Már jó rég nem voltam plazmaadáson. Nem mintha nem kéne a pénz :-D, mert kell, vagy mintha nem bírnám a szúrást, mert bírom. A nyáron jött az allergiaszezon, azóta pedig még nem sikerült adni. Az ok tulajdonképpen leegyszerűsíthető egyetlen szóra. VÁRAKOZÁS.
Nem mintha nem bírnék várni, mert bírok :-D Csakhogy. Ahogy már sokszor leírtam, a plazmaadás napján sok folyadék kell, ami a vérnyomásomnak is hasznos, viszont a várakozás és a sok folyadék ugye… Szóval igazából három szó: várakozás + pisilés + alacsony vérnyomás.
A vérnyomás nem lehet túl alacsony, ezért is kell a sok folyadék (magasabb a vérnyomásom, ha épp pisilnem kell). Jóllakva kell menni, de nem lehet közvetlenül induláskor enni, mert evés után kicsit leesik a vérnyomás, tehát inkább indulás előtt egy órával. DE ha sokat kell várni, akkor a jóllakottság már csökken. És ugye a sorban állva nem fogok még inni, hogy tutira összepisiljem magam.
Viszont minden a recepción való vérnyomásméréskor dől el, a bejelentkezéskor. Ha akkor jó a vérnyomásom, minden OK (mármint persze ezután még várni kell a dokihoz, utána meg magához a szúráshoz is). De ha már ott is alacsony… Akkor a doki kiültet várni, igyak még folyadékot – amitől aztán pláne összepisilem magam, de nem okos dolog pisilni, mert azzal meg csökken a vérnyomás –, várakozni, visszamenni újra vérnyomást méretni, újra bemenni a dokihoz, és ezután kezdeni az új várakozást a szúrásra, és közben már beelőzött egy csomó más donor. A jóllakottsági szint, ami érkezéskor még tök kóser volt, mostanra a hosszú várakozás miatt lecsökkent. És a Covid óta már szőlőcukrot sem adnak a plazmaadás megkezdésekor, mint korábban.
Jórészt a Covid az oka az egésznek. Korábban remek volt, hogy közvetlenül munkából rohantam plazmát adni rögtön 16.00-ra, vagy akár korábbra is odaértem, miközben a legtöbb ember még dolgozik ilyenkor. Beestem az előtérbe, és rajtam kívül csak pár ember volt, abból is a fele már kifelé ment. Remek!
De amióta jött a Covid?? Pedig azt gondoltam, most mindenki fosik majd, és nem megy. Hát ellenkezőleg. Egyrészt, a pénz mindenkinek még jobban kell, mint eddig. Másrészt, idejük is több van sajnos. Sokan lettek munkanélküliek, ők ugye szegények ráérnek; vannak a home office-osok, ők bármikor szakítanak egy órát plazmázni, az egyetemisták nem kell, hogy az előadáson rothadjanak, hanem „online tanulnak”, vagyis akkor mennek plazmázni, amikor csak akarnak. Ezért van az, hogy hiába megyek akár fényes napközben, ezek mind ott tobzódnak, mint egy évvel ezelőtt is :-(
Ráadásul többször van stresszes fejfájásom az idegeskedéstől, és előre sosem tudhatom, hogy majd a plazma napján lesz-e vagy sem, az meg mégis kellemetlen a kérdőíven, hogy „igen, pont ma vettem be Algopyrint”….
Talán szombat délelőtt mehetnék, de Öcsémék a leggyakrabban szombaton hívnak ki magukhoz, amellett a kellő három liter vizet betolni sem egyszerű rövidebb idő alatt.
Nagy baj még, hogy a mi plazmaközpontunkban olyan rohadt kevés a személyzet. Régebben mintha két darab recepciós lett volna, most már csak ritkán ugrik be az egy darab mellé egy másik besegíteni. Így az az egy ember veszi fel a donorokat, súly, vérnyomás, hőmérséklet, lószar, ami még kell; ÉS kifizeti meg leadminisztrálja a már plazmát leadott donorokat… Ilyen aláírnivaló, olyan aláírnivaló, pénz, szendvics, csoki, mikor jössz legközelebb…. Hát így kurva lassan halad a sor, természetesen.
