Hihetetlen, holnap karácsony. Persze már rég van karácsonyi hangulatom, meg nagyon kéne a szünet és a pihenés, de akkor is olyan furcsa időszak ez most. Például annyira rákoncentráltam az ajándékok és vendégségi ételek beszerzésére, hogy csak tegnap döbbentem rá, hogy karácsonykor én is fogok ajándékot kapni! :-D Nahát, ezt az apróságot eddig tisztára elfelejtettem idén :-D
Aranyvasárnap még vásároltam, és noha lélekben felkészültem rá, hogy egymillióan lesznek és iszonyú türelmesnek kell lennem, de olyan későn indultam útnak – és több megállót gyalogoltam is útközben –, hogy 11.00-ra értem oda és addigra a reggeli roham már lement. Teljesen elviselhető mennyiségű ember volt az Allee Intersparban.
Ami még jobb, utána, már az utcán, áll – többek közt – egy forralt boros stand is, hát itt pillanat töprengés után azonnal vettem egy klasszikus forralt bort és megittam.
A normális élet egy szelete… Már idejét sem tudom, mikor voltam utoljára fedetlen arccal az utcán, most pedig ott kortyolgattam a forralt bort nyilvános helyen. Ez jóformán hagyomány nálam, korábbi években is aranyvasárnapkor, vagy úgy általában karácsonyi vásárlás után-közben be szoktam dobni egy forralt bort. És idén, amikor szinte semmi nincs úgy, mint korában, olyan öröm volt legalább ez az egyetlen kis apróság!
Kicsit el is keskenyedtem, mert eszembe jutott, hogy szegény Évi nénihez is tavaly a karácsony előtti utolsó hétvégén mentem, és utána ugyanígy bejöttem a Deákra és ott ittam egy epres forralt bort. Azt nem tudhattam, hogy Évi nénivel akkor találkoztunk utoljára.
Később az egyik FB zárt csoportomban született egy felhívás, hogy mindenki írja le azokat a jó dolgokat, amik idén történtek vele. Meglepően sok pozitív leírás érkezett, remek volt olvasni nem azt, hogy kirúgtak-meghíztam-nem utazhattam stb., hanem hogy valaki elkezdett aikidózni, másnak gyereke született és effélék. Ezért én is végiggondoltam magamban, hogy igaz, igaz, 2020-ban csomó minden volt (vagy ellenkezőleg, nem volt): év elején nagy albérleti balhé, márciustól járvány, elmaradt május 1., a Székely Fesztivál, a Vámpírok Bálja (!!!), a Sakk (!!), a Töklámpás Fesztivál, a karácsonyi vásárok, maszkban kell grasszálni stb.
DE mégis volt azért egy csomó pozitív dolog. Sőt, a fontos dolgok összességében pozitívan alakultak! Egészséges vagyok, és ami a fő, a család is az. Jól vannak, főleg édes, drága kicsi unokaöcsém. Sőt, még új unokahúgom is lesz jövőre! Az állásom (és ami fontosabb, a fizetésem :-D) megmaradt. OK, el kellett költöznöm a kényelmes és jó meleg albérletből egy kisebb, hidegebb lakásba. Viszont most már nem ugrik görcsbe a gyomrom minden hónap 25-én, hogy nemsokára itt a lakbérfizetés. Lefogytam 51 kg alá!! (Újévi cél: tartani az új súlyt!) Voltam nyaralni, még városlátogatáson is. Felfedeztem a Café Freit, és csak idén 46 fajta kávéjukat ittam. Szóval, mindent összevetve, az igazán fontos dolgok bizony jól alakultak, vagy legalábbis nem lettek rosszabbak. (De azért a Vámpírok Bálja elmaradása nagyon fáj.)
A héten – ezen a három munkanapon – érdekesen alakult a meló. Eleinte alig lehetett dolgozni a pénzügyi zárás miatt, és csak gyűltek azok az akták, amiket majd zárás után lehet csak megcsinálni. Aggódtam is, hogy végzek-e velük 23-án munkaidő végéig (mondjuk, ha nem, simán otthagyom őket, csak nem akartam januárban rögtön egy lebaszással kezdeni az évet). Aztán megvolt a zárás és mi ráfeküdtünk a most már megcsinálható aktákra, viszont közben kiderült, hogy előbb haza lehet menni, ami csodálatos, csakhogy így még hamarabb kell végezni a melóval. Tepertem, mint a veszedelem. Közben kölyökpezsgőzés is volt és a főnök elengedett minket 13.00-kor, aztán jött a fő-főnök mailje, hogy el lehet menni 12.00-kor. Halleluja! Látszik, hogy ez egy új fő-főnök :-D
Isteni csoda, de mindennel végeztem, és 12.00 már a liftben voltunk a szobatárssal.
Már minden vásárolni való megvolt, annyira gyűlölöm az utolsó napi tömeget. Így már csak egy desztillált vizet vettem a kávéfőzőbe. Van ugyan itthon egy 2 literes, de ha kávéról van, szó, inkább többszörösen bebiztosítom magam.
Itthon pihenhettem volna, vagy elmehettem volna valahová sétálni, de erőt vett rajtam a karácsony előtti hajrá. Takarítani!!! Hogy miért kell mindig 24-én takarítani, azt én sem értem… Szeretek szép lakással nekimenni az ünnepnek. De most azért is kell, mert Tesómék jönnek hozzám.
