Az augusztusi zalakarosi hosszú hétvége egy jó kis nyárbúcsúztatásnak indult, de végül számomra inkább egy hosszúra nyúlt Tamponnal fürdés 2. lett belőle….
Maga a nyaralás szinte ingyen volt, mert Fater nyugdíjazására kapott IBUSZ-utalvánnyal fizettük ki, azon felül már csak 5-5 rugót kellett fejenként beleadni. Félpanzió, csütörtöktől vasárnapig augusztus utolsó hétvégéjén, mi rossz lehet.
Még azt is kiszámítottam, hogy pont nem fogok menstruálni, mivel az kb. mindig a hónap első napjaiban várható nálam, szóval Zalakaroson ezt megúszom.
Csakhogy már a júniusi nyaraláskor, szülinapomkor is az történt, hogy a várható kb. július 3., hétfő helyett pimaszul megjött június 29-én, csütörtökön, amikor még nagyban nyaraltunk. Egy hónappal később, az erdélyi villámnyaraláskor – majd ezt is elmesélem – július 30-án, vasárnap kezdődgetett, és pont akkor kapcsolt rá, amikor útnak indultunk másnap. De gondoltam, ha a július 30-i vasárnaphoz képest tartja a 4 hetet, az pont a zalakarosi utolsó nap, ami már nem szól strandolásról, csak a hazautazás van benne, az meg már nem számít.
Ehhez képest augusztus 21-én, hétfőn – emlékszem, pont Orsival készültünk meló után találkozni – 14.55-kor valami iszonyatos fájdalom hasított az alhasamba. Olyan volt, mintha egy baromi erős menstruációs görcs törne rám ÉS ugyanakkor egy rohadt nagy pú is ki akarna jönni (nem jött :-D) Úgy fájt, hogy konkrétan arra gondoltam, vakbélgyulladásom van, csak az inkább oldalt, nem pedig alul szokott lenni. Egy teljes Algopyrint be kellett vennem, és a hátralévő félórában állva dolgoztam, mert ha leültem, majd’ beszartam a fájdalomtól.
Az Algopyrintől aztán jobb lett a helyzet, mire útnak indultam, és nem is tért vissza a fájdalom, viszont nem is jött semmiféle hasmenés, amire gyanakodtam.
Ezzel szemben az történt, hogy szerda este már megláttam a halvány barna foltokat a bugyimon. Miközben csütörtökön indultunk a nyaralásra!! :-(
Ezt egyszerűen képtelen vagyok elhinni!! Pont mikor Zalakarosra megyünk! Nem valami „csak kiránduló” helyre, vagy városlátogatásra, nem, hanem az egyik kedvenc termálfürdőm városába! Olyan isten nincs, hogy én ne ússzak, na de azért mégis négy napot csináljak végig tamponnal?!
Elolvastam pár netes fórumot a menstruáció alatti fürdőzés témájában, és sokan azt írják, ne ússzunk olyankor, mert „nem igaz, hogy az alatt a pár nap alatt nem bírjuk kihagyni az úszást.” Hát, bazmeg, okoska, nem arról van szó, hogy nem bírjuk nélkülözni a fürdést a menzesz alatt, hanem ellenkezőleg, a már jóval korábban beütemezett nyaralás idejére, rossz időpontban jön meg a menzesz, nem a tervnek megfelelően!
Becsomagoltam ezer intimbetétet meg tampont és Istenbe helyeztem a bizodalmamat. Csütörtökön indultunk, simán leértünk, a szálloda isteni volt: kényelmes, kicsi, otthonos. A szoba is remek. Kellően tágas, a fürdőszoba is remek, meg erkélye is volt.
Elrendezkedés után rögtön levágtattunk a strandra (a szállodában is lehetett kedvezményes belépőt venni, megtakarítottuk a sorbanállást :-) És innentől jött az, hogy nagyon kellemesen éreztem magam, de soha egy percre sem bírtam elfelejteni, hogy folyton résen kell lennem. Minden órában mentem tampont cserélni, holott még csütörtökön nem is volt nagy a gond. De akkor is, az úszómedencében kezdtünk, ami full átlátszó vizű, utána a termálmedencék, hullámmedence stb. Ráadásul az összes vécé tök távol esett tőlünk – mi a termélmedence mellett telepedtünk le – ami nem érdekelne, csak sajnos a strandra való Scholl papucsom töri a lábamat, így már az első napon sántítottam is, ahogy háromszor-négyszer kellett oda-vissza megtennem azt a távot.
