva.

Természetesen a normális csöndet és sötétet szeretem alváshoz, de ugyebár sose lehet tudni, hogy a full csöndben mikor fog felóbégatni a kölyök 0:30-kor, vagy 23:15-kor, vagy akármikor.

Ilyenkor egyfajta láncreakció indul be a szomszédban – emiatt néha én magam is „félve” megyek ki pisilni éjjel, hátha arra felébred valamelyik példány. Mert akkor felébrednek egymásra, és – tetszőleges sorrendben – a következők történnek:

  • felébred a nőstény (és pofázik)
  • arra felébred a kan (és pofázik)
  • felébred a kis kotonszökevény és rákezd óbégatni
  • kis kotonszökevény dübörögve rohangál fel-le (igen, igen, éjszaka is!)
  • elmegy vécére az egyik
  • elmegy vécére a másik.

Nem ez a sorrend, mert van, hogy a kölyök kezdi, és mikor óbégat, arra felébred a másik kettő, akkor elkezdik „nappali” hangerővel csitítani; de akkor persze már kimásznak retyóra is; a kölyök meg vagy visszaalszik, vagy nekikezd dübörögve rohangálni. De még ha elkussol is, gyakran van, hogy 10-15 perc kussolás után újra kezdi!

Na, hát ezért kell a fehér zaj, vagy a rádió.

És még mielőtt bárki kitátaná a pofáját és reklamálna, hogy egy kölyköt kis szarosnak vagy kotonszökevénynek nevezek, hát szeretném én azt látni, hogy bárki máshogy beszélne, amikor másfél hónapja csak mindenféle trükkökkel tud aludni a saját lakásában úgy, hogy amúgy is éppen elég szarul alszik! És mikor nagy nehezen elalszol, akkor jön az „Eeeeeeeee! Ááááááááááá! Eeeeeeeeeeeeááááááááá!”

Esti menetrend is van egyébként; ezek, ahogy a 2021. május és 2022. március között itt lakó diszkópatkány párocska, akkor „kelnek életre”, amikor én épp készülődnék lefeküdni. Többnyire van egy tök csöndes időszak este – pl. most, amikor ezt írom 19:09-kor, néma csönd van! Sose bírok rájönni, hogy ilyenkor el vannak menve valahová, vagy alszanak/a kölyök ilyenkor alszik?

No de mikor 21:50 lesz, én épp feltápászkodom, hogy OK, pizsamát veszek, beüzemelem a rádiót stb. – na akkor elkezd ordítani és rohangálni a kis szardarab; a két felnőtt példány meg elkezd fennhangon beszélni…

Én komolyan nem értem, hogy a faszért nem lehet egy kölyköt beidomítani az éjszakai alvásra vagy kussolásra?! Hagyják, hogy 19.00-től 21.50-ig aludjon, aztán fél éjszaka műsorozzon?? A faszér’ kell akárkinek kölyköt ereszteni…

Egyébként valszeg nem ukránok, mert nem ukránul vagy oroszul pofáznak, talán albánok vagy a fene tudja, de nem is érdekel. A postaládán még mindig az előző, vietnami csaj neve van kint. Mindennap imádkozom, hogy bárcsak visszajönne; de hát sajnos ugyanez volt 2022. tavaszán, mikor a diszkópatkányoktól szabadultam meg; még rohadt sokáig kint volt a nevük és naponta rettegtem, hogy visszamásznak. Biztos most is ez van, egyszerűen még nem gondoltak rá, hogy kiírják a nevüket a postaládára, hisz csak alig másfél hónapja laknak itt.

Amúgy meg már találkoztam velük párszor, mert ezek – természetesen – láncdohányosok, és csomószor jöttem haza arra, hogy valamelyik ott tipródik a lakás előtt bagózva. Este se lehet nyugodtan mosogatni, mert szinte mindig, ha nekifogok elmosogatni és bekészíteni a reggeli kávét (max. 10 perc) – kurvaisten, hogy ahogy az első edényt a kezembe veszem, már hallom is a kurva öngyújtó kattanását.

Marhára idegesítő, hogy a katedrálüveges ajtómon túl, tőlem másfél méterre ott áll valamelyik példány, akikkel amúgy személyesen nincs bajom – mert azt már írtam és igazán nem tagadhatom, hogy nem (na jó, 99 %-ban nem…) szándékosan zajonganak, és legalább valami kibaszott mulatóst nem bömböltetnek –, de akkor is, egy olyan, amely miatt én hat hete még sokkal szarabbul alszom, és amúgy is feszkó van bennem.

