HTML

a hallgatag macska naplója

Ezt személyes blognak szánom ("csak én és a világ angolul beszélő része tudhatja" :-). Lusta vagyok kézzel írni a naplót, a tinta is elmosódik egy idő után. Olyasmiről írok, ami velem történik, vagy ami arról jut eszembe. Tekintve, hogy főállású, (harmincas) negyvenes irodai patkány vagyok, borítékolhatóan nem lesz 007-es szintű a feszültségfaktor: könyvek, filmek, munka, család, töprengés.

Friss topikok

Végre: vasárnapi vásárlás

2016.04.24. 17:14 csendes macska

 

Miután a népszavazástól való rettegés miatt hirtelen visszaállt a normális rend, elmentem vásárolni az Árkádba.

Semmi SOS nem volt, de a máskor is megvehető dolgok megvételét direkt mára halasztottam, hogy növeljem a statisztikát.

Az Árkádban nem voltak sokan, nyilván az egy éves dresszírozás alatt elszoktunk a vasárnaptól, mint a kutya, akinek tilos bemennie a házba, de egyszer csak hirtelen megengedik neki, és akkor még egy darabig félősen megy oda.

Különben tele volt családokkal, tiszta megdöbbentő módon, hisz folyton azt hallottam, hogy a vasárnapi nyitva tartás az „szétzúzza a családokat”, meg „az emberek plázáznak, ahelyett hogy a családjukkal lennének”. Először is nehezen tudom elképzelni, hogy bárki fejének pisztolyt tartottak az elmúlt 25 évben, hogy „Menjél vásárolni vasárnap, vagy agyonlőlek!”  Másrészt, a gyerek talán nem mehet bevásárolni a családdal? Most pl. legalább ötven családot láttam, papa, mama, gyerekek; kisgyerek, nagy gyerek, közepes gyerek. A kölykök tök boldogan elvoltak, fagyit eszegettek, a szülők körül totyogtak, sőőőt szörnyű, de egyes boltokba még be is mentek! Gondoltam is rá, hogy odamegyek egy-egy családhoz és megkérdezem, hogyhogy nem csap beléjük a kénköves ménkű, hogy vasárnap bevásárlóközpontban tartózkodnak?

Én megvettem a térdemre való kollagént, egy sampont, magnéziumot, és párizsit meg sajtocskát a Sparban, sőt dorbézolásképp a Szamosban vettem egy tortaszeletet (nem ezt akartam, de a Fornetti zárva volt). És nem dőlt össze a világ! Fura, mi?

Nem arról van szó, hogy állandóan vasárnap akarnék vásárolni, hanem az elvről: nem tűröm, hogy baromságok ürügyén korlátozzanak, és szerveznem kelljen az életemet, mert pár politikus valami faszságot vett az agyába! Miért kell nekem ezért a mérhetetlenül zsúfolt szombati napokon vásárolnom, a dupla tömegben, a már délben kiürült polcok között? És ha szombaton egésznapos dolgom van? Mert az az isten nincs, hogy a háromszor drágább "kisboltba" menjek be vasárnap, szintén már csak elvből sem. Ahol a 60 Ft-os kefír 130 Ft-ba kerül mert nekik is meg kell élni. Na persze, csókolom.

Az utóbbi hetekben volt ez a műbalhé, hogy egyes bolti dolgozók tiltakoztak, hogy ők nem akarnak vasárnap megint dolgozni, hanem inkább a családjukkal akarnak lenni. Erre megint csak azt gondolom, hogy 25 évig nem akartak a családjukkal lenni vasárnap, csakis hirtelen most, 2016. áprilisában? … Valamint, amilyenek a válási statisztikák, be ne akarja adni nekem valaki, hogy kivétel nélkül minden kereskedelmi dolgozó olyan aranyéletet él, szerető családban, hűséges férjjel, hogy kezét-lábát töri, csakhogy együtt lehessenek. Hisz csak az én kolléganőim között is van olyan, akinek bár két gyereke is van, de inkább éjjel-nappal dolgozik, sőt hacsak teheti, bejön hétvégén is és a kölyköket a nagyszülőkre bízza, mert szar a házassága, csak anyagi okokból nem tud elválni. Nehogy már egyetlen ilyen bolti pénztáros se legyen!... Sőt, nyilván egyedülálló, vagy elvált, özvegy sincs a bolti dolgozók között, csakis mind kizárólag ilyen kis boldogságban úszó tündérbogarak.

A másik gondolatom, hogy a villanyszámlát a gyerek buksijának simogatásával igen nehéz kifizetni. Ahhoz sajnos pénz kell. Értelemszerűen a vasárnapi munkáért bérpótlék jár, sőt a kormány ugyan görény módon leszedte 50 %ra, de minden értelmes ember azt gondolja, hogy legalább 100, de akár még sokkal több bérpótlék járna érte. Szerintem is. Kapjanak annyi pénzt, hogy vasárnap igenis megérje dolgozni, mint ahogy én is elmegyek plazmát adni a 3.000.- Ft-ért, ha meg vagyok szorulva. Kapjanak 150 vagy 200 %-ot; na de erről én döntök talán? Lótüdőt, ez a kormány dolga, tessék szépen a kormányon számon kérni, engem pedig hagyjanak vásárolni, amikor kedvem tartja!

