A Twin Peaks két hét alatt tisztára felborította az alvásciklusomat. Mert most leadja a királyi tévé, ez király, és elhatároztam, hogy meg is nézem, mert a kilencvenes évek elején nagyon tetszett, sőt talán valamikor később is láttam még, de már évek óta nem. Na majd most!
De persze nem lehet 20.00-kor, vagy ne adj’ isten 19.00-kor kezdeni, mert a gyerekek.
Persze a mai gyerekek dörzsöltebbek, mint két harmincöt éves összesen, de sebaj, azért este nyolckor csak tévémaci, híradó, vízilabda meg más baromságok mehetnek, és a kicsit is izgalmas krimi-thriller sorozat kezdődjön késő este, de jó későn ám, hogy a dolgozó emberek nehogy véletlenül kipihenten mehessenek másnap melóba. Mert nemhogy este tízkor kezdik, de inkább fél tizenegykor, tizenegykor vagy még annál is később.
Két hete mindennap lefekszem ezért este nyolckor, kilenckor – amikor még egyáltalán nem vagyok álmos -, aztán megszólal az ébresztő, szenderegve végignézem a Twin Peakst, majd tovább alszom reggelig.
… Persze amikor valami rémisztő jön, akkor a szendergés átcsap vakrémületbe, feloltom a kislámpát és néha még olvasgatnom is kell a visszaalváshoz, de alapvető a félálomban bóbiskolás nyitott szemmel. Volt olyan, hogy egy pillanatra behunytam a szemem egy uncsibb résznél, és mire kinyitottam, már a következő műsor ment.
Aztán meg nem tudom, minek veszek nyomtatott rádióújságot, amikor a valós tévéműsor azt egyáltalán nem követi. Volt, hogy 22.20 volt leírva a rádióújságba, de igazából csak 23.05-kor kezdték. Ez két napig így ment, harmadnap már a neten csekkoltam le. Sosem stimmelt a nyomtatott műsorral.
A múlt héten hétfőn direkt végignéztem a heti TP-k kezdési időpontjait az internetről is, kivételesen összepasszolt a rádióújsággal, nagyon boldog voltam. Egészen addig, míg a második évad első része – igen, ennek két évada van! és a második 22 részes! – el nem kezdődött: az én órám szerint 23.05-kor, amikor is felébredtem és bekapcsoltam a tévét, de valahogy addigra már gyanúsan előrehaladtak az események, és vége is lett a résznek a leírt 00.35 helyett 00.05-kor. Kiderült, hogy hiába néztem hétfőn a műsort, az utolsó napon mégiscsak előrehozták félórával. Köszi! Most már sosem tudom meg, mi volt abban a félórában.
Az lenne az ideális, ha hazaérkezés után azonnal le tudnék feküdni és aludnék a TP-ig. Barbi ezt meg tudja csinálni, de én képtelen vagyok rá. Eleve a munkaidő végén kezdek magamhoz térni, hazaérkezve tisztára felpezsdülök. Kajálok, bekapcsolom a netet, megnézem a híreket, Facebookot stb., aztán fürdeni is kell, eddigre már legalább este nyolc óra van. Kikapcsolódásul még olvasok: este kilenc. Akkor egy óra alvás, ami épp akkor szakad meg, mikor igazán mélyen kezdenék aludni.
Aztán az agyam átáll a filmre – mert nem mindig szendergek, mégiscsak ott lapul bennem a filmrajongó, még éjszaka is – és azon kezdek agyalni, aztán, mire végre istenigazából elaludnék, már megszólal a reggeli ébresztő.
Múlt héten futottam is hajnalban, az pedig még rémesebb, mikor ez a reggeli ébresztő még egy órával korábban szólal meg.
Hazaérkezés után már csak azért sem tudok rögtön aludni, mert 18.20-tól a Jóbarátok szokott kezdődni – ez pontosan ekkor, hiába, nem királyi tévé – és azt többnyire megnézem, mert olyan kis aranyos, és jól kikapcsol a napi stresszből. Tehát ha 17.15-kor hazaérek, kaját csinálok 18.00-ig, megeszem 18.20-ig, még ekkor végig kell nézni a Jóbarátokat, ami 19.20-ig tart, és fürdeni csak ezután lehet.
Úgyhogy most azon gondolkodom, hogy talán elköszönök a Twin Peakstől. Nagyon csípem még mindig, de ez a szakaszos alvás teljesen tönkrevágja a bioritmusomat. Aztán meg sajnos nem is mindig egyformán nekem tetsző részekből áll, hanem például ott vannak ezek a teljesen elszállt álomjelenetek, amiktől hülyét kapok, ráadásul húsz percen keresztül kell bámulni ezeket, mert a rendező teljesen beléjük zúgott…. Miközben én megőrülök a táncoló törpéktől meg a vörös kárpitos szobától, tessék öt perc alatt összefoglalni az álmot és gyerünk tovább! – Azt már meg sem említem, hogy miféle nyomozás az, ami a nyomozó álmaira épít, mert ez a Twin Peaks :-)
Talán még kitartok egy hétig, mert a rádióújság szerint – amennyire annak hinni lehet ezek után … - jövő héten már kinyomozzák Laura Palmer gyilkosát, amire ugyan emlékszem húsz év távlatából is, de azt még jó lenne látni. Utána viszont aludni fogok esténként. Sajnálom, mert tényleg nagyon bírom, de így nem lehet huzamosabb ideig melóba járni. És még jó, hogy most éppen nincs valami pörgős időszak odabent.