Pedig az a helyzet, hogy az – eddigi – három hangos szomszédcsürhe közül még ezek a legelviselhetőbbek, és baszki, mégis síkideg vagyok. Valszeg én öregszem és vagyok rigolyás. És túl jó a hallásom :-D Meg ezek a falak tényleg kibaszottul vékonyak (ezúton is verje meg az isten még a haló porában is azt, aki ezt a falat tervezte). A cigányokról ugye már írtam és kurvára nincs kedvem még azokra is gondolni most; Timike és a félázsiai Zsótija 2021. május és 2022. március között volt zaj szempontból a legfosabb, az éjszakai ordítva veszekedéssel, a kis kurva idegbajával, és persze hogy egy istenverte szar kutyát is ide kellett venni, a folyosón álló fregoliról nem is beszélve.

Habár már többeknek mondtam, hogy figyeljük meg, bejön a jó idő és majd az ukránok is a folyosóra fognak teregetni (eddig még nem történt meg. De hát még csak most kezdett enyhülni az idő).

Egyébként vagy két, három hete egyszer jöttem haza, kb. 18.00-kor, hát a lakás előtt ott ácsorgott a két felnőtt példány. Már sötét volt persze, ezek meg cigiztek. De papucsban és pongyolában ám, mintha családi fürdésen lettek volna túl! Megjegyzem, hogy ekkoriban még simán +2 fok volt a napi csúcshőmérséklet…. Nagyon normálisan köszöntek; és így, hogy láttam őket, persze sokkal kevésbé tűntek rémesnek, mint mikor az ember éjjel hallja a falon keresztül. Aztán ahogy mentem be a lakásba, előjött a kölyök is (szintén pongyolában, a +2 fokban!); hát az egy tök aranyos kis egy-két éves kislány, úgyhogy akkor rögtön megenyhültem iránta is, és onnantól fogva már csak ritkábban gondoltam, hogy az égbe rúgnám fel.

Aztán valamikor szombat délután Öcséméktől jöttem haza. Mostanában hazajövéskor magamban tippelek, hogy mi lesz a folyosómon: a nő lesz ott, és cigizik? A pasi lesz ott, és cigizik? Mindketten cigiznek, és pofáznak? Fregoli lesz a folyosón? A kölyök föl-le rohangál a körfolyosón? stb., a variációk végtelenek.

Na szóval jöttem haza, kb. 16.15 volt, és a nő ott állt a lábtörlőn és hát természetesen cigizett. (Nem értem amúgy, ha cigire van pénzük, akkor miért nem vesznek ki egy nagyobb lakást valahol máshol, és kotornak el innen.) De most is pongyolában és mezítláb volt! Leraktam a cuccomat és 20 perc múlva fordultam vissza, hogy még járjak egyet – hát a nő megint ott állt a lábtörlőn és cigizett pongyolában és mezítláb! (Még a lába is kövér.) Ekkoriban amúgy szintén még csak +3 fok volt napközben.

Mégis mi a faszt csinálhatnak ezek, napközben csak úgy meztelenül fetrengenek a lakásban, aztán olykor kiállnak pongyolában cigizni; és mi a faszból élnek? Mert ha napközben dolgozna legalább az egyik, akkor mondjuk éjjel kussban akarna pihenni. Na mindegy… Csak azon röhögtem, hogy tíz percnél több idő biztos nem telik el, hogy valamelyik példány ki ne álljon a lakás elé cigizni.

A szellemházat pedig ezzel a szomszéd-dologgal összefüggésben említem. Ugyanis ahogy már írtam, ez a mellettem lévő lakás a régi cigánylakás egyik fele, amit leválasztottak annak idején. A másik lakásban – ami tőlem távolabb van, az ’ukránok’ másik oldalán – egy csávó lakik; de lehet, hogy már ezt is írtam, akinek biciklije van, és csak elég ritkán van itt, sajnos.

Ugyanis, ha állandóan itt lakna, és például egy normális dolgozó ember lenne, aki éjjel aludni akar, akkor nyilván őt még jobban zavarná az éjszakai pampogás, hisz az ő fala szerintem még vékonyabb lehet.

Kicsit még számítottam is rá, hogy majd egyszer szól nekik, hogy kuss legyen, mert egy 180 centis pasit azért mégis komolyabban vesznek.

