Januárban gyakorlatilag nem ittam alkoholt; kivéve mikor Öcséméknél voltam és ő megkínált Unicummal, ami két alkalom volt.
Az újévi rosszullét úgy hazavágott, hogy napokig gondolni sem bírtam alkoholra, különösen sörre.
A sörnek a gondolatától is felfordult a gyomrom; most már tudok rágondolni hányinger nélkül, de őszintén szólva, nem ittam sört szilveszter óta, pedig most már február vége van :-D
Sőt még csak nem is vettem sört. Még alkoholmentest sem.
Vagy két hétig a legkevésbé sem hiányzott az alkohol, még csak nem is gondoltam rá, vagy ha igen, csak megborzongva. Január közepén tudatosult bennem egyáltalán, hogy már január közepe van és nem ittam (kivéve a két feles unicumot ugye). Na, hát ez pont jó is így év elején, utánaolvastam, és sokan szándékosan tartanak száraz januárt a nagy ünnepi dorbézolások után. Én ugyan nem dorbézoltam különösebben; a téli szünetre ugyan vettem egy üveg rozét, de még annak is megvan a fele.
Zsuzsival január közepe táján futottunk össze, mert tájékoztatott, hogy ő még nem is adta oda nekem a karácsonyi ajit. Teljesen meglepődtem, mert ünnep előtt találkoztunk ugyan, és én akkor oda is adtam a neki szánt ajándékot, ezzel Zsuzsit kipipáltam a listámról, és tisztára kiment a fejemből, hogy ő még nem adott nekem semmit :-D
Most találkoztunk a törzshelyünkön; elmeséltem neki az újévi rosszullétet és hogy azóta nem is bírok szeszt inni; mire átadta a karácsonyi ajándékot, aminek részét képezte egy szilvás Unicum is :-D
Az a vicces, hogy január közepétől ugye már itt vannak a nyakamon ezek az óbégató ukránok, amitől síkideg voltam és csomószor tök feszülten érkeztem haza, és mégsem piát ittam, hanem hol macskagyökér tablettát, hol melatonint, hol levendulateát, hol simán nyugtatót szedtem be alváshoz. A pia nem is jutott eszembe – illetve néha vágytam az alkohol pozitív hatásaira, mint hogy megnyugtat, ellazít, és a sok idegesítő dolog tök mellékes lesz tőle; de ahogy aztán eszembe jutott a hányás meg a fejfájás, rögtön letettem róla.
Február folyamán aztán egyszer-kétszer már előfordult, hogy fárasztó munkanap után, főleg ha hideg is volt, hazaérve kortyoltam egyet a saját szilvás Unicumomból, és az jól is esett. A József után hazaérve pedig konkrétan meghúztam a törkölypálinkát, sőt a rozéból is ittam még egy-két kortyot, mert az kimondottan kellett :-D
Most, mikor ezt írom, meló és színházjegy-vásárlás után vagyok, fáradtan, de nagyjából elégedetten, ugyanakkor idegesít a szomszéd kölyök visongása, és most töltöttem két ujjnyi rozét. A sör jobban esne a komló meg a B-vitamin szempontjából, de sajna a sör ízére egyelőre még mindig nem vágyom, sőt.
Szóval így esett a majdnem száraz január :-D Ha belegondolok, tudatosan talán még nem is volt ilyen száraz hónapom – vagy nem tartottam nyilván –, mert majdnem mindig van valami esemény; általában a Száraz Novembert szokták tartani, de nálunk Öcsém szülinapja pont akkor van.
Egyébként eléggé elégedett vagyok magammal; ma színházjegyet vettem, múlt héten lefoglaltam a márciusi soproni szállást, és beneveztem a Midicittára is, bénázva a kártyás fizetéssel, de végül sikerült! Most majd kezdhetek edzeni, bár csak 7 km-ről van szó, amit azért már rengetegszer lefutottam, de ez mégiscsak egy verseny lesz. Nem is beszélve az Árpád-hídra való felfelé futásról, majd…
Ez ugyan nem függ össze az alkohollal, de most eszembe jutott, tehát leírtam :-D
