Hullámvölgy után hullámhegy jön, ez nagyjából az elmúlt hetemre is ráillett. Nem volt éppen csodálatos, de annyira már egyáltalán nem volt szörnyű, mint az előző hét, és jó dolgok is történtek. Például már vasárnap – még feldobva a Coriolanustól – futottam a parkban három kört, most már egyhuzamban, és tök jól ment.
Hétfőn a kórházban meglátogattuk Barbit Orsikával. El kellett kéredzkednünk 15.00-kor, mert Orsinak két gyereke van, meló után már nem tud több órás kitérőket tenni.
A kórházlátogatás abszolút pozitív élmény volt. Simán odataláltunk, Barbi tök jól volt, odaadtuk a szajrét (csoki, sajt, meg minden, ami szem-szájnak ingere). Mivel öten voltak egy szobában, ezért kiálltunk a folyosóra locsogni. Egy óra elteltével nekem már kezdett fájni a derekam az állástól, míg Barbi a füle botját sem mozgatta :-D A látogatás elején még egy cső ágazott ki a hasából, ami egy zacskóban végződött. Mikor mi ott voltunk, már csak kevéske vér volt benne, ami engem, mint huszonkilencszeres véradót, nemigen rázott meg (de vagány vagyok!) Pont a látogatás közepén hívták el valahová, ahol kiszedték a csövét, és közölték, hogy már másnap haza is mehet.
Ahhoz képest, hogy csütörtökön és pénteken még a legrosszabb forgatókönyvek zajlottak a fejemben, hétfőn már igazán vidám volt és egészséges :-)
Úgy feldobódtam, hogy aznap este megint futottam – bár nem szoktam két egymást követő napon –, meg azért is, mert hajmosás előtt álltam, így nyugodtan beleizzadhattam a futósapkámba. Most is három kört futottam, 28:00 alatt.
Noha a meló továbbra is sok és fárasztó, és sok szelete szélmalomharcnak tűnik, azért több jó dolog is történt, amik feldobtak. Például a neten megrendeltem két jó könyvet, amik két nap múlva meg is jöttek, és mindkettő nagyon jó.
Szerencsésen elrendeződött a 2013. évi jövedelemigazolásom ügye is, amin már december óta aggódom, amióta először eszembe jutott, hogy adóbevallást kell majd írni. Megérkezett ugyanis a járulék- és jövedelemigazolás a jelenlegi munkahelyemtől, ott azonban a jövedelmemnek csak a június és december közti része volt feltüntetve. A járulékigazolást a MÁK csinálta, az szerencsére egész évre vonatkozott.
Első körben beszéltem a munkahelyi személyzetissel, hogy kilépésemkor nem kaptam-e januártól májusig való jövedelemigazolást a MÁK-tól, amit esetleg odaadtam neki? Mondta, hogy az ilyen igazolást az új munkahelyen kellett hogy leadjam, de ha végképp nem lenne ott sem, majd a MÁK ad másolatot. (Nem értem, hogy annak idején tényleg miért nem másoltam le ezt a papírt magamnak! Az összes többi kirúgási-belépési papírom itt van egy kupacban, csak ez az egy nem.)
Ezek után az új munkahelyem személyzetisének írtam mailt, hogy légyszi-légyszi, küldjétek el a papíromat, legalább beszkennelve mailen. Másnap meg is jött a mail, ott volt az igazolás. Azonban valamiért csak a 2. oldala. (Pont a lényeg hiányzott.) Akkor írtam még egy e-mailt, hogy köszi, de légyszi-légyszi, küldjétek el a papíromnak az első oldalát is, merthogy azon van a jövedelem… Egy óra múlva elküldték, akkor visszaírtam, hogy köszi meg örök hála. – Most tényleg boldog vagyok, emiatt a papír miatt sokat izgultam már. Most már megírhatom az adóbevallást. Igazán nem nagy munka, csak neki kell fogni.
Múlt péntek óta gondolkoztam rajta, hogy ha a Coriolanus londoni előadását rátették valami DVD-re, akkor azonnal megveszem. Rá is néztem az említett honlapra, de ott sajnos csak fotók voltak – persze azok is szépek, de hol van pár fotó ahhoz az előadáshoz képest.