Egyébként gyűlölöm a takarítást. Nem mintha szeretnék koszban élni, sőt, szeretem a tisztaságot. De a takarítás olyan értelmetlen!! Verejtékezve felsöprök és felmosok – minden héten –, aztán 24 órával később, ahogy ki-be járok, zuhanyozok, öltözöm, fésülködöm, hipp-hopp máris hajszálak, por, maszatok; takarítás után három nappal olyan, mintha soha nem takarítottam volna egy percet sem. És akkor úgy néz ki a lakás, mintha igénytelen lennék, holott nem! És mindig van olyan zug, amit elfelejtek, vagy észre sem veszem vagy hasonló, viszont ha vendégem jön, szinte biztos, hogy ő észreveszi azt a zugot.
Most például, mivel jön Zétény, vettem konnektordugót, és mivel még sosem használtam ilyent, hát az egyik fali dugaszba be is dugtam (sikerült.) Viszont ez a konnektor tök koszos volt, ahogy most észrevettem. Soha nem használtam, és valahogy nem szoktam a konnektorokat is le-, vagy kisikálni…
Komolyan mondom, ha anyagilag megengedhetném magamnak, simán fogadnék takarítót (embert vagy céget) heti 1-2 alkalomra. Csak félek, hogy lenyúlják valamimet, van némi kápé elrejtve a lakásban, meg ékszerek, iratok stb. …
Egyébként erőt vettem magamon, és a hirtelen keletkezett szabad délutánon még lemostam a tükröket, sőt nagyrészt az ablakot is. Az ablakmosás nagyon jól jelképezi a takarításhoz való viszonyomat: szeretem, ha tiszta, azonban gyűlölöm csinálni. Pedig nem nehéz, de ki kell állni az ablakba, nekem, aki a Föld legintrovertáltabb embere vagyok. És ott kell sikálni. Miközben látnak az utcáról vagy a szemközti házból. Tudom, hogy le se tojnak az emberek, és senki nem azt nézi, hogy „Nézd már, ott ablakot most az a nő!”, de engem annyira zavar, mintha az utcán kellene pisilnem vagy ilyesmi.
De most erőt vettem magamon, mert az ablak – a fentiek miatt – már elég vállalhatatlanul festett, és úgy-ahogy lesikáltam, kivéve a legfelső részét, ami 2 méter felett van. Oda már csak nem fog benézni senki, főleg sötét délután.
Korábban jól elhatároztam, hogy 24-én az ősökhöz átviszem a Vadászkutyák c. skandi krimit és azt fogom olvasni, ami szintén egy hagyomány, amióta a Hipnotizőrrel is ezt tettem (ami hiba volt, mert az nem tetszett). De ez állítólag tényleg jó. Csakhogy előzőleg elkezdtem az Életfogytig talárban-t, és azzal mindenképp végezni akartam volna addig – nem szeretek könyveket félbehagyni –, és elfelejtettem, hogy az milyen hosszú egy könyv :-D Nagyon szeretem persze, de akkor sem haladok gyorsan vele, főleg hogy most már szobatársam is van, így munkaidőben nemigen tudok olvasni. Ezért most hazaérkezés után a takarítás szüneteiben nagy sebességre kapcsolva olvastam ezt, hogy hátha végzek vele még 24-én, ősökhöz indulás előtt.
A fogyókúra/egészséges életmód kissé felfüggesztve ebben az időszakban. Bizony több édességet eszem, azért nem olyan rettenetesen sokat, de rendesen feltankoltam Lindt bogyókból és isteni Stühmer szaloncukrokból. Olyannyira, hogy a Lindtből ma még a kollégáknak is bevittem, mert tudtam, ha itt marad, felzabálom :-D Sőt anyámnak is összeállítottam egy kisebb csomagot olyan fajtákból, amiket szeret, és a fa alá teszem. Még így is marad egy csomó nekem is, és Tesóméknak is, ha majd jönnek.
A Stühmerről már szó se essék…. Három nagyobb vásárlást is tettem ott, de mivel mindegyik csomagot fellódítottam azonnal a szekrény legfelső polcára, hogy ne is lássam, csak ma szembesültem vele, hogy micsoda ipari mennyiséget táraztam be :-D Ez se fog rám rohadni, egy részét viszem az ősökhöz – közös megevésre –, más részéből adok Tesóméknak, maradékot én eszem meg az ünnepek alatt.
… Most 23-a este van, ma már nem csinálok semmi érdemi munkát. Kimostam a fehéret, lemostam a tükröket és ablakot, és most már csak az van hátra, hogy – a terv szerint – kibontsam a direkt a vakáció kezdetére vásárolt sört, és a Szomszéd nőjét nézzem. Az az egyik legédesebb téli filmem :-) Holnap majd aztán felkelek jó időben, betolok egy izmos kávét, aztán jön a takarítás, pakolás, és karácsony!!!
Mindenkinek boldog ünnepet kívánok ezúton is! :-)
u.i.: 23-án akartam kitenni ezt a posztot, de a blog.hu megint nem engedett be, ezért a késés :-//