Pénteken Keszthelyre kirándultunk, már állati meleg volt napközben. Éjszakára és reggel, hálistennek, kellemesen lehűlt a lég. Keszthelyen megpróbáltuk megvenni a Méltatlanokat, ami persze megjelent hivatalosan, csak még a könyvesboltban nem volt, legalábbis Keszthelyen nem, hogy az a…. Kajáltunk finom pizzát, vásároltunk és mentünk vissza Zalakarosra.
Pénteken már komolyan beindult a menzeszem, és ráadásul sokan voltak a strandon is. Nyilván hosszúhétvégézni jöttek az utolsó nyári napokra. Remek… Az úszómedence már úgy tele volt, mint egy pesti strand, én meg nem győztem óránként rohanni a retyóra tamponnal a kezemben (mármint az újjal, nem a használttal :-D), minden medencébe menés előtt zuhanyozni, figyelni az órát… Teljesen kimerültem. Azért szuper strandolás volt, főleg hogy a hullámmedencében is voltunk és végigélveztük a hullámzást. Ráadásul akkor kezdtem olvasni az Ördögi játszmákat, ami marha jó volt.
Éjszaka jött a rémes szakasz, mivelhogy a menstruációm igen erős volt, viszont csak rövid hálóinget hoztam, pizsamát nem, és noha az éjszakai betét jó hosszú, mikor felkeltem éjjel, láttam, hogy sajnos mégsem elég hosszú. Szerencsére az ágynemű nem lett olyan, csak egy apró folton a bugyim és persze a hálóingem is. Így betétet cseréltem éjszaka, és félálomban megjegyeztem, hogy nem szabad a hátamon aludni a gravitáció miatt. Ezért minden forduláskor felriadtam és csak az oldalaimon aludtam, amit szintén szeretek, de azért szeretek én hanyatt is aludni, amit most nem tehettem, és rémes volt. – Utólag jutott eszembe, hogy egyszerűen betehettem volna éjszakára egy tampont is, az dupla védelem lett volna és békésen szunyálhattam volna, de hát késő bánat.
Szóval alig aludtam az éjszaka, ennyi a lényeg. A zuhanyozás sem volt a legjobb dolog, mivel a szállodai törülköző fehér. Nem ragozom.
Szombaton a Kis-Balatont, azon belül a Kányavári-szigetet néztük meg. Ez mindig király program és gyönyörű táj, de voltak kellemetlen dolgok. Egy: rohadt meleg volt. Talán nem annyira, mint júniusban, de 34-35 fok simán megvolt, napon talán még melegebb is. Kettő: istentelen sok kiránduló volt. Itt nem szoktak ennyien lenni! A parkolóba visszaérve láttuk meg, hogy turistabusz érkezett. Az isten szerelmére, busz a Kányavári-szigetnél?! Három: végre nyílt palacsintás is a parkolóban, ahol azonnal vettem két fahéjas palacsintát, de a 250.- Ft/darab ár ellenére alig volt benne fahéj, életem legszarabb palacsintája volt, soha többé nem veszek ott palacsintát.
A délutáni strandolás a pénteki napnál leírtak szerint zajlott. Kiegészítve azzal, hogy most még nagyobb volt a tömeg, így az úszómedencét egyszerűen otthagytam tíz perc után. Full Rómaifürdő-érzésem volt a számtalan ember, meg beugráló és visítozó gyerekek miatt.
Óramű pontossággal szaladgáltam tampont cserélni, és ez kellett is, mivel többször láttam, ha még tíz percet várok, akkor már késő lesz. De így nagy szerencsém volt, mert soha egy pillanatig sem látta senki, hogy mi van.
