Minden szünetnél elmondom, hogy milyen marha gyorsan eltelt…. hát ez a mostani is ilyen. Pedig nem csináltam semmi extrát, csak lazultam, így azt gondoltam, majd hosszabbnak tűnik, de nem!
Csütörtök délután – őszinte megrökönyödésünkre – elengedtek minket egy órával korábban! Igaz, ehhez az kellett, hogy a totál rosszindulatú vén szatyor főosztályvezető elhúzta a büdös belét végre, és az új helyettese engedte el az embereket. A lényeg, hogy nekiindultam vásárolni (Nagycsarnokban kesudiót, és ha már ott voltam, az összes többit az Aldiban, ami tömve volt), majd haza. A freemailemen láttam, hogy a megrendelt könyvem átvehető, így még visszaszaladtam a Bookline-ba átvenni. Ez fontos volt, mert Rowling álnéven írt krimisorozatának az új kötetéről van szó, amit noha most még nem fogok kiolvasni – a négynapos szünetre az előző kötetet terveztem be, hogy felfrissítsem az emlékeimet –, de az, hogy a kezemben legyen, fontos volt!
Ezután lementem futni egy Szigetkört. A Vivicittá óta nem futottam, és nem akartam totál ellustulni, mint általában szoktam versenyek után. A Szigeten elég sokan andalogtak, mert gyakorlatilag „péntek” volt (= másnap nem kell dolgozni), így odagyűlt a fél város, de azért egy kört simán tudtam futni.
Futás után áztam a kádban, sörrel, olvasgatva, míg totál le nem esett a vércukrom, akkor kimásztam vacsorázni, egy epizód Ally McBeal és szunya!
Péntek reggel felébredtem hétkor, de úgy döntöttem, picit még visszaalszom, és mire végleg felébredtem, 8:53 lett. Rég aludtam ennyit! Gyors reggeli után úgy döntöttem, az ünnepi előirányzott pizzát ma rendelem meg. (Vasárnap és hétfő kizárva, mert vasárnap családi ebéd, anyám ad egy csomó kaját, ami utána több napra is elég.) Lehetett volna a szombat is, de úgy döntöttem, én a szabi első napján akarok pizzával dőzsölni! :-D
Míg érkezett a pizza, a Véres gyémántot néztem, amit rég láttam és csak egyszer, és most nagyon tetszett, nem mintha olyan vidám lett volna, hanem roppant színvonalas film.
Ezután megjött a pizza, felfaltam a felét. Kora délután pedig megérkezett Fater, mert mentünk Tesómékhoz. Szerencsére a munkaszünet miatt olyan kicsi volt a forgalom, hogy még jóval korábban is megérkeztünk. Mivel Zétényke még a délutáni szunyálását aludta, így Tesóm kijött elénk és tettünk egy kört a környéken. Többek közt megettük az idei első fagyit is. – Szerencsére nem voltam farkaséhes, hála a pizzának. – Aztán felébredt Zéti, visszamentünk a házba, ahol babáztunk, utána pedig kaja volt, Ági sütött egy tök jó kis egészséges csokis tortát, amivel engem ünnepeltek a Vivicittá-eredmény miatt – hát totál meghatódtam :-)
Utána, most már babástól, sétáltunk még egy jó órácskát, ami nagyon kellemes volt a lemenő nap fényében. Olyan fáradt voltam a sok korábbi stressztől meg koránkeléstől, hogy éreztem, ma totál jól fogok aludni; és csaknem olyan álmos lettem hamar, mint Zéti.
Ezután elbúcsúztunk, hazajöttünk, megnéztem a Véres gyémánt hátralévő részét, felfaltam a pizza maradékát, olvastam a Gonosz pályát, és szunya!
Szombaton ébresztőre keltem, mert még vásárolnom is kellett. Tudom, hülyén hangzik, hogy a négynapos hétvégéből az egyetlen bolti nyitvatartásos napon én is, mint az összes többi ember, a boltban hemzsegek, de hát micsináljak?! Kedden munkanap, kell munkahelyi tej a tejeskávéhoz, kenyér a szendvicshez, kenőmáj és sajt a szendvicsbe. Ráadásul plazmaadásra is megyek, szóval mindenképp kell kaja. A Sparban már a banán mérlegeléséhez is sorba kellett állni, de mindegy, erre fel voltam készülve.
A vásárlás előtt pedig még a postára is elrohantam, feladni a lapot, amit a – még élő – erdélyi ismerősöknek írtam, mivel ők küldtek nekem lapot, én pedig totál elfelejtettem a sok tavaszi idegeskedés közepette, hogy bárkinek is képeslapot írjak húsvétra. Persze hülyén jött ki, hogy nagyszombaton adom fel Erdélybe a húsvéti lapot, de jobb későn, mint soha.
