Nagy ívben tojok a focira, beleértve az összes világversenyt is és abban a magyar válogatott esetleges részvételét. De most a MAC-ban valami óriáskivetítőn vetítik a meccseket, és noha ez engem abszolút nem befolyásolna, de olyan tippeket kaptam, hogy inkább ne fussak a Szigeten, most, amikor
tele van részeges meg balhézó focidrukkerekkel.
Még ez se érdekelne, hisz ’csúcsidőben’ futok, 18.00 és 20.00 között, amikor igazán világos van és a rekortánon igazán sokan futunk, DE!: valahogy, míg a pesti oldal déli felén rohadt sok a futó, a budai oldalra mintha elfogynának; ott mindig sokkal kevesebben vannak, mint induláskor – hová a fenébe szívódnak fel útközben!? – vagyis sanszos, hogy pont a MAC és a vízpart között egyedül futnék egy szakaszon. Ott márpedig keskeny az út és az egyik oldalon a MAC, tele futballhuligánnak, a másik oldalon bokrok, esetleg tele olyan futballhuligánnal, akik épp kijöttek kicsit a friss levegőre, és esetleg pont balhéra vágynak. Én meg 163 centi vagyok szemüvegben. Aztán meg kinek hiányzik, hogy engem is feltegyenek a futás során meggyilkolt nők listájára?
Így marad a rakpart, ahol futok mostanában, de az viszont, mint többször elsírtam, állandóan tele van kurva turistával – csoportosan persze –, és nem turista sétálókkal, na meg biciklisekkel. Egyetlen időszak van, amikor minimális ott a népsűrűség, és ez a hajnal :-(
Szóval, az elmúlt héten, a szabi előtti utolsó hetemen hétfőn, szerdán és pénteken is felkeltem egy órával korábban, és a szokott kb. 5,3 km-t a rakparton futottam le.
Hétfőn rémes volt, mert egyrészt totál be voltam rozsdásodva a bemelegítés ellenére, másrészt 2 km után úgy éreztem, kiszáradok, noha ittam előtte. De azelőtt meg ugye egész éjszaka nem ittam semmit …
Szerdán egy fokkal jobb volt, még alaposabban bemelegítettem és több vizet ittam; de ekkor sajnos már láttam pár (diszkóból előtántorgó?) fiatal turistát is, meg olyanfajta turistákat, akik odaállnak ÖT ÓRAKOR fényképezni a napfelkeltét!!!
Én magamtól, ha nem lenne muszáj, akkor sem kelnék fel és lennék már felöltözve a Duna partján hajnali 5.00-kor, ha Jézus Krisztus személyesen megjelenne ott, és borrá változtatná a Duna vizét.
Pénteken még több vizet szívtam fel és még jobban bemelegítettem, és ment is úgy-ahogy a futás, de visszafelé csikart a hasam, így kicsit belesétáltam. De az utolsó szakasz már kimondottan pöpec volt, éreztem a runner’s high-t, amit ritkán szoktam, és energikusan futottam végig. És még a belesétálás ellenére is fél perccel gyorsabb voltam, mint ugyanezen a távon hétfőn.
Van előnye azért a hajnali futásnak, például hogy már túl vagyok rajta, és nem kell este még összekaparnom magam és kivánszorogni a szigetre. De a hátrány, hogy rosszul alszom, mert fél szemmel a vekkert figyelem és ha megszólal, már pattannom kell, mint őrségben a katonának … Én nem az a vekkerre felpattanós és 15 perccel később már sportoló fajta vagyok, hanem az, aki benyomja a szundit, aztán egy kávét kortyolgat félálomban és olvas még legalább negyedórát, mire magához tér.
De legalább megcsináltam, futottam heti 3x, ami így a nyaralás előtt nagyon jól jön a kondinak! És az önbizalomnak is. Kérdés persze, mikor fogok megint futni, hisz ez a hülye focis izé július 10-ig tart, én pedig még egy hétig szabin leszek, amikor is teljesen biztos, hogy fel nem kelek fél ötkor, csak hogy fussak.
