HTML

a hallgatag macska naplója

Ezt személyes blognak szánom ("csak én és a világ angolul beszélő része tudhatja" :-). Lusta vagyok kézzel írni a naplót, a tinta is elmosódik egy idő után. Olyasmiről írok, ami velem történik, vagy ami arról jut eszembe. Tekintve, hogy főállású, (harmincas) negyvenes irodai patkány vagyok, borítékolhatóan nem lesz 007-es szintű a feszültségfaktor: könyvek, filmek, munka, család, töprengés.

Friss topikok

Szemüveg vagy kontaktlencse vagy mindkettő?

2019.08.03. 09:00 csendes macska

  

Egy hete tesztelem az új kontaktlencsét. Lehet, hogy én vagyok az egyetlen ember, aki munka közben szemüveget hord és otthon meg hétvégén használ kontaktlencsét :-D

Meló után itthon beteszem és lefekvésig bent hagyom, illetve hétvégén, mielőtt elmegyek itthonról, szintén lefekvésig. Melóba (egyelőre?) nem, kb. 7 óra után már kezd fáradni a szemem, a meló meg ugye 9 óra + utazás, összesen 10, az sok.

Pozitív csalódás a kontaktlencse, de azért vannak vele gondok. Tökéletesen látok vele, még olvasni is tudok, de a laptop monitorján az apróbb betűs cikkekhez közelebb kell hajolnom (szemüveggel ez megy). Néha kissé elhomályosodik, akkor gyorsan sokat kell pislogni és jó lesz. Nem szárad ugyan úgy ki, mint 15 évvel ezelőtt az a régi, de ha fúj a szél – ami rendes esetben is szárítja a szemet – akkor bizony száraz érzés. És pislogni kell…. Vettem Systane Ultrát és végszükségben azzal locsolom.

Amúgy szeretném tudni, ki találta ki azt a hülyeséget, hogy a kontaktlencse micsoda kényelem és sokkal jobb, mint a szemüveg??!

Először is egy idegen test van a szememben. Jó, hozzá lehet szokni valamelyest, de én sosem tudok teljesen megfeledkezni róla.

Másrészt, a szemüveget fel lehet venni koszos kézzel is, este elalvás előtt meg csak leveszem és félrecseszem az ágy másik felébe. Ha homályos, megdörgölöm a pólóm aljával és kész. Nem fenyeget a veszély, hogy ki van fordulva és fordítva teszem fel. Nyugodtan sírhatok, sőt megvakarhatom a szememet és nem lesz semmi.

Ezzel szemben a kontaktlencse berakásához gyakorlatilag be kell mosakodni. Nem vicc, én olyan komolyan veszem, hogy szívátültetéshez készülődő sebész sem mosakodik be alaposabban. Plusz megtörölni, hogy száraz legyen a mancsom, de ne tapadjon rá szösz a törülközőről (jó vicc… hogyan?).

No akkor kiszedni a tartójából. Ez már önmagában is kisebb kihívás. Ugye ekkor már szemüveg nincsen rajtam, a lencse meg egy kis szar, jó, természetesen észreveszem, főleg hogy kissé kékesre van színezve. De kivenni a tartóból, hát az nem egyszerű. (Ennyi idő alatt már tizenötször fel- és levehetem a szemüvegemet.)

Mikor végre megvan a kis vacak, és átlötyköltem a folyadékkal, ráültetem a bal mutatóujjamra, na, ez az egy simán szokott menni. Kifordulva sincs soha (eddig). Akkor a jobb kezemmel szétnyitom a jobb szememet, és a bal ujjammal megkísérlem rátenni a jobb szememre a lencsét. Ez ugyan többnyire sikerül, de nem mindig és nem simán… Túl jó a szemreflexem, automatikusan pislogni akarok, ha rákerült a lencse, hiába tudom, hogy nem szabad, hanem először csak forgatni kellene a szememet, mint egy eszelős. De erre már találtam megoldást, egy weblapon írták, hogy óvatosan becsukhatjuk a szemet, és a szemhéjon keresztül a helyére masszírozhatjuk a lencsét. Én ezt szoktam tenni újabban, mert az utóbbi napokban valahogy mindig belepislogok.

Akkor kicsit homályos, meg nagyon érzem, hogy van ott valami, aztán némi pislogás után a helyükre kerülnek a dolgok és jó lesz.

Az utóbbi pár napban viszont megdöbbenésemre a lencse berakását követően rémesen könnyezni kezdtem, mintha a Hacsikót néztem volna végig. Rémülten csuktam be a szemem, ki ne folyjon maga a lencse is. Ez többször ismétlődött. Most vagy a lencse irritál (de több nap elteltével?), vagy közeledik az allergiaszezon és már enyhébb tünetek vannak a szememben.

