Hm, ritkán van sikamlós(féle) álmom, de múlt éjjel olyasmi volt… A másik része, hogy Stephen Lang már jó öt hónapja személyes kedvencem, de álmodni nemigen szoktam róla.
Na de most ez történt!
Valószínűleg azért, mert a Crime Storyt nézem pár napja a Youtube-on, bár ott még csak harminc-akárhány éves, és álmomban nem így volt.
Az álom alapvetően a Vaksötét sztorijára épült. Én félig a betörő kiscsaj voltam, de félig önmagam. Stephen pedig félig a filmbeli vak öreg, de félig meg saját maga. (Jó hülye álom, tudom.) Szóval az álmomban nem látott, és idős volt, meg atlétatrikót hordott; én pedig két sráccal együtt kiraboltam őt. De a helyszín nem családi ház volt, hanem valami olyasmi, mint a Griffendél klubhelyisége. Stephent kiraboltuk, és ő kétségbeesetten kereste a betörőket meg a pénzt – aranyosabb és sajnálni valóbb volt, mint a filmben –, és meg is találta a két fiút, de nem nyírta ki őket. Viszont a pénz meg nálam volt. De engem nem talált meg, mert befogtam a pofámat és így nem hallhatta, hol vagyok.
De elkezdett megesni rajta a szívem, mert annyira kétségbeesett és bánatos volt szegény, hogy nem találta meg a suskáját, nekünk pedig nem igazán volt szükségünk rá. A két srác integetett nekem, hogy meg ne szólaljak, de én egyszercsak mégis megszólaltam, mire leordítottak, hogy minek beszélek?! Erre azt mondtam, hogy azért, mert most visszaadjuk a pénzt! (Látszik, hogy álom! :-D)
Akkor fogtam a pénzt és visszaadtam Stephennek, és meg is fogtam a kezét, ő meg azt mondta, hogy én vagyok a legrendesebb közöttük, én meg csak simogattam a kezét és a karját – na ja, álmomban is ujjatlanban volt, majd pont nem simogatnám…. – mire idővel megváltozott a hangulat és mindketten éreztük, hogy most szexelni fogunk.
De mivel ott volt a két srác is, nem lehetett ott helyben, így elhagytuk együtt a helyiséget. Kiértünk a folyosóra – rögtön szállodává változott a helyszín –, Stephen rögtön látni kezdett, és ment a szállodaszobája felé, én meg követtem. Hogy egy ilyen helyzetben miért mögötte mentem és nem mellette, az passz. De ekkor már nemcsak látott, hanem már egyáltalán nem volt a vak öreg, hanem simán a civil, színész önmaga, dzsekiben és olyan aranyos fekete sapiban, amiben olyan sok fotó van róla a twitterjén.
Épp beértünk volna a szobájába (aminek 4-es volt a száma), amikor berontott velünk együtt két kiscsaj is, és elkezdtek lelkesen autogramot kunyerálni tőle, ő meg nekifogott aláírogatni, aztán a kiscsajok engem nyaggattak, hogy adjak borítékot légy szíves, mert abba akarják tenni az autogramot (ebben sem volt sok logika). Én gondoltam, hogy elhúzhatnának már, hogy szexelhessünk, mert azért jöttünk ide, de azért belenéztem a ridikülömbe és ott volt egy köteg boríték (na ezt értem: a melóhelyről most lovasítottam meg pár irodaszert, így a táskámban lévő borítóköteg valós). Odaadtam pár borítékot, mire nagyon örültek, én meg vártam, hogy elhúzzanak és végre kettesben legyünk, de sajnos ezen a ponton felébredtem! :-(
…. Ráadásul 5.05 volt, és 15 perc múlva szólt az ébresztő, szóval még vissza sem aludhattam tisztességesen, hogy lássam, jó volt-e a szex :-D
