A tömör lényeg megtalálható a címben, bővebben pedig így történt.
Hétfőn volt a lakbérfizetés, kivételesen most nem paráztam előtte már napokkal, főleg mert szabin voltam, meg a Jokert néztem, fürdőztem és Szegeden is jártam, szóval elfoglaltam magam, izgulás helyett. Vasárnap este későn feküdtem le és éjjel is keveset aludtam, 3.20-kor felébredtem és onnantól már csak bóbiskoltam. Így az egész nap félálomban telt, nem is tudom, hogy dolgoztam le a munkanapot, de a lényeg, hogy nem nagyon idegeskedtem.
Dobtam sms-t a tulajnak délben, hogy ma megyek, de nem válaszolt, de nem baj, mert egyszer mondta, hogy ha nem válaszol, akkor OK. Délután felmarkoltam a pénzt és elindultam, útközben fohászkodtam, hogy hadd legyek hamar túl rajta, menjen szép rendben és gyorsan minden, legyen otthon valaki, aki képes kaput nyitni és átvenni a lét; no és hogy ha a tulaj van otthon, ne támadjon mindenféle ötlete, mint hogy festeni kellene vagy betenni egy szekrényt vagy hasonlók.
A kapucsengőre a tulaj nyitotta ki. Hát ez annyiból jobb, hogy ő meghallja a kapucsengőt és valamivel gyorsabban zöldágra vergődöm vele, mint a mamájával a múlt hónapban. Felmentem, ott voltak a számlák, kiszámoltam a pénzt; aztán kezdi ám mondani a tulaj, hogy az ismerősök kérdezgetik tőle, hogy miért nem harminccal többért adja ki? (Vagyis 100 rugóért.) Hát, mondtam félig viccesen, azt tutira nem tudnám fizetni. Ő se akarná, hogy én elmenjek, mert milyen megbízható bérlő vagyok, meg hogy oda járok fizetni, ami nekik is kényelmes (mondta ő). No de azért mit szólnék hozzá, ha tízzel többet fizetnék. Ennyi beleférne-e nekem.
…. Hát, már mikor rákezdte a témát, tudtam, hogy ez lesz. Na de mit mondjak?? 80.000.- Ft lakbér még mindig barátibb, mint 120.000.- Ft lakbér. Hát – mondtam – annyi még éppen hogy belefér, több már nemigen, mert – hogy nehogy azt higgye, én úszom a pénzben és rajtam kell meggazdagodnia – három éve nem kaptam fizetésemelést (enyhe túlzással), az árak meg ugye mennek felfelé, szóval éppen új állást keresek. Meg hozzátettem azért, hogy ezek a baromira elszállt bérleti díjak, amit látunk – ezt szakcikkben olvastam, és így is lehet – nem feltétlenül a valóságot mutatják, hanem hogy ennyiért vannak meghirdetve. Mikor aztán jön egy jóféle bérlő, és közli, hogy ő totál megbízható, de nem fizet 120-at, hanem csak 90-et, akkor kiadják annyiért (ha van egy kis eszük). Meséltem arról is, hogy ismeretségi körömben 50-ért meg 60-ért vannak kiadva lakások (ami igaz is. Bár az is igaz, hogy az Örsnél és lakótelepen, de akkor is.)
Na szóval ebben maradtunk, novembertől 80.000.- rugó a lakbérem.
Elszomorodva fordultam ki az utcára, de hát még így sincs okom panaszra, ilyen ideális helyen, át nem hallatszó szomszédokkal (!) ilyen kellemes lakás ennyiért, igazán még örülnöm is kellene neki. Csak kár, hogy mióta itt dolgozom, összesen 25.000.- Ft-tal emelkedett a lakbér, a fizetésem meg kb. 5.000.- Ft-tal. Na ezt kéne közölnöm a főosztályvezetővel, hogy átértékelje a nagylelkűségét.
Az utcán azon töprengtem, vajon min tudnék spórolni. Például leszokhatnék a cigiről. Milyen kár, hogy sosem dohányoztam. De az viszont jó, hogy feltankoltam kávéból, így most hónapokig nem kell vennem, valamint Nesti Dante szappanom is van egy csomó, az se kell. Na de nincs mese, most már aztán mindenképpen kell kerítenem egy jobban fizető állást!!
