Engem a fátum üldöz ezekkel a tetves elektronikai eszközökkel! Két éve a mobiltelefonom döglött meg egyik pillanatról a másikra, most meg a számítógép…
A következőképp történt.
Február első péntekjén jöttem haza a melóból, gépeztem kicsit, aztán lementem futni. Miután visszajöttem a futásból, lenyújtottam, zuhanyoztam, és kapcsoltam be megint a gépet, de az erre nem akart megindulni, hanem csak a kék Windows ablak lebegett a fekete monitor közepén, alatta homokórázott, és ezt nem hagyta abba soha. Vártam türelmesen, hogy tán valamin gondolkodik, kikapcsoltam, bekapcsoltam, másik konnektorba dugtam, kihúztam és hagytam pihenni, bekapcsoltam, kikapcsoltam, minden konnektort és hosszabbítót végigdugtam, de semmi. Órákon át csakis a kék ablak és alatta a homokóra. Az a percegés sem hallatszott soha a gép belsejéből, amikor életre szokott kelni az agya.
Még az volt a szerencse, hogy pont ezen a napon kezdtem el (újra)olvasni a Tetovált lányt, áldott legyen Stieg Larsson emléke, mert egyedül ez mentett meg attól, hogy azonnal agyvérzést kapjak.
Gondoltam, hogy ha netezni nem is tudok, de majd DVD-ket nézek, amíg rá nem döbbentem, hogy egyáltalán nem megy a gép, nemcsak a net, hanem semmi sem.
Reméltem, hogy megjavul a hétvégén, de nem. Mindennap ötször végigcsináltam a kikapcs-bekapcs-kihúz-átdug metódust, hiába. Hogy hétvégén el tudjak menni megnézni A világ összes pénzét, ahhoz is Fatert kellett megkérnem, hogy nézzen utána, mikor játsszák.
Hétfőn az ősöknél voltam más miatt, és akkor szóltam Faternak, hogy döglött a gépem, nem-e tudna-e szólni az informatikus haverjának, hogy vessen már rá egy pillantást. Fel is hívta a havert, meg is beszélték, hogy másnap elviszi neki Fater a gépet.
Természetes, hogy pont másnapra volt megbeszélve Orsival egy találkozó, mert ő meg ruhaszámlákat hozott, amiket pont azon a héten már le kellett adni, és nekem még hiányzott több tízezer forintnyi, tehát Orsit nem tudtam eltolni. A gépet szétszedtem még reggel és kikészítettem az íróasztalra, ráírva a jelszót, és hogy légyszi a net, a DVD-nézés és a szövegszerkesztés lehetősége lehetőleg maradjon meg javítás után.
Napközben írt Fater, hogy valószínűleg vírusos a gépem, és lehet, hogy nem is maradtak meg rajta az adatok. Délután elviszi a gépet a haverhoz, aki kb. 17.00-kor tud elkezdeni vele dolgozni. Kb. 2-2,5 óra lesz.
Ezen duplán elcsüggedtem, mert nincs ugyan valami rettentő fontos dolog a gépemen, de van rajta pár film, pár letöltött könyv .pdf formátumban, Saláta kutya gyerekkori fotói, a beszkennelt diplomám meg még pár hasonló dolog, amiket azért sajnálnék. Másrészt, ha még ma meg akarja csinálni a gépet a haver, és 17.00-től kezdve két és fél óra, az este fél nyolc, tehát Fater mondjuk nyolcra tudja visszahozni – vagy még később – nekem pedig elég korán kéne kelnem, hogy 4.35-re ébren legyek.
Na de ez volt a legkevesebb, fő, hogy menjen a gép…. Orsival találkoztunk, átpasszolta a számlákat és beültünk a palacsintázóba dumálni egy félórát. Természetes, hogy Fater és az informatikus pont akkor hívott, amikor búcsúztunk a HÉV-nél, kénytelen voltam persze felvenni a telót és csak úgy integetni Orsinak, mint egy elfoglalt filmsztár, akit pont az ügynöke hív, akit nem rázhat le.
A telefonban olyan témákról folyt a szó, amikhez síkhülye voltam és tulajdonképpen nem bírtam értelmesen hozzászólni, miszerint van-e másnak is hozzáférése a géphez, mert mintha lenne rajta egy rendszergazdai fiók, meg hogy hátulról belementek a gépembe, amíg „kint” voltam a neten, meg hogy nézek-e rajta filmeket (naná), pl. Facebook-os videókat, mert azok 90 %-a vírusos.