És ez még csak a berakás volt. Ha munkába is hordanám, mindennap tíz perccel korábban kellene felkelnem.

Aztán ugye ott vannak a lencsész tanácsai, aki azzal kezdte, hogy a lencsével bármit lehet csinálni! De azért poros meg füstös környékre ne menjek. És ne szaunázzak. És uszodában a víz alatt ne nyissam ki a szememet …. stb., és sorolta. Én minden felsorolt dolognál egyre feljebb vontam a szemöldökömet…. Jaaa, szóval se ezt, se azt, se amazt, de azért a lencse mennyire kényelmes…

A szememet nem szoktam kifesteni így a nyáron, de múlt héten a Sakkot már kontaktlencsében néztem, és oda azért sminkeltem. Természetesen előbb rákerestem a neten, hogy kontaktlencse + smink. Előbb be kell tenni a lencsét és csak utána sminkelni, kivenni viszont előbb kell és csak utána lemosni a szemfestéket! Hát ezt is észben kell tartani. Szemüvegben nincs ilyen sorrendi dilemma.

Megjegyzem, mi abban a logika, hogy előbb vesszük ki a lencsét és csak utána mossuk le a sminket? Hisz ha például valami full erős, Salander-féle fekete szemsmink van rajtunk, az a lencsét pont megfogja szerintem, miközben kiveszem.

Hordás közben pedig ott van az az apróság, hogy szinte mindig érzem, igaz, egészen halványan, de az alsó szemhéjamnál egyértelműen. Néha – a nap vége felé – már a felsőnél is. Mintha több szempilla lenne a szememben. Hát egészen biztos, hogy egy reggeltől estig tartó hosszú kiránduláson nem fogok lencsét viselni, hogy még azzal is szenvednem kelljen!

Aztán este a kivétel, amiről már írtam. Bemosakodás (megint 5 perc), folyadékot öntök a kis tokba, aztán jön a birkózás. Gyere ki, nem megyek :-D Kitágítom a szemem jobb kézzel, a bal ujjaimmal megpróbálom összecsippenteni a lencsét, aztán vagy belepislogok, vagy egyszerűen csak nem jön le a lencse. Második alkalommal megpróbálom „keményebben” megragadni a lencsét, amitől csak megfájdul a szemem – és ki tudja, jó-e a szaruhártyának! –, de a lencse marad. Többnyire a harmadik alkalommal sikerül kiszedni. De tegnap este például kínomban már félrehúztam és úgy szedtem ki. De ez se ment elsőre, mert félrehúztam – a látásom összehomályosodott –, de mire kiszedtem volna a szemem sarkába átcsoportosított lencsét, az szépen visszakúszott középre! Akkor újra lehúztam, nagy nehezen észrevettem, hol van és úgy kaptam ki.

Ha pedig napközben ki akarnám venni a lencsét valamiért, az külön, előzetes szervezést igényel. A szemüveget, ugye, lekapom, 2 másodperc.

A lencsét??! Viszek tokocskát, tárolófolyadékot, kimegyek a retyóba, imádkozom, hogy épp akkor be ne jöjjön valaki és hátba ne basszon az ajtóval, vagy ki ne ugorjon a lencse a hirtelen mozdulattól, és ott állok neki az utóbb leírt kivételi fázisnak. Tényleg ezt komolyan gondolja valaki?!

Ha pedig alvós vendégségbe mennék valahová, akkor tokocskával-folyadékkal menjek? Nem elég a sok többi cucc, még ezt is cipeljem, és negyedórákra foglaljam el a fürdőszobát, amíg megejtem a dolgot?!

Szóval az teljesen biztos, hogy 100 %-osan nem leszek kontaktlencsés és csak alkalomszerűen fogom használni (mondjuk ezt előzetesen is sejtettem). Csak azt szeretném tudni, ki az, aki szerint a lencseviselés EGYSZERŰBB???

…. Ja és így a legvégén: a két szemüvegemet és a dioptriás napszemüveget nagyon régen csináltattam, azóta egy kanyit nem költöttem rájuk; jó, vettem kemény tokokat meg néha jóféle törlőrongyot, de az összesen kb. 5.000.- Ft volt. Tíz-tizenöt év alatt! A lencsére meg folyamatosan kell költeni, maga a lencse ugye – még ha webshopból is veszem, ami szándékomban áll –, meg a folyadék, meg a tokocska… Szóval hogy nem is olcsóbb, az is biztos.

 

komment

Címkék: kontaktlencse

süti beállítások módosítása