A lakbérfizetés után az ősökhöz mentem röviden bizniszelni, és rögtön arra gondoltam, elpanaszolom Faternak a lakbéremelést, de még az utcán letettem róla. Vasárnap választás, minek idegeljem addig Fatert, másrészt mit tudna tenni. Az az igazság, hogy már így is szokott adni egy tízezrest, mióta először meg lett emelve a lakbérem. Erre persze nem építhetek, mert bármikor abbahagyhatja, de azt sem várhatom el, hogy most adjon egy húszast, az nem is megoldás; tehát csak felzaklatnám, úgyhogy – most – nem szólok neki, úgy döntöttem.
Annyira éreztem előre, hogy ha betyúkozik a tulaj, akkor ez lesz! Egészen biztos vagyok benne, hogy a kurvája adta alá a lovat, emeljük csak meg a lakbért, Töhötöm, mindenki rajtunk röhög. Szívesen elképzelem – egy alternatív univerzumban, ahol el tudok menni egy olcsó, de ugyanilyen jó lakásba –, hogy kiköltözöm, vissszakérem a kéthavi kauciót (na, ezt már eleve megnézném, ahogy összekapar annyi kápét!). Aztán keressen új bérlőt. Már ebbe eleve bele se gondolt szerintem. De ha talál is, még egy olyan hülye nem lesz, aki házhoz jár fizetni, hanem majd neki(k) kell idejönni minden hónapban, és mi lesz azon alkalmakkor, amikor, mint múlt hónapban is, csak a nyanya van otthon és én ott rágom a küszöböt, hogy egyáltalán beengedjen a kapun? Egy új lakóhoz majd ide fog jönni a nyanya, vagy hogy lesz? De a legszebb – elképzelni mármint – hogy találnak egy új bérlőt, aki fizet pár hónapig, aztán közli, hogy jajj, most hirtelen nem tud, de majd a jövő hónapban… aztán az azt követő hónapban… aztán nem fizet egyáltalán, de nem lehet kitenni, csak felhalmozza szépen a közüzemi tartozásokat és itt él ingyen még másfél évig, mert gyakran olvasom a neten a bérbeadók panaszait, hogy sok ilyen is van.*
Hát ilyen bosszúszomjas fantáziákat forgattam a fejemben, és hogy a tulaj, ha tudna ezekről, inkább megbecsülne engem a havi fix 70.000 rugó bevétellel, minthogy kiadja egy szélhámosnak százért, aki majd két hónap után nem fizet, de nem lehet kitenni. De megérdemelnék, egy kis való világot! :-D
Amíg nem lesz új állás, addig jól meg fogom nézni, hogy mire adok ki pénzt, plazmaadni járok – már be is jelentkeztem –, és nem veszek új dolgokat, amíg van belőle itthon, pl. sampont meg kézkrémet sem.**
… Ezen a hétfő éjszakán sem aludtam túl jól, bár jobban, mint előzőleg. Most valami horrorfilmre hasonlítót álmodtam, de nem volt ijesztő, így nem zavart. A keddi munkanap a tegnapihoz hasonlóan telt – félálomban –, ma viszont volt időm futni, így rögtön meló után elnyargaltam a Szigetre és jól kifutottam magamból a feszkót, az egyik legjobb egyéni időmet futva. Hasznos dolog a sport :-)
Futás után főztem egy rohadt erős komlóteát – most már aludni akarok!! – és most mindjárt kajálok, bedobok egy mosást, aztán eldőlök, mint a rohadt nád.
*sőt a normális bérlő, ha valami elromlik, akkor nem tesz mást, csak telefonál a tulajnak, hogy "Elromlott a bojler, intézkedj!", nem pedig ő elintézi, ahogy én tettem tavasszal. Én is csak azért, mert tudtam, hogy a tulaj szart se fog intézni. Na de egy normális bérlő erre veszi a sátorfáját és továbbáll, és majd jön új bérlő, de a bojler akkor is szar lesz és a tulajnak előbb-utóbb intéznie kell - amit nem nézek ki belőle...
**ha múlt hónapban tudtam volna, hogy spórolnom kell, bizisten nem utalok át 3.000.- Ft-ot a Zente gyereknek, hanem várok még pár napot, amíg Lőrinc a tőlünk ellopott adóból kiperkálja azt a lét. Zentétől természetesen nem sajnálom, de nekem nagyobb érvágás a saját magam által munkával megkeresett 3.000.- Ft, mint a Lőrincnek a tőlünk ellopott mit tudom én, hány milla.