Rendszerese nézek persze FB-videókat (is), mert azok közt nagyon sok az édes kisállatos, de megfogadtam, hogy soha többé a büdös életben nem nézek ilyeneket. Csak azt nem értem, hogy pl. Kati barátnőm miért nem kapott vírust, mikor ő nemcsak néz, hanem naponta vagy tíz ilyen videót még meg is oszt?
Aztán kérdezte a fickó, hogy kell-e adatmentés. Mondtam csüggedten, hogy nem, mert éreztem, hogy anélkül is sok időt fog igénybe venni a dolog (ekkor már kb. háromnegyed hat volt).
Hazamentem és vártam. Még érkezett egy telefonhívás, amire hasonló értelmesen tudtam válaszolni. Telt az idő, vártam …. Hogy ki férhetett még hozzá a gépemhez – fizikailag – az csak Fater vagy a lakás tulaja, de eléggé valószínűtlen mindkettő. Szóval valszeg a netről jött a vírus, vagy hacker támadt rám, tessék, hogy pont a Tetovált lányt olvasom :-D
Egyre fáradtabb lettem, Fater még egyszer felhívott, hogy kb. még másfél óra; aztán este kilenc felé hívott, hogy most már feküdjek le inkább, majd ők szerelnek tovább és holnap délután visszahozza a gépemet.
Lefeküdtem, másnap reggel láttam, hogy Fater 22.30-kor írt mailt, hogy most ért haza. Te jó isten, egész este tízig az én gépemmel szaroztak szerencsétlenek, és jó, hogy Fater már nyugdíjas, de a szegény informatikus havernak még van egy rendes melója is…
Szerda délután visszahozta Fater a gépet. (Milyen szerencse, hogy pont a hétvégén takarítottam, így tök tiszta volt a lakás ezen a héten.) Mondta, hogy a rajta lévő adatok mind elvesztek, de legalább internet van. Üzeni az informatikus, hogy ne nyissak meg egyszerre sok ablakot, mert úgy könnyebben bejön a vírus. Ja és a DVD-meghajtó sem működik, de sebaj, mert lehet venni USB-csatlakozós külső DVD-író-olvasót.
Nekifogtam összedugni a gépet, bekapcsoltam, működött. Nagyon boldog lettem, hogy legalább megy! És ott van az Explorer ikonja is! Rá akartam kattintani, de sehogy sem sikerült. Rángattam az egeret, de semmi. Néztem, jól be van-e dugva, és igen. OK, biztos nem szereti az íróasztal felületét – pár napja még szerette – alátettem valami műanyagot, de azon sem ment. OK, előkaptam egy régi, de még működő egeremet. Azzal sem ment. Sokra megyek egy működő géppel, egér nélkül, amivel kattintani lehet…. Végül Fater felhívta az informatikust. Kiderült, hogy nem hagyományos, hanem USB-csatlakozós egér kell. Majd ő ad, visszafordul a munkahelyére.
Égett a pofám és mondtam, hogy majd én veszek holnap, de Fater már indult is, hogy most megy és elhozza az új egeret. Addig vártam (gondoltam, legalább ma korán lefekszem és kialszom magam, de ma sem jött össze). Végül megjött a jó egér. A haver a munkahelyéről lovasította meg, nem kell fizetni érte ;-)
Az USB-s egérrel már simán ment a gép. Mármint az internet és a tök üres szövegszerkesztő, mert más nem volt rajta. De hát ez van, nekem az internet a legfontosabb és az van! Bár üzente az informatikus, hogy ez egy régi gép, lehet, hogy még öt évig jó, de lehet, hogy egy év vagy egy hónap múlva annyi neki. Tehát készülhetek lassan egy laptop vásárlására is. Tessék, épp van némi pénz a számlámon, mivel éves bérletet nem kellett vennem (mert a melóhely épp azelőtt nyögte ki, hogy ja az is jár, mielőtt megvettem volna magamnak) – erre költhetem el egy új laptopra, majd ha ez végképp bekrepál…. De hát, fő, hogy egyelőre van internetem!!
Csütörtökön épp az Aldiban vásárolgattam meló után, amikor Fater rám csörgött, hogy vett egy külső DVD-lejátszót, és felszaladna vele. Zsír! Végre filmeket is tudok nézni!
