Mielőtt megjött a 25 éves jubileumi jutalmam, már listákat írtam, hogy mire fogom elverni a pénzt :-D Nem is tudtam, hogy mennyi várható pontosan. A nettóm ugyebár nincs 200 rugó, és az extra pénzekből mindig még sokkal többet levonnak, mint egyébként (ami eleve sok levonás), tehát kb. 300 rugóra számítottam, ehhez képest kellemes meglepetésként ért, hogy kb. 385.000.- Ft lett.
Fejben már gyakorlatilag el is költöttem az egészet, de mielőtt még igazából elkölthettem volna, azért megálltam tépelődni.
Az éves bérlet 103.000.- Ft – már ha nem emelik az árát decemberig –, és lehet, hogy már nem leszek itt, vagy ha neadjisten mégis, esetleg nem kapunk bérletpénzt, így ezt az összeget rögtön úgy tekintettem, mint tabut. Másik 100.000.- Ft-ot rögtön átraktam a takarékszámlámra, mert tudtam, ha nem így teszek, akkor szép apránként elköltöm majd erre meg arra, míg szépen elolvad.
A maradék suskából még a karácsonyi költést is ki akarom gazdálkodni, és mivel három rokonomnak is születés-, illetve névnapja van abban az időszakban, ez nem két forint lesz. Szóval erre is rátettem magamban a tabut.
A fennmaradóból pedig egyelőre nagy dolgokat még nem vettem, csak olyasmit, ami úgyis kell. Például vettem Lavazza kávét, mert azt nagyon dicsérik, és mert az előző csomag Segafredo Emozioni is kb. öt hónapig kitartott. Aztán vettem Davidoff kávét is, mert akciós volt, mert 100 % arabica volt, és mert állítólag ez a legjobb fajta instant kávé. És nálam ha valami biztosan teljesen el fog fogyni, akkor az az instant kávé.
Vettem egy karláncot, mert a korábbi kedvencemnek eltört a csatja, és a többi mind túl hosszú az én vékony csuklómhoz. Így 2.700.- Ft-ért máris lett új ezüst karlánc, ami végre nem lötyög és nem akad be minden kilincsbe. De ez szükséges beruházás, mivel folyton hordom, főleg munkába, és az ezüst jól áll nekem. Ugyanezen az elven alapulva vettem két pici ezüst fülbevalót, mert folyton olyant hordok és az új munkában majd nem árt, ha a meglévőkkel tudom majd variálni.
Ezenkívül még nadrágot szerettem volna. Itt az ősz – hála istennek! –, már nem lehet a vékony fekete török nacikat hordani, mert ahhoz hideg van. A legkényelmesebb sötétkék farmerem térde kiszakadt, amikor a kiránduláson eltaknyoltam, ezt tehát munkába már nem hordhatom. (A magánéletben folyton hordom. Sőt újabb kirándulásokra is ezt veszem fel, mivel ennek már mindegy :-D)
Van még egy skinny farmerem is, amit még soha nem hordtam a lakáson kívül, és őszintén szólva kicsit vacillálok is, mert annyira skinny, hogy gyakorlatilag egy harisnyanadrág. Tudom, ez most divatos, de szeretném én, hogy egy 9 órás munkanapon végig szorítson egy gatya? Ott a visszerem meg minden… Persze idővel a skinny is kitágulhat kicsit, csak el kéne kezdeni hordani, de nem akarok egész munkanapos kínszenvedést.
Aztán van „a” farmerem, ami sötétszürke és sztreccs, sokáig ezt sem hordtam, mert szűk volt, de tavasszal mégis elkezdtem hordani és egész kényelmes, sőt amióta lefogytam, még sokkal kényelmesebb lett. Tehát ez az egyetlen jó gatyám, amit munkába hordhatok. Na de ez az egy nadrág egy kicsit kevés. Most például egész héten ez volt rajtam, OK, hogy a farmeren nem látszik a kosz – így városi viselésnél –, de azért péntekre mégis éreztem, hogy nagyon ideje volt bevágni a szennyesbe. Szóval kéne új farmer!
Ezért szombaton elmentem a C&A-ba. – Évek óta csak itt veszek nadrágot. Előtte ezer boltban jártam, de nem lehet olyan gatyát kapni, ami széles csípőjű, vékony(abb) derekú nőkre jó, akiknek izmos a vádlijuk és 163 cm magasak. Ami hosszban jó volt, az nem jött rám széltében, ami rám jött, az fél méterrel hosszabb volt, mint kellett volna; ami jó volt csípőben, az úgy elállt a derekamtól, hogy Zétény unokaöcsémet is hordhattam volna a nadrágban. Egyedül a C&A volt az, ahol felismerték, hogy léteznek ilyen érdekes, széles csípőjű, combra hízó :-( alacsony nők, döbbenetes. Szóval azóta csak itt veszek farmert! (És néha még itt sem találok jót, de ez nem a bolt hibája, hanem a többiek már felvásárolták előttem.)
Tehát nekiindultam. A boltba belépve döbbenten láttam, mekkora a tömeg. Hja, szeptember első hétvégéje, megjött a fizu, megjött a családi pótlék, elkezdődött a suli, a családok most jöttek rá, hogy a gyerek kinőtte a nadrágot, pulóvert, cipőt. Na mindegy. Odasorakoztam a farmeres polchoz és első körben kerestem rövid 38-as feketét (a fekete farmer végül is szinte elegánsnak is számít, fehér blúzzal mondjuk). Új melóba is jó lehet.
Ezek után a polcon már nem találtam jó gatyát, viszont szerencsére fogason lógott a választék nagy része, és itt fogtam egy sötétkék farmert is – a kiszakadt térdű helyett, lezser hétköznapira –, sőt találtam egy jó kis szürkét is, amilyenem még sosem volt, de Dóri ex-szobatársam gyakran hordott szürke farmert és jól nézett ki benne.
Fogtam a három gatyát és mentem a próbafülkébe azzal, hogy valamelyik biztosan jó lesz. De legnagyobb meglepetésemre mind a három rám jött, sőt kényelmes is volt, sőt még elviselhetően is nézett ki rajtam!
Normál esetben vacilláltam volna, végül is egyszerre HÁROM farmert venni…. de most itt volt a jubileumi lé, és ha számlát kérek róluk, ruhapénzben kifizeti a cég, már ha én akkor még itt leszek, mert azt decemberben szokták csak utalni.
A lényeg, hogy úgy döntöttem, igenis kell három új, jó farmer, három eltérő színben, ezer évig jók lesznek, egyenes szárúak, tehát se nem harisnyanadrágok, se nem trapézok, ami x éve volt divat, vettem belőlük hármat, aztán mostanra már halál cikik lettek.
Alig húsz perc sorbanállás után – pedig négy kassza működött – már sikerült is a pénztárhoz jutnom; fizettem, számlát kértem és most van három új nadrágom, nagy öröm ez olyan embernek, aki mindig öt boltot végigjárt, mire normális nadrágot tudott venni magának :-)
… Hogy a nap még szebb legyen, kellemesen hűvös, esős idő is volt ma, így délután kimentem a Szigetre futni, sőt kontaktlencsében, amit még soha nem tettem. Hát ez egy eredményes nap volt. (Az igaz, hogy mire végigfutottam a szigetkört, elállt az eső, előbújt a nap, és jöttek is a népek andalogni a Szigetre, akik az eső idején sehol sem voltak, de addigra én már hazaindultam paradicsomos tésztát ebédelni és örülni a nadrágoknak :-D)
