Szabi első napja, hétfőn indulunk nyaralni… Nagyon vártam már, hogy végre ne kelljen fél ötkor kelnem, meg a szusszanás is jólesik. Eddig csak 1 nap szabin voltam idén, Zétényke szülinapján.
Azt terveztem, hogy nyitásra elballagok a Decathlonba, ahol már voltam más ügyben múlt héten is, de akkor nem vettem kellemes ujjatlan lenge futófelsőt, amit pedig megnéztem akkor. Most, miután hét közben egyszer futottam 3 Városliget-kört meleg fülledt időben, és majd’ megdöglöttem a hőségtől, eldöntöttem, hogy kell ujjatlan lenge futófelső.
Mivel hétköznap délelőtt az utcán áll a sor, így majd szombat reggel megyek, amikor rendszerint még alig vannak.
Közben az is eszembe jutott, hogy végre kinyitottak a kocsmák is – kedden Zsuzsival az oktogoni Burger King kocsmában, kedvenc törzshelyünkön dorbézoltunk kicsit – mi lenne, ha ennék egy jó mekis reggelit?...
A mekis reggeli még a régi idők hagyománya, amikor Anikóval jártunk a Moziünnepre minden évben, és nekem rengeteg melegétel-utalványom volt (hja, akkor még becsületes cafeteriát adtak), így a 10.00 órás első film előtt még ettünk egy jó kis mekis reggelit a Westendben (vagy ahol épp voltunk Moziünnepelni). Sonkás/sajtos/baconös toast, narancslé, kávé, ahh…. Ezer éve nem ettem ilyent, aztán jött a karantén, de most újranyitottak a kocsmák, így először elmegyek a Mekibe reggelizni, aztán át a Decába futófelsőt venni!
Ilyen szépen elterveztem a szabim első reggelét. Az persze lehetetlen, hogy legalább egy kávét és pár falatot magamhoz ne vegyek még itthon, hisz anélkül se lezuhanyozni, se felöltözni, se öt métert gyalogolni nem tudnék. Így itthon megittam egy becsületes kávét és megettem azt a hétfő óta érlelt kéksajtot, amit eredetileg reggelinek szántam.
... Azt nem vettem számításba, hogy az isteni érett kéksajt 16 deka, és a jó adag kávéval együtt úgy eltöltötte a gyomromat, hogy akár délig is kihúztam volna további evés nélkül :-D Márpedig nekem ma kell Decába mennem, mert ma este akarok megint futni és ahhoz kell a futófelső, és ha már a Decába megyek, akkor ma fogok mekis reggelizni, mert vasárnap emiatt el nem megyek itthonról reggel, mivel vasárnap reggelente takarítás van.
Így lezuhanyoztam és elindultam, azzal, hogy a Mekiig való gyaloglás majd csak leviszi az első reggelit a gyomromból, de alig vitte le – basszus, így lelassul az emésztés az én koromra? – ezért a tervezett kettő helyett csak egy toastot kértem.
Persze később indultam a tervezettnél, mert 9.30-ra akartam odaérni, hogy nyitásra már a Decában legyek, ehhez képest csak 10.00-re értem a Mekibe. Ott nagyon kellemes volt, jó kevesen voltak, az egyetlen kényelmetlenség, hogy rendeléskor maszk kell, és azon keresztül kell üvölteni az eladónak, hogy mit adjon, mert a vastag textilmaszkon alig megy át a hangom.
No de a jó kis reggeli istenkirály volt, tényleg nem is tudom, mikor ettem mekis reggelit utoljára. Végül baconos toastot ettem narancslével meg tejeskávéval. (Megjegyzem, hogy az első reggeli, otthoni kávém is most valahogy olyan izmosan hatott, hogy szinte nem is éreztem azt, hogy „kell mégy egy kávé!!!”, mint egyébként minden egyes reggel…) De hát ha már ott volt, megettem mindent. Utána át a Decathlonba!
…. Ott aztán totálisan megdöbbentem, mert noha 10.20-ra értem oda, de az utcán állt a sor. Haboztam, de mivel ma este akarok futni, vagyis most kell a futófelső, végül beálltam a sorba.
Hogy került ide ennyi ember?? Többször is jártam erre, mióta kinyitottak, mindig 10.20 körül, és sosem voltak itt ennyien :-( Közvetlenül előttem egy család állt, papa, mama, kisgyerek, nagygyerek, közepesgyerek, így arra jutottam, hogy valszeg nyaralásra készülő emberekből áll most ez a sor, akiknek fürdőruha meg úszószemüveg kell.
Különben elég gyorsan haladtunk, és így legalább nem volt bent tömeg (létszámlimit). A lenge futófelsőkhöz caplattam és meghökkenve láttam, hogy ezek voltaképp egy beépített futómelltartóval együtt vannak. Bakker, nekem van sajátom, minek ez…. Olyan, mint ahogy minden egyes fürdőruhába tesznek szivacsbetétet. De azért felpróbáltam egy olyant is, meg egy beépített melltartó nélkülit is, sőt külön futómelltartót is, mert noha van kettő is, de mégis jó lenne több, ami vékonyabb.
Hát a futómelltartó, noha M-es méretet próbáltam, rohadtul szűk volt (mi van, kínaiakra szabták ezeket?), L-es pedig nem volt, csak XL-es, így azt nem vettem. A melltartóval egybeszabott felső nem tetszett, ezért csak három darab sima ujjatlan felső vettem meg végül, hogy legyen, ha az egyik mosásban van.
Ezek után átmentem a Skála Metróba, ami a közelben van és ott is akartam kellemes pólókat venni, főleg sima feketét, amit „házi pólóként” fogok nyaralás során használni – vagyis ebben megyek majd reggelizni, mert „igazi” ruhát nem veszek fel zuhany előtt, zuhanyozni viszont nem vagyok képes, amíg két kávé nincs bennem, kávét pedig nem ihatok éhgyomorra, szóval az első lépés mindenképpen a reggeliző svédasztal. A meglévő fekete pólóim (azért fekete, mert az nem látszik át – melltartó) vagy kinyúltak, vagy kaszát tartó csontváz van rajtuk, vagy szakadtak, ezért itthonra teljesen jók, vagy hajfestésre, vagy Öcsémnél fát pakolni, de szállodai étterembe nem lehet őket felvenni.
Szerencsére sikerült találni egy kellemes feketét és pár színeset (pamut pólóból soha nem lehet elég), így nagyon elégedetten mentem haza, hogy még bőven 12.00 előtt nem csak hogy mekis reggelit ettem és futópólót vettem, de még fekete pólóm is lett.
Mivel ilyen ügyesen sikerült a napi tervhez tartanom magam, a következő lépést is megvalósítottam, elmentem a Gellért-hegy lábához, fel a hegyre a Citadelláig (Öcséméktől eredt a tipp) és le a túlsó végén. Jólesett a kis mászás, habár ekkor már iszonyú hőség volt és a napon minimum 38 fok lehetett, de inkább több. Hiába, ez a nyár. Hála a jó égnek, hogy a mostani lakásom inkább hűvös, mint meleg, és most, amikor ezt írom, még mindig csak 25,4 fok van.
Ezek után gyors vásárlás (ezúttal kaja), haza, ebéd, és majd ha lejjebb megy a nap, akkor az új futófelsőben futást is végrehajtok. Ha sikerül rávennem magam, akkor esetleg ma is 3 kört…