Jött is, a külső izé 9.000.-be került, de mondta, hogy névnapi ajándék. Pedig ennyit biztos kifizettem volna érte. Az informatikus havernak viszont – aki pénzt nem fogadott el a vírusirtásért – jó minőségű kávét és szalámit vettünk, erre adtam Faternak öt rugót.
A külső DVD-lejátszó baromi boldoggá tett, csak akkor komorodtam el kissé, mikor kibontottam és láttam, hogy 1., csak angol nyelvű használati utasítása van, 2., van benne egy telepítő CD is. Utálom a telepítő CD-ket. Sokkal jobb az egér, meg a klaviatúra, amit csak bedug az ember és működnek. Jó, telepítettem már egy csomó nyomtatót meg effélét, de folyton ideges vagyok, hátha elkúrom, főleg ha csak angolul van mellé az ismertető. Így nem is telepítettem rögtön, hanem szépen félretettem egyelőre.
Miután napokig készültem rá, vasárnap aztán előszedtem a cuccot és nekikezdtem az útmutató alapján. Ott kb. azt írták, hogy dugjuk össze a madzagokat, be a gépbe a másik felét, és a telepítő CD-n indítsuk el az Autorun-t. Ezt meg is tettem, lett is ez-az a monitoron. Úgy negyedóra múlva úgy látszott, vége van a telepítésnek. Új ikon is lett az asztalon. Kivettem a telepítő CD-t, és beraktam a Pirosszka DVD-t (ennek is ki adta ezt a hülye címet, de a filmet imádom) – mint próbát.
Hát nem csinált semmit. Az Intézőben – vagy mi a neve most – látszott, hogy ott a DVD, csak le nem játszotta. Az új ikonra kattintva sem történt semmi. OK, ki a DVD-t, vissza a telepítőlemezt. Masszíroztam még egy darabig, csere, be a Pirosszkát. Megint semmi. Jó, hátha a DVD nem tetszik neki – beraktam a Batman: Kezdődik-et. Azt se játszotta le. Látta a gép, hogy van benne egy BATMAN nevű lemez, de hogy film legyen belőle a monitoromon, az nem történt meg. Kezdtem picit feszült lenni.
Megint elolvastam a használati utasítást, ami amúgy csak egy oldal volt, és abból a fele az, hogy hová dugjuk a madzagokat. Már az angol szótárt is elővettem, de új infót így sem találtam. Még baszkuráltam egy kicsit a telepítőlemezt meg az új ikonomat a monitoron, amiből csak az lett, hogy felcsatlakozott az internetre és onnan akart letölteni valamit.
Ezt azonnal lekapcsoltam pánikban, mert más sem hiányzik nekem, mint hogy most, 4 nappal a vírusirtás után bekapjak egy újabb vírust.
De mi van, ha pont a netről tölti le magának a DVD-lejátszó programot? De akkor meg minek van a telepítőlemez? Vagy mi a faszért nem írják le a felhasználói útmutatóba lépésenként, hogy mit hogyan kell?? Csak az Autorun-t írták, amit el is indítottam, mire minden lett, csak DVD-lejátszás nem.
Még kétszer végigcsináltam ezt a folyamatot, de továbbra sem játszott le egy DVD-t sem, mire olyan iszonyatosan felbasztam az agyamat, hogy kb. ötször tiszta erőből, de úgy tessék elképzelni, hogy baszott keményen rákúrtam ököllel arra a kurva angol szótárra, de úgy ám, hogy komolyan attól féltem, letörik az íróasztal sarka.
Még egyszer megpróbáltam és akkor is semmi, mire még ötször rábasztam tiszta erőből, és nagyon-nagyon csúnyákat mondtam.
Annyira felkúrtam az agyamat, hogy ha csak kicsit is magasabb a vérnyomásom, ekkor tuti fix, hogy agyvérzést kaptam volna. Ehelyett inkább beöltöztem és lefordultam futni, idén először a Margitszigetre, ami mégiscsak okosabb megoldás volt, mintha mondjuk megiszom egy liter pálinkát vagy három Seduxent, amiket szintén szívesen megtettem volna.
A csuklóm egyébként még vagy három napig rohadtul fájt, mert azt persze elfelejtettem hirtelen dühömben, hogy ugyanezzel a kezemmel kell majd írnom egész héten...
