Itt az ősz, itt a munkahelyi „vizsga”-szezon. A vizsga szót muszáj idézőjelbe tenni, mert hát akkora felesleges állatságok, hogy csak röhögni vagy sírni lehet rajtuk. Mármint a ProBonón. Mert másrészről a munkahelyi munka- és tűzvédelmi vizsga is bejött a képbe, amit már tavaly is kellett. Na, ennek van némi értelme. Legalábbis a tűzvédelemnek. A munkavédelmet, már amennyiben a mi, dolgozók védelméről van szó, úgyse veszi komolyan senki.
A munka- és tűzvédelem határideje szorított, persze szokásom szerint az utolsó hétre hagytam… Itthon csináltam meg, mint mindig. Sajnálom ugyan az időt, amit a drága szabadidőmből erre fordítok, de a melóhelyen melóidőben egyszerűen lehetetlen, telefon csöng, főnök kitalálja, hogy értekezzünk stb., túlórázni pedig egy pillanatot sem vagyok hajlandó. Ergo hazahoztam. A munka-tűzvédelem viszonylag simán ment, szinte nem is kellett puskáznom, elég volt a tananyagot elolvasni.
Bár már itt is volt gebasz. Mert a tananyag végigpörgetése után próbateszt jött fel, azt megcsináltam, aztán rákattintottam a Vizsga gombra, mire feljött még egy próbateszt, megcsináltam, rákattintottam a Vizsga gombra, mire feljött még egyszer…. Mire rájöttem, hogy a próbateszt és a vizsga az ugyanúgy néz ki, csak éppen kurvára nem jelölik, hogy „Hé vazze!! Ez már a vizsga, figyelj alaposan!”, hanem ugyanúgy fest, mint a próbatesztek.
Mikor erre rájöttem, kiléptem az egészből, és volt ott egy pipa, meg valamennyi %, szóval úgy vettem, hogy teljesítettem a vizsgát. De azért megkérdeztem másnap a szobatársamtól, hogy nála is ugyanígy nézett-e ki a dolog (igen).
Elhatároztam, hogy most már megcsinálom a napokban a hátralévő két ProBonós vizsgámat is. December a határidő, de jobb túl lenni rajta, és most úgyis benne vagyok ebben az izében. Ezért másnap neki is fogtam az első tantárgynak. Egy üres Word doksiba másoltam át a tananyagot, mert – mint már írtam – nagyon okosan most már nem PDF fájlban teszik fel az anyagot, hanem diavetítésként, tehát ha végigmentem rajta, akkor már párhuzamosan a vizsga közben nem lehet megnyitni. Ezért, ahogy tavaly is, Wordbe mentettem oldalanként, kivéve az ábrákat, mert azokat nagyon okosan nem lehetett kimásolni.
Aki ezt a ProBonós tananyagot csinálja, meg a felületet „fejleszti”, az dögöljön meg, mert fos az egész. (Asszem, ezt minden évben leírom.)
Egyébként meg a tananyagok is feleslegesek, igaz, hogy érintőlegesen a közigazgatás egy-egy területéhez kapcsolódnak, de ami a mostani szakterületem, abból már rég levizsgáztam, és újra nem lehet kiválasztani, és így sorra „elfogynak” a szóba jöhető képzések, ergo idővel olyasmikből kell vizsgáznom, amikhez már kurvára semmi közöm nincsen. Csak meglegyen az évi 20 pont. Mi a fasznak? Senki nem nézi, mindenki puskázik, soha életemben nem fogom használni, de kell. Mert csak.
Olyan ez, mintha sebészeten lennék ápolónő, és olyanokból kéne vizsgáznom, mint fodrászat, vagy könyvkötészet, vagy hidegburkolás. No ennyit a ProBono hasznáról.
Mindent átmentegettem Wordbe – marha hosszú volt – és elhatároztam, hogy már másnap levizsgázom. Másnap ki is nyitottam a Wordöt és átfutottam a tananyagot, aztán még egyszer odafigyelve elolvastam, mivel nem akartam úgy járni, mint tavaly, amikor meghúztak.
Ezek után kinyitottam újra a ProBonót és kerestem a „Vizsga” gombot, de sehol sem volt.
Visszamentem a „Képzések” menümbe, és ott a tantárgy mellett volt két zöld pipa, hogy tananyag elolvasva, és a végén egy Tanúsítvány.
A Tanúsítvány azt szokta jelezni, hogy kész vagyok azzal a tantárggyal, általában a vizsgák után szokott megjelenni. De itt most nem is vizsgáztam, csak végigpörgettem a tananyagot!
Ekkor megvilágosodtam. Ez a buzi képzés is olyan, mint néha szokott lenni, ahol nincs vizsga, elég végigolvasni a tananyagot. Csakhogy ezt a világ minden kincséért fel nem tüntették volna az elején. Egyáltalán ki se kellett volna másolni, el se kellett volna olvasni nemhogy összesen háromszor, de egyszer sem, csak kattintgatni kellett volna.
Na, ennyit a ProBonóról. És most ezzel elment feleslegesen egy csomó időm!
Majd’ felrobbantam a méregtől, de aztán lecsillapodtam, belátva, hogy mégiscsak jobb így, mint fordítva.
Ezek után a hátralévő utolsó tantárgyat már eszem ágában sem volt kimásolni Wordbe, hanem csak megnyitottam, végigkattogtattam – baromi nevetséges egy téma volt egyébként – és lám, a végén ott a tanúsítvány!
Másnap elmeséltem pár kollégának bent, hogy ilyen ocsmányságokat csinál újabban a Probono, hogy a három tantárgyamból kettőnél nem is kellett vizsgázni, tehát legyenek résen és még véletlenül se tanuljanak, csak kattogtassák végig a „tananyagot” első körben, hátha az is elég lesz.
Úgyhogy most már ilyen fos munkahelyi vizsgám idén már nem lesz (hacsak új munkahelyen nem ;-), ez is le van tudva. És majd igyekszem fejben tartani, hogy jövőre – már ha lesz – a ProBonós marhaságokat véletlenül se tanuljam meg, hanem kezdjem a végigkattogtatom módszerrel.