De ha ezen túl is van az ember, átmegy a dokin, pisil és végre kiül rögtön a plazmaterem elé, várva, hogy beszólítsák a nővérkék, akkor jön az, hogy a nővérkék kurvára nem szólítják be, mert belőlük sincs elég… Te csak ülsz ott, vársz, vársz, már rég behívták az előtted lévőt, de téged még nem, és érzed, hogy MEGINT kéne pisilni, de nem mersz, mert hátha pont akkor hívnak be… de mégis kéne, mert a plazmaadás 35 perc, plusz előtte-utána 5-5 perc tökölődés, az 45 perc feszülő hólyaggal…
Ha azonnal a dokit követő pisilésem után behívnának, ez a stresszes várakozási periódus nem lenne, de van.
Marhára jól jönne a pénz, és kedvelem is a plazmaadást, de egyszerűen ez a tömegkerülgetés, várakozás, vérnyomás-izgulás, sorbanállás, pisilni kell, mindjárt behívnak, mikor kerülök már sorra… hát ezt egyszerűen még nem volt erőm újra végigcsinálni.
Donorból pedig egyre több lesz, hisz mindenkinek kell a pénz (egyre jobban).
Persze a plazmaközpontnak ez is jó: a plazmát – nyilvánvalóan – egyre drágábban adják tovább, miközben a mi díjazásunk már pár éve változatlan. Sőt, egyre jobban járnak, hisz az árrés miatt a bevételük egyre nő.
Pedig nálunk még nincs is olyan igazán sok donor, mert a mi központunk pont nem az, amelyik a metróban hirdeti magát plakátokon. Képzelem, mi lehet ott!
Egyszer aztán, már nem is tudom, miért, cikkeket olvasgattam a plazmaadásról még több hónappal ezelőtt. Talán nagyon ráértem. Ezekben több tapasztalatot is leírtak. Az egyik cikken aztán nagyon elcsodálkoztam!
Abban ugyanis leírták, hogy a plazmaközpontban – ahol az újságíró járt – rögtön ahogy belépsz, hatalmas recepció fogad vagy tíz recepcióssal….
Mi a szar??! Kidülledő szemmel olvastam tovább.
Azonnal sorra kerülsz, aztán már akár rögtön az első alkalommal lehet is plazmát adni.
Hogyhogy?! Nálunk az első alkalom csak alkalmassági orvosi vizsgálat, illetve levesznek vagy tizenöt flakon próbavért, és majd csak egy hét múlva lehet igazán plazmázni!
Ez az egyik olyan cég volt, ami a metrón – is – hirdeti magát. Ebből levontam a következtetést: egyszerűen ők megengedhetik maguknak, hogy kidobják a plazmát, ha netán utólag kiderül róla, hogy használhatatlan. A miénk ezzel nem szórakozhat, mert ők egy kisebb cég.
Azt már évekkel ezelőtt kiderítettem, hogy a miénk nem az, amit a Lőrinc/Tiborcz/Viktor tetszés szerinti valamelyik másik betyárkörtéje stb. felvásárolt, mert a miénknek nem telik rá, hogy hirdesse magát, és kicsi a személyzet. De azt valahogy eddig nem gondoltam át, hogy a fidesznyikek által felvásárolt plazmaközpontokban annyival jobbak lehetnek a körülmények, hogy nem kell negyven percet ott rohadni a folyosón a tulajdonképpeni plazmaadás előtt, mert nem egy recepciós van, hanem mondjuk nyolc.
Persze hogy a költségtérítésünk befagyasztása a fidesznyik tulajdonosoknak kedvez, hisz 4.000.- Ft-nál több pénzt továbbra sem fizethetnek (utalványt azért igen ;-), viszont egy adag vérplazma ára már évekkel ezelőtt is 18.000.- és 22.000.- Ft között volt, amennyire tudom, ez nyilván az infláció arányában mostanra felment ki tudja, mennyire. Szóval, minimum 15.000.- Ft haszna van a cégnek minden leadott plazmából. Persze hogy egy ilyen biznic kell a Fidesznek, szóval nyilvánvaló, hogy ha nagyon sok plazmacentrum-hirdetést látunk, azok már a Viktor csicskáié.