Napokig iszonyúan ki voltam borulva, egyszerre voltam rettentő dühös és csüggedten kétségbeesett. Ez hihetetlen, hogy képtelen vagyok egy szaros, kibaszott DVD-lejátszót telepíteni, és hihetetlen, hogy pont én kapok be egy vírus, miközben mások vígan torrenteznek, pornót néznek, könyveket töltenek le és még ki tudja mit csinálnak, és a hajuk szála sem görbül! Én csak fórumokat és cikkeket akarok olvasgatni, és filmeket nézni neten is, meg DVD-n is, és nem viccből van itt a hátam mögött kb. 200 DVD, hanem azért vettem meg őket, mert nézni akarom!!!
Most mi a faszt kéne csinálnom? Ha szólok megint az informatikus havernak, hogy „bocsi, igaz, hogy leszedted a vírusomat, és igaz, hogy adtál egy új egeret, de most még fel kéne telepítened ezt a DVD-olvasót is, mert nekem sehogy sem sikerül”, tuti hülyének néz, és lehet, hogy később még komolyabb dolgokban is kéne a segítsége.
Napokig fogalmam sem volt, mit kéne tennem, végül azt határoztam el, hogy visszamegyek a boltba, ahol Fater vette a külső DVD-lejátszót, és három lehetőséget vázolok nekik: 1., adnak egy magyar nyelvű használati útmutatót hozzá, 2. kijön valaki és feltelepíti, de úgy, hogy ott helyben belenézünk egy DVD-mbe, hogy csakugyan működik, vagy 3. visszaadják a pénzt.
Csak az a baj, hogy mi van, ha elhajtanak a pékbe, mert engem valamiért nem mindig vesznek komolyan az emberek, és nem mindig tudok keménykedni. Akkor itt fogok állni egy nem működő berendezéssel, és csak annyival leszek előrébb, hogy kiröhögnek a kis kocka csávók abban a boltban.
A negyedik eset, hogy egyszerűen veszek egy hordozható DVD-lejátszót. Azt, ami úgy néz ki, mint egy laptop, és csakis DVD lejátszására van. Igaz, hogy kisebb a monitora, mint az enyém, és hogy még sosem volt ilyenem, de ahhoz már csak nincs szaros telepítőlemez, hogy ne működjön, abba csak bele kell tenni a filmet és mennie kell!! Az egyetlen gond, hogy 16.000.- a legolcsóbb, a másik gond pedig, hogy Fater vajon mit szól, ha közlöm vele, hogy amit vett, nem működik (nekem), helyette inkább kiadok dupla annyit egy másik kütyüre. (Elméletileg kapunk valami túlórapénzt, abból összejöhetne.) Csak hát nem szívesen költök valami olyanra, ami elvileg már van, csak nem működik. Mert szarok én rá, hogy min keresztül nézek DVD-t, csak nézhessek!!!
Hát ez van most, a héten háromszor futottam és szedtem a Remotivot (nem, nem nyugtató, hanem orbáncfű-tabletta!), és csak az utóbbi két napban lettem úgy-ahogy nyugodtabb, de továbbra sem fogom fel, miért pont én vagyok ilyen lúzer, és még időm sem volt visszamenni abba a boltba, hogy számon kérjem őket.
A netes filmnézésre óvatosan visszatértem, mivel valamiféle filmnézésre szükségem van, ez majd’ olyan nekem, mint láncdohányosnak a cigi. Az Elveszett frigyláda fosztogatóit akartam megnézni, ami fent van az Indavideón meg a Videán is. Az Indát nyitottam meg, szépen elkezdte lejátszani, de mikor teljes képernyőre tettem, a kép elment (= fekete), csak a hang maradt. A Videa pedig olyan szakadozottan és pixelesen játszotta le, hogy kiléptem belőle két perc után. Vissza az Indavideóra, ahol kénytelen voltam kicsi képernyőn végignézni a filmet.
Mostantól ez lesz??! Nem viccből nézek többnyire Videán filmeket, hanem azért, mert a kurva Indavideó majdnem minden filmet letöröl, mert „szerzői jogokba ütközik” (érdekes, hogy ugyanaz a Youtube-on vagy a Videán fent van, az már nem fáj nekik, csak náluk ott ne legyen, szűzanyám). Mostantól ugrott a Videa? Vagy reménykedjek, hogy csak az Elveszett frigyládát játssza töredezetten? Még nem mertem lecsekkolni.
Viszont a Youtube-ot lecsekkoltam, és ott be is jött a klip, amit kerestem, sőt ki is tettem teljes képernyőre és ment. Csodálatos! Na, legalább a YT-ban meg lehet bízni….
A többi még a jövő zenéje.