Azonban arra lettem figyelmes, hogy a biciklis csávó nincs itt. De tegnap se volt, meg tegnapelőtt se, sőt egész múlt héten se. Sőt, tök rég nem láttam fényt nála. Jó, én, ha hazajövök, már többnyire nem megyek el, kivéve ha program van, tehát elvileg hazajöhet 21.00-kor a biciklis csávó; de valahogy nem hinném, szerintem a nőjénél lakik vagy hazament a szüleihez Zalaegerszegre; vagy eladta a lakást, vagy a fene tudja, de itt nincs, sajnos, a fene enné meg, pedig akkor lenne egy „szövetségesem” a szomszédok „ellen”.

Sőt, az őutána lévő lakásban is rohadt rég láttam mozgást! A lépcsőtől balra négy lakás van, én vagyok legbelül, a második ez az ajtó előtt bagózó csürhécske; utána a biciklis csávó, utána meg szintén valami család. Volt tavaly nyáron. De valahogy hetek, hónapok óta nem látok fényt kiszűrődni – ott is üveges ajtó van –, sem semmi mozgást.

A lépcsőtől jobbra van még két lakás, abból az egyikben valami kisebb felújítás folyt az ősszel, és láttam is azóta ott egy párocskát egyszer-kétszer; de az utóbbi hetekben – amióta direkt odafigyelek ezekre a dolgokra –, azóta ott sincs senki!

A földszinten, az udvaron pedig szintén van egy lakás, amiben már szintén több albérlő-féle lakott, de most ott sem lakik senki!!

Én ezt komolyan nem értem, bazmeg!

Az egész kurva házban – mármint ezen a fronton – csak én vagyok, és rögtön itt a seggemben ezek a pofázó albánok!!

Ez egyszerűen hihetetlen, hát miért nem voltak képesek egy, vagy akár két lakással odébb beköltözni!? Az az udvari lakás például egy lakosztály ehhez képest; nem, bazmeg, csakazértis az én nyakamra másznak, a szomszédos 19 négyzetméterre!

Persze értem én, hogy ez társasház, minden lakásnak másik tulajdonosa van, és pont a mellettem lévő 19 négyzetméteresnek a tulajdonosa hirdette kiadásra; a többiek meg valamiért szarnak rá, hogy vagy benne lakjanak a lakásukban, vagy kiadják. Pedig jobban viselném, ha lennének mások is itt a házban ezeken kívül, valahogy kellemesebb érzés lenne. (Persze normális fajta emberekre gondolok.)

Szóval én nem értem, mi a franc van, itt van egy komplett kis ház egy relatíve jó környéken, és basznak lakni a lakásaikban, vagy legalább bérbe adni. Érti ezt valaki?! Csak és kizárólag egyetlenegy lakás van itt, amit kiadnak, és pont a mellettem lévőt, és pont egymással pofázó népeknek! (Nyilván egyedülállónak kéne adni, mint én, aki nyilván önmagával nem fog pofázni.)

Ha mások is laknának itt a házban, esetleg szintén egymással pampogó párocska, rohangáló, visító kölyök, akkor talán ezek itt felfognák, hogy milyen zavaró tud lenni az efféle, mert az meg már őket zavarná!

Voltak napok, amikor annyira kialvatlan voltam, hogy úgy vágytam egy lakásra, ahol nyugiban alhatnék, mint mikor a párocskák kefélni akarnak, de nincs egy kégli sem, és haveroktól, vagy akárkitől kuncsorognak lakást. Én pont így éreztem, és fejben végigfutottam az ismerőseimen, hogy vajon kinek van egy üresen álló lakása… Sajna nem jutott eszembe, viszont azóta kétszer aludtam Öcséméknél, ahol legalább csönd volt – illetve a saját unokagyerekeim egyrészt nem óbégatnak és dübörögnek az éjszaka közepén, másrészt természetesen az ő hangjukat szeretem.

Az a vicces, hogy reggel meg aztán alszanak – a diszkópatkányok is így voltak ezzel – az éjszakai műsor után jólesik délelőtt tizenegyig horpasztani. Én meg karikás szemekkel másszak ki az ágyból és menjek dolgozni. Még jó, hogy nem vagyok szívsebész, bassza meg.

Pár hete takarítottam hétvégén, paráztam, hogy most majd attól felébrednek és átdörömbölnek, de nem, vagy 10.30-ig semmi zaj nem volt! Ja, hát így könnyű! Kelnének 5.15-kor, mint én, egyből fontos lenne, hogy éjszaka elkussoltassák a kis szarost. (És magukat is.)