A Coriolanus óta már eltelt öt nap, és elvonásom volt, mert Tom Hiddlestont azóta nem láttam semmiben. Esténként már fáradt voltam filmeket nézni, különben is annyiszor láttam már Lokinak, hogy határozottan valami másra vágytam. Ilyen pedig eddig csak az Örvény, amiben ő antipatikus, és különben is nyomasztó. Rákerestem az új vámpíros filmjére, de semmi jele, hogy azt mostanában bemutatják nálunk, holott már vagy tíz országban vetítik. DVD-n viszont még nincs, mert még mozifilm. A trailerét azért megnéztem a neten – ez eddig hogy nem jutott eszembe? Teljesen hülye vagyok mostanában, ilyen alapdolgokat mulasztok el… A trailer jó kis sötét hangulatú volt, Tom fantasztikus, és itt is megvált a ruházatától. Én nem tiltakozom, ha ebből rendszert csinál :-) Ezek után mindenképp látnom kell a filmet. Legrosszabb esetben megvárom, míg DVD-n kijön, és megrendelem külföldről.
Addig is szerencsésen eszembe jutott, hogy van valami történelmi, angol filmsorozat, amiből láttam már több fotót. Jól áll neki a középkor, én meg szeretem az ilyesmi filmeket. Tom Facebook-oldalán is ebből a filmből van a borítókép, tehát neki is tetszik. Rákerestem az Amazonon, hogy kapható-e DVD-n – és igen! Becsekkoltam abba a könyvesboltba, ahol már nyáron rendeltem egyszer, és elküldtem a megrendelést.
Az utolsó pillanatban jutott eszembe, hogy feltétlenül az angol Amazonról kell rendelnem, mert egy könyv mindenhol ugyanolyan, de ha a DVD amerikai, akkor 1-es régiókód lesz rajta és nem fogom tudni megnézni.
A bolt másnap elküldte az árajánlatot, én elfogadtam; aztán ők elküldték a számlaszámot, én pedig netbankon át elutaltam az árat. Másnap megírták, hogy bejött a pénz, ők megrendelték a filmet. „És most várunk”, hogy A dolog végét idézzem :-)
Csütörtökön motoszkálni kezdett a fejemben, hogy van valami könyv, valami régi, amit antikváriumból akartam beszerezni, de nem találtam sehol, mi is volt az…. És akkor bevillant: az Equus!! Még tavasszal fűt-fát megmozgattam, de semmi, azóta meg teljesen elfelejtettem. Viszont most tag vagyok egy netes antikváriumban, így felmentem, kikerestem – isteni szerencse: volt!!! – és megrendeltem. Azóta már meg is jött az értesítés, hogy átvehető. Sajnos csak kedden mehetek érte, a nyitvatartásuk miatt. Milyen sirály lesz, végre megvan az Equus szövege! :-)
További apró örömök: a tirpák Mari csütörtökön és pénteken nem volt bent. Legalább ő nem volt láb alatt. A szívét vizsgálták kórházban (nem sajnáltam), de nem találtak semmi súlyosat (ezt kicsit sajnáltam). – Őszinte vagyok, na.
Péntek este pedig a jótékonysági lókoncert Szentendrén. – Ha minden rémes munkahetet ilyen fantasztikus péntek esti programok zárnak, akkor nem lesz egy szavam sem! – Kinyomtattam a HÉV-menetrendet, a műholdas térképet, sőt napközben a Google StreetView-val „végigjártam” az útvonalat a műv. házig. Ennek ellenére odafelé egy utcával odébb kanyarodtam be. Tiszta labirintus az a hely.
Februárban este fél hétkor a szentendrei utcák nem olyan forgalmasak és vidámak, mint ahogy a nyári sétákról emlékszem. Kifejezetten sötét és kihalt volt minden, kb. az egyetlen ember voltam az utcákon, olyan volt, mint valami horrorfilm. Azon aggódtam, hogy este tízkor hogy fogok majd visszatalálni a félóránként közlekedő HÉV-hez?