Napi fő programként elhatároztam, moziba megyek, mert a Családi bunyót mindenképp látni akartam. Csak az Arénában játszották normális időben. Így ez már maga egy kaland volt, mert az Arénában életemben vagy kétszer jártam csak, és folyton eltévedek benne. Megvettem a jegyet, bolyongtam a plazában, aztán magában a moziban nagy kihívás volt megtalálni először a mosdót, aztán a termet. Látszott, hogy istentelenül hatalmas tömegekre tervezték a helyet, és most alig voltunk. Talán át kéne telepíteni a Westendbe ezt a mozit. Egyébként a film is jó volt, családi és főleg női pankrációról eddig elég keveset tudtam.
Otthoni filmnek pedig délután az Ádám almáit néztem. Totál fantasztikus film, megvan benne a dráma és kicsit a vígjáték is, a színészek pedig mind zseniálisak. Lefekvés előtt Gonosz pálya (igyekszem sietni vele, mert kedden plazmaadás, és addigra ezt ki kellene olvasni – tízkilós kötet, nem akarnám 40 percig fél kézzel tartani)…
Eredetileg azt terveztem, majd vasárnap felkelek hatkor és futok a rakparton, mert az a nap már úgyis el lesz cseszve, miután családi ebéd is lesz, a kettő közt pedig takarítok. De aztán meggondoltam. Pont elég fárasztó egy napra a takarítás és a családi ebéd, nincs az az isten, hogy még a hajnali keléssel is tetézzem. Majd hétfőn reggel!
Ezért vasárnap „csak” kitakarítottam, megnéztem az Éjjeliőr a hullaházban-t félig, utána családi ebéd. 14.00-ra ígértem magam, de anyámat ismerve, direkt csak 14.20-ra értem oda, de ebéd még így is csak 15.00 után lett. Még szerencse, hogy otthon ettem egy paradicsomos tésztát a biztonság kedvéért.
A húsvéti kaja király volt, csirke, krumpli, avokádó, sajtok stb., utána még egy kis csoki, totál szétettem magam, pedig úgy mennyiségre nem is zabáltam túl sokat. Fél hat felé elszabadultam, hazajöttem a csomagolt kajával meg néhány tavaszi ruhával együtt. Befejeztem az Éjjeliőrt, megnéztem egy epizód Allyt, daráltam a Gonosz pályát, és este sóhajtozva kikészítettem a futóruháimat a fotelre.
Így napközben tök jó érzés rágondolni a hajnali futásra: friss levegő, kevés ember, én futok, senki nem szól be, pörög a vérkeringés, dolgoznak az izmok, aztán hazajövök, jó kis zuhany, és tejeskávé!! De mikor éjszaka fekszem az ágyban és istenien szunyálok, akkor olyan rémes érzés arra gondolni, hogy 1., korán szól az ébresztő, és 2., ébresztő után nem sokkal már kint fogok kocogni az utcán! Így nyugtalanul is aludtam, de legalább nem a legédesebb álmomból vert fel az ébresztő.
Egyébként tényleg kellemes volt. A nap már felkelt ugyan, de meleg nem volt, szép friss hajnali levegőben kocogtam kb. 5,7 km-t. Aztán nyújtás, zuhany, tejeskávé, és ekkor már jó kedvem volt :-)
… Most hétfő délelőtt van, délután Faterral sétálunk egy kicsit a Várban, én pedig addig jó esetben erőt gyűjtök és rendezem az adóbevallásomat a neten. Igazából csak át kell nézni, jól számolta-e ki a NAV, meg rendelkezni az 1+1 %-okról, de mire erőt gyűjtök, hogy nekifogjak… Aztán meg az ügyfélkapus jelszavamat is meg kéne változtatni, és utálom az ügyfélkaput. Ja, és meg kéne írnom egy halom mailt, amikre eddig nem válaszoltam. És igyekszem pörgetni a Gonosz pályát, közben pedig sok vizet iszom a holnapi plazma miatt. És mindezek után jó lenne korán lefeküdni, hogy kialudjam magam holnapra. Az az egy jó lesz a holnap reggelben, hogy legalább nem kell futással kezdenem a napot :-D
Szóval így telt el ilyen gyorsan a hosszú hétvége, holott nem is csináltam semmi számottevőt, leszámítva az Öcsémékhez tett családi kiruccanást. Tényleg relatív dolog az idő….