Szóval senkit nem biztatok arra, hogy menzesz alatt ússzon, de ha úgy alakul, mint most nálam, hogy a betervezett nyaralás és a ciklus összekavarodik, akkor ha az illető nem fél a fertőzésektől, megpróbálhatja. – Ezt azért írom, mert sokak szerint az átázott tamponon keresztül megfertőződhet a méh, vagy mi, ami teljesen logikus is, csak én még soha nem kaptam el ilyen fertőzést, ezért nem is foglalkozom ezzel a dologgal, engem egyedül az érdekel, hogy a folyadékból egyetlen csepp se jusson a külvilágba, és pláne senki ne lássa meg. De azért aki hajlamos a fertőzésre, vagy már szült, az talán jobb, ha nem követi a példámat.
A sors kárpótolt a szenvedésekért a hazaúttal. Addigra már csökkent a menstruáció – hát persze hogy az utolsó napra, hogy rohadjon meg! – az autó is légkondis, így a meleg sem annyira viselt meg. Szép lassan utaztunk hazafelé. Először megálltunk Balatonmáriafürdőn, ahol még sosem voltam. Aztán Fonyódon, ahol már többször jártunk. Most megnéztük a kikötőt, és ettem végre igazi szuper palacsintát, nem ám olyant, mint a Kányavári-szigetnél, hanem király lekváros és kakaós, jól megtöltött palacsintát!
Aztán megálltunk Bogláron, ahol felmentünk a Gömbkilátóba. Itt még sosem jártam eddig. Szép kis út vezetett fel, bár beletelt némi időbe, míg rátaláltunk. És meleg is volt.
Végül megálltunk Szántódon is, ahol gyerekkorunkban sokat nyaraltunk. Sőt kimentünk a stégre, ahol annyiszor jártunk már. A stéget mostanra majdnem teljesen körbenőtte a nád, csak a vízbe vezető lépcsőnél volt egy kijárás. Én térdig bele is mentem a vízbe (addig gyerek a gyerek, amíg játszik :-D)
Kimentünk a révhez, bár baromi kihalt volt az egész, de szerencsére fagyit lehetett kapni, azt ettünk is, majd továbbindultunk. Siófoknál már rá akartunk menni az autópályára, de szerencsére még időben észrevettük, hogy istentelen torlódás van, így a 7-es útra fordultunk rá, ami ironikus módon gyorsabban haladt, mint a sztráda. Aztán Székesfehérvár előtt felmentünk az M7-re, ott már lehetett haladni.
Kivételesen már aznap elpakoltam a cuccaimat és másnapra nyoma sem maradt, hogy nyaralni voltam. Mondanom sem kell, hogy mikor hétfőn melózni mentem, a menstruációnak már nyoma sem volt, minden király, mintha mi se történt volna és nem stresszeltem volna végig a nyaralás négy napját…. Grrrrrrrr, ha ember lenne a menzeszem, a puszta kezemmel fojtanám meg!
Arra gyanakodtam, hogy talán a 40. év betöltése lehet a ludas, talán ilyenkor már kezd összegubancolódni a hormonháztartás. Fogalmazásgátlót ugye nem szedek, úgy jön meg, ahogy a természet hozza. Majd írok is az ügyben Katinak meg Boginak, akikről tudom, hogy szintén nem szednek gyógyszert, és idősebbek nálam valamivel. Sőt Orsinak is megemlíttem a témát, és épp most válaszolta, hogy ő ugyan szed gyógyszert, de neki is gyakrabban jön meg újabban, és szintén az életkort hozta fel magyarázatul.
Na, fasza. Eddig legalább a nyaralásaimat jól meg tudtam tervezni pl. februárban, de most már azzal is számolnom kell, hogy a 28 napos ciklus esetleg 25 naposra változott, de erre sem építhetek, mert mi van, ha egyszercsak simán visszaáll 28 naposra, vagy hol rövid, hol hosszú?
Valaki – talán Ági? – azt is feldobta, hogy esetleg pszichés alapon lehet. Amivel egyetértenék, de logikátlan. Talán tudat alatt nem akartam Zalakarosra menni?? Nonszensz. Vagy tudat alatt nem akartam Erdélybe utazni a múlt hónapban? Még nonszenszebb.
Szóval így alakult Zalakaros, nagyon szép volt és marha emlékezetes :-D
