HTML

a hallgatag macska naplója

Ezt személyes blognak szánom ("csak én és a világ angolul beszélő része tudhatja" :-). Lusta vagyok kézzel írni a naplót, a tinta is elmosódik egy idő után. Olyasmiről írok, ami velem történik, vagy ami arról jut eszembe. Tekintve, hogy főállású, (harmincas) negyvenes irodai patkány vagyok, borítékolhatóan nem lesz 007-es szintű a feszültségfaktor: könyvek, filmek, munka, család, töprengés.

Friss topikok

A kerítésmeszelés nem munka

2019.03.20. 05:00 csendes macska

  

Úgy tűnhet, hogy relatíve keveset írok a pici unokaöcsikémről, ami nagy tévedés. Éjjel-nappal gondolok rá, napközben sokszor nézegetem a kis fotóit teljesen ellágyulva :-) Majdnem jobban szeretem, mint Öcsémet, illetve Öcsémmel egyelőre több közös témánk van, mert Zétényke még nemigen beszél, szóval az ő gondolatait nem ismerem annyira.

Csak nem találkozunk napi gyakorisággal, így a blogban arról írok inkább, ami személy szerint engem foglalkoztat vagy kiakaszt, vagy érdekel pillanatnyilag. Ezen a hosszú hétvégén viszont találkoztunk, mert Öcsémék kihívtak enyhe kerti melóra segíteni és mellesleg ott töltöttem a nap nagy részét is, velük és a kölökkel.

Zéti már teljesen fel tud állni, igaz, kapaszkodva, és még inkább visszahuppan, de magától áll! Minden alkalommal valami még újabbat tud, mint korábban. Vagy ügyesebben tud dolgokat. Például simán megfog már bármit, ami pár hónapja még nem annyira ment. Különben pedig a legszuperebb kis kölyök, akivel valaha találkoztam. Mindenki, aki azt mondja magában, hogy „szeretnék gyereket”, az ilyen gyerekre gondol, mint az én unokaöcsim! Aki gyönyörű és okos, békés, kiegyensúlyozott, érdeklődő, ügyes. Nyilván ebben a szülőknek is része van, hisz foglalkozni kell vele (na ezért nem lesz a gyerek csak úgy „magától” jólnevelt, hanem figyelni kell rá és törődni vele, ezért nem való mindenkinek gyerek).

Szóval egy érzelmi felüdülés, mikor odamegyek, és kimondhatatlanul imádom a picit. Ő is elvisel engem :-D Szinte alig hiszem el még mindig, hogy nekem egy ennyire remek kis unokaöcsém lehet, mint ő.

Pénteken tehát kiutaztam Öccsékhez, szép idő volt, szerencsés a közlekedés. Remek kávét ittunk, aztán a kertben molyolgattunk. Nekem nagyon jólesett a könnyű kerti munka, először is mert szokatlan változatosság az én életemben, másodszor mert úgy ki voltam borulva a 0 Ft-os béremelés miatt, hogy direkt jólesett a gyomlálás.

Az ebéd is fantasztikus volt, a köztes időkben pedig Zétényke a füvön mászott, vagy ha odabent voltunk, akkor a szobában mászott. Már marha folyékonyan mászik négykézláb, kiközlekedik a konyhába, megnéz mindent térdmagasság alatt. Már vigyázni is kell rá, hogy ne fogjon meg ezt-azt. (Nálam ilyenkor jönne a „ne nyúlj hozzá, tedd le” :-D)

A délután folyamán még kimentünk horgászni egy holtágba. Titokban, mert még vagy nincs horgászengedély, vagy horgászidény nincs még. Zéti Ági hátán. Öccs horgászott, mi pedig addig megkerültük a szántóföldet és beszélgettünk.

Az egyetlen kényelmetlenséget az jelentette, hogy nekem éppen megvolt, így észben kellett tartanom, mikor volt a legutóbbi tamponcsere. De még így is jó volt, mert napokkal korábban kezdődött a dolog, mint vártam, így a vasárnapi Vámpírok Báljára már lecseng a nagyja. Sőt az áprilisi futóversenyre is – négy héttel később –, remélem!

Csináltam Zétényről egy csomó fotót, hogy majd nézegethessem üres perceimben. Teljesen átjött a kis egyénisége :-) Még énekeltem is neki a Boci-boci tarkát, de erre döbbenten felkapta a fejét és rám meredt, erre inkább abbahagytam :-D Mondtam, hogy van egyénisége, és ezek szerint hallása is.

Nagyon kellemesen éreztem magam, mikor hazamentem, a jó kis enyhe, pozitív izomláz direkt jólesett. Otthon megittam a Párkányból kapott szlovák sört, filmet néztem, szunyáltam.

A szombat hajnalt megint reggeli futással kezdtem, mint előző héten. Nem szeretek hétvégén hajnalban kelni, de át ekkor néptelen a rakpart. Megint futottam 7200 métert, egész jó lett, és legalább letudtam az aznapi sportot.

Utána Így neveld a sárkányodat 3. anyámmal, pár falatot kajáltunk, vettünk fejhallgatót a Media Marktba, majd feloszlottunk. Én elmentem futócipőt venni – ezen a napon hiába –, aztán haza.

Otthon fájdalmasan szembesültem azzal, hogy az Office a 3. évadtól egyszerűen nincs feltöltve. Kilenc évada van és nagyon megkedveltem (az amcsi változat, nem a brit, és meglepően jó). Az első 6.30-as munkanaptól kezdve minden reggel megnéztem egy 20 perces részt, azalatt reggeliztem, és jól indult a napom. Most a 2. évad utolsó epizódja után egyszerűen nem volt tovább!! :-( Mármint láttam a találatok közt, hogy volt, csak szerzői jogi panaszok miatt eltávolítottak x db találatot.

Hogy miért nem rohadnak meg a szerzői jogokkal…. Most kit zavar, ha én végignézem az Office 3-9. évadjait is?! A tévében már nem adják. DVD-n nem kapható. Torrentezni nem fogok. Mit fáj ezeknek, hogy magyar szinkronnal feltöltötte valaki?! A legröhejesebb, hogy az 1-2. évad a jó magyar szinkronnal a mai napig is fent van. Az nem baj. Annak nincsen szerzői joga.

Tudom, ez tök butaság, de ragaszkodom a kis rituáléimhoz. (Asperger vagy mi.) Szeretem, hogy ha már 6.30-ra kell járnom, akkor legalább a rendelkezésemre áll a két jó dolog, ami beindítja a reggelt: főzött kávé és egy Office-epizód. Mivel ugyanolyan hülye főnök és uncsi munkahely vár rám napközben, csak humor nélkül. Dögöljön meg az USA szerzői jogi izéje.

De azért a hosszú hétvége zöme jól alakult, és még előttem van az esti Vámpírok Bálja. Bár momentán – amikor ezt a bejegyzést írom, nem amikor megjelenik – még amiatt is izgulok, mert látom a honlapon, hogy a délutáni előadáson Géza helyett Bot Gabi van. Nagyon remélem, hogy az estin marad Géza. Nem véletlenül vettem a 19.30-as előadásra jegyet, miközben másnap 6.30-ra megyek dolgozni. Hogy se Géza, se Office nincs, az kicsit nagy kulturális veszteség lenne most nekem.

 

 

 

komment

Címkék: család gyerek filmek

süti beállítások módosítása