Komolyan fontolgatom, hogy valamelyik hétvégén reggel idehívom Zsuzsit kávézni; ő közel lakik, simán idejöhet 9.00-re vagy 8.30-ra; akkor majd kávézgatunk, elbeszélgetünk, Zsuzsi úgyis kicsit nagyot hall, tehát hangosan beszél … Komolyan megteszem.

Még az is parám amúgy, hogy hátha valamikor meg ők tartanak hangosnak engem, mint pl. éjjel a fehérzaj-gép, amikor tök csönd van. Mert ezek nem pampognak természetesen egész éjjel – az baszna be –, hanem csak valamikor. Találd ki, ma éjjel mikor. Hát én találgatás helyett lefekvéskor bekapcsolom a rádiót vagy a fehérzajt, aztán elalszom (ha tudok). Így, mikor épp nem óbégatnak, akkor esetleg áthallhatják a fehérzajt; habár tudom jól, hogy azért bármilyen vékony, de mégiscsak köztünk van a fal, és a fehér zajt azért hallom hangosnak, mert mellettem van az ágyban. Egyébként meg sajnos csak két hangerő van rajta; nekem simán elég lenne a halkabb is, illetve nem is kéne, ha normálisak lennének a körülmények. Így a hangosabbra állítom este, aztán éjjel, mikor kimegyek pisilni, visszaállítom halkra.

De többnyire erre felébrednek, és beindul a fentebb részletezett zajongási láncreakció. Na, akkor visszakapcsolom hangosra.

Ideális esetben ezen a ponton vissza tudok aludni, és alszom reggelig. De pl. tegnap éjjel – pedig kettő komló kapszulát is bevettem! –, tengerzúgást kapcsoltam, de az idővel zavart, akkor átállítottam valami másra; aztán kimentem vécére, de nem halkítottam le, mert éreztem, hogy most majd fel fognak ébredni. Csak lefelé fordítottam, vagy rátettem a kispárnát. Persze a kölyök felébredt és nyekergett. Akkor visszatettem a fejem irányába a fehér zajt. Nemsokára a kölyök elkussolt; akkor megint lefordítottam – mert azért tényleg hangos így a csöndes éjben. De a kölyök nemsokára megint rákezdte. Akkor megint magam felé fordítottam azt a kurva gépet. Ez a műsor vagy háromszor ismétlődött.

És közben aludjál. Mert a pihenés az fontos. Főleg 48 évesen.

Minden rohadt nap gondolom, hogy elköltöznek végre a picsába; nyilván nem maradnak itt 15 évig. Meg ezek a mai fiatalok :-D úgyis folyton vándorolnak; de igazából nem vigasztal, hogy majd októberben eltakarodnak, mert addig is szeretnék pihenni; és ha pl. beteg leszek, akkor napközben is itt fekszem és alszom, vagyis hát aludnék!

Most más tevékenységekről már nem is beszélek; amit ideális esetben kettesben csinál az ember, de végső esetben egyedül is lehet, és elég fontos a feszültség levezetése miatt… Szóval, ezt sem lehet nyugodtan csinálni, ha a fal túloldalán visít a kis szaros, a két fos koszovói meg óbégat neki. – De persze nem műsoroznak folyton, csak te találd ki, hogy mikor nem fognak műsorozni, és időzítsd akkorra a feszültséglevezetést…

Tehát minden nap remélem, hogy ahogy jöttek, úgy váratlanul el is kotornak majd a bús picsába. Miért nem bírnak ott lenni, ahol január előtt voltak?! A csajnak biztos van valami rokona; az ilyen (fiatal, kölykös, bagózik, egész nap itthon van) fajtáknak mindig van egy onokatezsvírük vagy egy aranyásó barátnőjük; költözzenek ahhoz…

De sajnos ez se megoldás, mivel a rohadt tulajdonos majd kiadja másnak a lakást. Ami ugye megint orosz rulett nekem. Mert persze van ezeknél rosszabb is. Az a baj, hogy a tulajdonos egy külföldi pasi, ő nem lakik itt, leszarja, hogy mi van. A magyar megbízottjain keresztül adja ki; akik megint csak nem laknak itt, tehát pont leszarják, hogy mi van. És mivel egyedül vagyok, mert a másik oldalon nem tartózkodik a biciklis csávó, hát igazából csak engem zavar, hogy minden áthallatszik. – Illetve, mikor anyám itt járt, akkor dumált rendesen, és én nem csitítottam kicsit sem :-DDD Holnap megint jön! Most már direkt e célból hívtam meg ;-)

De még csak rendőrt se hívhatok, mert: 1. mire a rendőr ide kimászik – már ha – addigra bekussolnak, ráadásul 2. ezek a zajok a „normális életvitel keretein belül” vannak, szóval úgyse lenne semmi.