Ez a koncert személyesen érintett, mivel kedves családtagjaim szervezték, sőt én magam is negyven percen át osztogattam szórólapokat az Operett előtt. Lüke lovak javára tartották, akik ahelyett, hogy téli álmot aludnának, mint az okosabb állatok, fent járkálnak és szénát meg mifenét akarnak enni, ami azonban pénzbe kerül. Nem utolsósorban pedig négy nagyon rokonszenves énekes lépett fel, elsődlegesen Egyházi Géza, akit azóta nem láttam, hogy augusztusban a Bál felénél otthagyott minket, mint Szent Pál az oláhokat. Tehát ő még tartozott nekem néhány dallal! :-)
… Az Uránia nagyterme is tartozott nekem egy jó filmmel a Metro Manila-csalódás után – ez a kárpótlás lett a Coriolanus. Géza is tartozott, de most kiegyenlítette :-) Elsősorban az El nem múló vágyra gondolok, ami után augusztus 30. óta éhezem.
Harmadik sorba szólt a jegyem, ami aggasztott az esetlegesen túlzott hangosítás miatt. Nagyon érzékeny vagyok az erős hangokra, majdnem annyira, mint a sebességre, habár a hangerőt pár perc alatt megszokom. De addig…
Szerencsére több ember jött el, mint hittem, és mind nagyon lelkesek voltak. A négy fellépő is csodálatos volt, egyrészt, mert nagyon jól énekeltek – ez már nem lep meg, annyi ilyen musical-koncerten voltam, hogy az ellenkezője döbbentene meg –, másrészt, mert ők is lelkesek és kedvesek voltak, mondhatni, a körülmények ellenére (csúszás, technikai bakik). Nagyon jólesett látni, hogy a srégen mögöttem ülő két német hölgy is tökre élvezi az előadást és vadul tapsol. Bár rengeteg poén és humor elhangzott – ezt nyilván a németek nem értették – de a hangulat átjött, és a dalok nemzetköziek :-)
A fotós pasi beült pont mellém, mivel én addigra a harmadik sor közepére költöztem. A másik oldalamon szintén sógornő általi ismerős. Tehát végül úgy alakult, hogy hiába egyedül jöttem, mégiscsak emberek között ültem :-) A fotós ráadásul ugyanolyan lelkesen tapsolt, mint mi, sőt talán még lelkesebben – tiszta megható volt! :-)
Szünetben érdekes dolog történt. Pisilni akartam, de hosszú sor állt a vécénél. Erre Baby megragadott és hátravitt – gondoltam, biztos van még egy mosdó valahol. Mentünk, mentünk, és kiderült, hogy ez bizony az öltözőkhöz tartozó vécé lesz… Ott állt a sógornőm, a fotós, még pár szervező, és konkrétan Gézával beszélgettek! Mi átsuhantunk közöttük a női vécébe, és míg Baby bent volt és én a táskájára vigyáztam, az jutott eszembe, hogy beordítok neki: „Baby, maradj itt, mindjárt jövök!”, aztán kirongyolok, elkapom Gézát és legalábbis kezet fogok vele, de ha hagyja, esetleg megsimogatom a haját is, tényleg olyan göndör-e? :-) (Puszira is gondoltam, de annyi ember előtt azért nem akartam égetni magam.)
Sajnos mire végeztünk, addigra Gézának már pont rohannia kellett, úgyhogy be kellett érnem annyival, hogy ott sietett el mellettem testközelben. … Nem vagyok egy feromont ivó nőstényállat, de az a testközelség, mmm… Na, szóval jó pasi, maradjunk ebben :-)
A második rész rövidebb volt, de fergeteges hangulatú. Szétröhögtem magam és rojtosra tapsoltam a tenyeremet. Bár a Bőg a tehént nagyon hiányoltam, mivel előzetesen beetettek, hogy az is lesz – egész héten, ha csak rágondoltam, már vigyorogtam magamban :-)
Még tíz óra sem volt, így elértem volna egy HÉV-et, de szerencsére hazahozott a szomszédom, egészen a házig. Így tehát istenien alakult az este minden szempontból, pedig előzetesen aggódtam kissé. Hazaérés után bedöntöttem egy mentes sört, mert még túlságosan fel voltam dobva ahhoz, hogy aludni tudjak.
Most gondoskodnom kellene a következő péntek estére is valami jó programról, hogy az a hétvége is jól kezdődjön :-)