Én eddig, elveimhez hűen, valahol kicsit büszke voltam rá, hogy a remek vénáimból adott jó minőségű plazmámat egy kisebb cégnek adom el – nem mintha nekik kevesebb hasznuk lenne, de az elv! – és nem a Viktor nyúlványainak. De most az utóbbi hetekben őszintén szólva eltöprengtem.
Most már kéne a pénz. A nem emelkedő fizetésemből az emelkedő árak mellett egyre kevésbé jövök ki. Minden hónapban hozzá kell nyúlnom a félretett készpénz-tartalékomhoz :-( Nem mintha dohányoznék vagy valami luxushobbim lenne, heroin vagy kaszinózás. De bakancsot kell venni, a telefonom már röhejesen régi és bármikor bekrepálhat; közeleg a karácsony, minden hónapban van egy-két könyv, amit meg kell vennem. És aminek az ára 500.- Ft volt júniusban, az mostanra simán 599.- Ft lett, és így tovább minden más dologgal.
Most csak úgy rápillantottam az egyik ilyennek a honlapjára, hát tényleg egy több személyes recepciós pultjuk van. És a szombati nyitva tartás nem 13.00-ig, hanem 17.00-ig tart.
Nagyon habzok, mert nehezen változtatok – bármiben – és mert tényleg kedvelem az „én” plazmaközpontomat. Már ismerem a legtöbb embert, ők is ismernek legnagyobb megrökönyödésemre név szerint, még akkor is, ha nem jártam ott egy hónapja. Tudom, ki hogy szúr – na nem mintha ez nagyon számítana, mert a vastag plazmaadó tű azért mindig fáj, de nem mindegy, hogy csak annyira fáj-e, amennyire „kell”, vagy kurvára fáj.
Azt még rosszabbul viselném, hogy az én plazmámból a Viktor csicskája hízzon. Ha rajtam múlna, a Viktor, összes csicskájával és hívével együtt, már ma délután kettőkor éhen halna. De ugyanakkor – ha cinikus akarok lenni – hát nem kurvára mindegy?? Úgyis lenyúlták már ezt az egész országot (persze reméljük, hogy ez jövő tavasszal megváltozik!). Lehet, hogy holnap hoznak egy törvényt, hogy ezentúl minden bevétel az „államé”, amit skandi krimikre vagy Lay’s chipsre vagy keresztrejtvényre ad ki az ember. Most nem tökmindegy, hogy a plazmámért járó különbözetet lopják el, vagy a magánnyugdíjamat? Ebből legalább látnék valami pénzt, és ráadásul nem kéne feszülő hólyaggal várakoznom csomó ember között, hanem gyorsan végeznék.
Hát most ezen tépelődöm, mint Hamlet.
Bár általában úgy tűnik, hogy ha kérdést teszek fel egy poszt címében, igazából már el is döntöttem a választ, ez nem mindig van így. Például még fehérzaj-gépet sem vettem, mert egyelőre a rádió is megteszi (és mert marha drága). És most ezt a plazmaközpont-váltást sem döntöttem el. Ha biztosan találnék olyan időpontot, amikor a törzshelyemen alig van donor, akkor mennék, de hát sajnos a Covid óta tényleg nincs ilyen, ahogy írtam, már napközben meg délután négykor is hemzsegnek, de mikor direkt este 18.00-ra mentem – hogy addigra csak elfogynak –, még mindig egy rakás ember állt előttem a sorban!
Azt viszont marha nehezen tűröm, hogy a fidesznyikek akár egy fillért is nyerészkedjenek az én vérplazmámból, viszont ettől ők nem fognak éhen halni – sajnos –, csak nekem nem lesz bevételem. Állítólag pl. az Aldit is már felvásárolta a Lőrinc, pedig oda is rendszeresen járok. Most mi a különbség?
Szóval, tényleg nem tudom, habozok, mint a málnaszőr.
Ha döntésre jutok, majd leírom. Sajnos ahogy most mérlegelem magamban, valamivel több esélye van annak, hogy elvtelen, de anyagilag hasznos döntést hozok és váltok, hogy pénzhez jussak (és rendszeres szűréshez is egyben). De azért még megfontolom…