Az utóbbi időben végigolvastam nagyon sok problémás szomszéd fórumot a neten. Őszintén szólva még hálásnak is kell lennem, hogy nekem csak ez a három albán jutott.

A pszichológus rávilágított legutóbb, hogy ez a dolog már annyira befolyásol, egyrészt feszült vagyok, másrészt nem tudok normálisan pihenni és pláne aludni a saját lakásomban, hogy szerinte egyetlen megoldás van, a hangszigetelés.

Ennek már én is utánanéztem. Szintén olvastam több fórumot és cikket :-D Konkrétan sokan leírták, hogy minden áthallatszott; akkor ők több százezer forintért szigeteltettek, és ugyanúgy minden áthallatszott / alig lett valamivel jobb / a padló és a tető ugyanúgy vezeti a hangot továbbra is.

Nincs több százezer fölösleges forintom, de ha lenne, tutira nem erre költeném (kivéve persze ha véletlenül a lottón nyernék, mert annál a nagyságrendnél már beleférne). Meg, ha kibírtam a cigányokat, kibírtam Timit és Zsótit, akkor már csak ezeket is kibírom. És amúgy az lenne fair, ha a szomszéd szigeteltetne, mert az ő lakásában hemzsegnek és zajonganak a jugoszlávok, nem én zajongok bassza meg. De hát a tulaj külföldi, nem lakik itt és nyilván szarik rá; a megbízottjai meg nyilván szintén szarnak rá.

Szerencsére a pszichológus még a füldugót is javasolta, most ez lesz a harmadik módszerem, amit bevetek majd, csak hát eléggé utálom, ha bármi a fülemben van, még a fülhallgatót is. De hátha leszigeteli a hangokat majd. Még sose próbáltam, de most már eljutottam arra a pontra.

U.i. (reggel): Na tessék, épphogy leírtam a posztban, hogy „legalább éjszaka nem szoktak veszekedni” – amikor ma az éjszaka kellős közepén mit hallok! Halkan szólt a rádió, kellemesen bóbiskoltam, egyszercsak valami párhuzamos hangot hallok, de megállás nélkül, a szomszédból… Hát a bosnyák pina pampog!! Az éjszaka legkellősebb közepén! Azt nemtom, veszekedtek-e, mert a köcsögje hangját nem (annyira?) hallottam, vagy csak telefonon dumált valakivel, vagy a köcsögje csak halkan pofázott vissza, de baszki, kurva hosszú ideig csak ugatott, ugatott, ugatott az istenverte albán kurvája, normális nappali hangon – jó, hogy nem ordított, de bazmeg, a full csöndes éjszakában a 0,5 cm-es falakon át tisztán hallatszott…

Remek! Költözzetek 19 nm-re hárman, mer’ az milyen jó; aztán eltelik 6 hét és már nem bírjátok egymás mocskos pofáját nonstop bámulni, főleg ha semmi dolgotok nincs, mint itthon a seggeteket vakarni álló nap!

Akkor lekapcsoltam a rádiót, mert az már nem nyomta el az albán pofázást, és bekapcsoltam a fehér zajt, az valamelyest elnyomta, és idővel a nőstény elkussolt; de persze akkor meg a kis szardarab kezdett visongani. Aztán huzamosabb ideig le-föl dübörögve másztak a lakásban (mondom, az éjszaka közepén). Ja, mert azt nem írtam, hogy valami fekvő galéria lehet náluk, ezt egyszer az ablakon át, utca túlfeléről vettem észre, szóval ha lefeküdnek, fel kell mászni egy lépcsőn, és ha felkelnek, akkor le, szóval nyilván ezen másztak le-föl, meg persze még valamiért a lakás teljes hosszában is.

Fasza, nemhogy javulna a helyzet, hanem még szaródik. Most már az éjszakai veszekedést is felvették a műsorba munkanélküliék! Remélem, eljön az a fázis, amikor a nőstény visszaköltözik az anyjához, a fickó meg összeszed valami új picsát és ahhoz költözik. Vagy meg is dögölhetnek tőlem mindhárman ott, ahol vannak, hogy az isten verje meg őket. A faszomért nem lehet napközben pamporászni, ha már úgyis itthon vannak álló nap és szart se csinálnak??!

komment

Címkék: alvás dohányzás lakás rosszkedv kiborulás

süti beállítások módosítása