A régi munkahelyemen minden választáskor meg népszavazáskor beosztottak minket jegyzőkönyvvezetőnek, egész vasárnapra (5.30-tól éjjel … akármeddig, amíg rendben nem volt a számlálás. A rekord éjjel 2:30 volt.) Különösebben nem rajongtunk érte, mert úgymond ’kötelezően önként jelentkezés’ volt, másrészt kaptunk ugyan tízezer forintot, de akkoriban elég jól fizettek, és mi ügyintézők ellettünk volna e pénz nélkül, de szabad vasárnappal. Viszont az ügykezelők, aki csak érettségizett fizetést (= kevesebbet) kerestek, ők a pénz miatt nagyon szerettek volna jegyzőkönyvvezetni, minden alkalommal, de nem szabadott; biztos azokat a roppant bonyolult jegyzőkönyveket csakis diplomával lehetett kitölteni (nem).  Szóval mi szívtunk, akik pedig pénzt szerettek volna, azok is szívtak.

Hát a bolti dolgozók között nincs egyetlen olyan sem, akinek az az x ezer Ft vasárnapi pénz igenis számítana? Olyan nagy urak lennének, hogy x ezer Ft-ról csak úgy lemondanak? Miközben folyton halljuk, hogy milyen alacsony a fizetésük?

Összeírtam, hogy kik azok, akik szintén dolgoznak vasárnap. A mentőt, tűzoltót, orvost már bele se számoltam, mert ezek nélkülözhetetlenek. Hallgattam egy csomószor, hogy a vásárlás nem nélkülözhető, akkor miért kell nekik dolgozniuk. Hát akkor nézzük csak, milyen nélkülözhető, nem életmentő szakmákban dolgoznak még emberek vasárnap!

Mozipénztáros, büfés és jegyszedő, sőt mozigépész! Ezek nyilván mind átkozott szinglihordák, hisz esetükben szó sem volt soha arról, hogy vasárnap a családjukkal kellene lenniük…

Étterem. Beleértve Meki, Burger King, palacsintázó, gyroszos. Szakács, pincér. Cukrászdák! Az összes ilyen ember egyedülálló ebben az országban, tök világos.

Állatkerti pénztáros, állatgondozó, jegyszedő nénike.

Gyógyfürdő személyzete, taxis, állattenyésztő. Sőt állatmenhely dolgozója. Nem mondhatják a bentlakóknak, hogy „na Bodri, Morzsi, Buksi, holnap szolgáljátok ki magatokat, almot is cseréljetek, mert mink otthon pihenünk!”

Taxis, szállodai alkalmazottak – beleértve szakácsot, recepcióst, takarítónőt –, vasutas, benzinkutas, tömegközlekedés dolgozói.

Strandpénztáros, kabinos bácsi, úszómester. A tévé és rádió emberei, sőt gondolom, az internet működéséhez is kell valami személyzet, akik nonstop nyomják. Gyerekvasút, Libegő személyzete. Pizzafutár.

… Szóval, a vasárnap dolgozó összes emberek közül igazából dolgozhat mindenki nyugodtan, csakis és kizárólag a kereskedelmi dolgozó az, aki szent és sérthetetlen, őneki csodálatos családja van, a pénzre egyáltalán nincs szüksége, őneki muszáj a családjával lennie; az általam fent felsoroltak mind nem lényegesek, vagy nincs családjuk, vagy az ő családjuk az egy másodrangú, alacsonyrendű család, az nem fontos, és tökmindegy, hogy a strandpénztáros vagy a gyroszos is a családjával akar pihenni, mivel az egyáltalán nem számít.

… Azért érdekes módon a bolti dolgozó mégiscsak elvárja, hogy vasárnap kinyisson az állatkert, nyáron pedig a strand, ahová ő elviszi a kis Csengécskét és Zsomborkát; utána pedig beülnek a Mekibe, ami szintén legyen nyitva, és legyen ott a pénztáros, aki felveszi a rendelést, meg a főzős ember, aki kisüti a krumplit. Sőt ha a bolti dolgozó kirándulni akar, akkor a Fogas is járjon, meg a Libegő is járjon, és tudjon fagyit vagy rétest venni a Normafánál Jázminkának, mert természetesen a réteses is legyen nyitva. És ha pisilni kell, akkor a vécésnéni is ott üljön ám a nyilvános klotyónál.

De ha már lúd, legyen kövér, tényleg legyen minden zárva vasárnap, mint valami kis közép-európai full ramadán! Ne legyen se közlekedés, se éttermek, se strand – azért nyáron a 39 fokban ezt úgy megnézném! – se pizzafutár, sőt tévé, rádió se legyen, mert minek. Mindenki kiránduljon a családjával vasárnap! Ha véletlenül Rákoskeresztúron lakik, akkor majd a kis lábaikkal elgyalogolnak a Zugligetig, mert természetesen a metróvezető sem dolgozik, hisz vasárnap van! Aki pedig netán a Balatonról vasárnap jönne haza, az jöjjön a saját kocsijával, amiből ha kifogy a benzin, akkor átválthat az egészséges gyaloglásra, hisz benzinkút sincs, hisz vasárnap van! Ha pedig rossz idő van és nem lehet kirándulni – mert bizony, az év 12 hónapból áll, és abból csak egy része kirándulóidő – akkor majd otthon lehet társasjátékozni vagy nézni a négy falat, mert ebben az ideális világban se tévé, se rádió vasárnap, sőt talán áram se kéne, mert hát ott is emberek dolgoznának vasárnap és az csúnya fúj.

… Bár lehet, hogy nem kéne ötleteket adnom, ki tudja, mikor milyen lábbal kel föl valamelyik kormánytag, pikkpakk hoznak pár új jogszabályt, mint ahogy szokták, aztán még a végén megvalósul, amit most leírtam.

 

 

komment

Címkék: vélemény vásárlás

süti beállítások módosítása