A téli időszakban kicsit rákattantam a balettre. Meg a halottakra :-D Két különböző patológus könyvét olvastam ki, két balettet néztem meg a Youtube-on, időrendben: Felvágós könyv – Diótörő – Holtak vallatója – Hattyúk tava.
Így egész profi lettem a boncolás elméletéből meg a fojtogatásból és késszúrásokból, és ez a téma roppant érdekes is, de picit nyomasztó, úgyhogy félretettem és most csak sima regényeket olvasok.
A balettek ellenben teljesen elbűvöltek. Már említettem, hogy igazából mindig is tetszett nekem a dolog, csak valahogy eddig elkerültük egymást.
Van is egy riportkönyvem a budapesti balettnövendékekről, csak még nem olvastam ki, mert túl vastag… De ezen a télen már nekifogtam, miután megnéztem a Diótörőt.
Ebben, ahogy írtam is, a gyerekek véleménye volt a döntő. Zéténynek tetszettek az egerek meg az Egérkirály, Zsófinak pedig a hölgyek szoknyája (konkrétan így mondta, roppant édesen). Ez volt a végső lökés, hogy megnézzem a Diótörőt a téli szünetben, és utána már csak azt bántam, hogy eddig nem néztem meg!! Majd idén élő előadásban is tervezem megnézni itt Budapesten, de addig ezt az orosz előadást a Youtube-on tutira megnézem még párszor. Egyszerűen imádtam!
Ezután aztán elhatároztam, hogy megnézem a Hattyúk tavát is. De ezt egy picit halogattam, mert ez egy olyan „komoly” darab…. Végül aztán a táppénzen töltött hetemen nekifogtam, és két részletben néztem meg, mert az első felvonás végén – este volt – már eldőltem, mint a rohadt nád.
Először persze ennek is lelkiismeretesen elolvastam a történetét, mert OK, hogy úgy-ahogy hallomásból ismeri az ember, no de a részletek. A Diótörőben sem tudtam volna, mi az a sok izé ott a második felvonásban, ha nem olvasom el a sztorit :-)
Így teljesen érthető volt a Hattyúk tava. Különben is, a Fekete hattyú filmből már „ismertem” nagy vonalakban (érdekes volt, ahogy a darab egyes mozzanatainál ’visszaköszönt’ a film). Szintén egy orosz előadást választottam, aminek 53 millió megtekintése volt; az mondjuk igaz, hogy – ahogy utólag lecsekkoltam – ez valószínűleg egy 1990-es előadás, szóval nem két nap alatt jött össze az 53 millió. De azt se csodáltam volna, mert nagyon jó volt!
Borzasztóan tetszett a Hattyúk. Nézés közben azon kaptam magam, hogy nem úgy nézem, ahogy egy komoly színdarabot/könyvet néz vagy olvas az ember, csak azért, hogy utólag eldicsekedhessen vele, hogy: „Ah, én bizony olvastam a Háború és békát!” – hanem tényleg igazán tetszik. (Persze azért utólag el is dicsekedtem mindenkinek :-D)
Picit tompábbak voltak a színek, és kevésbé volt gyönyörű a díszlet, mint a Diótörőnél, de tíz perc után már egyáltalán nem zavart. Elképesztően tetszett a helyes szőke herceg, és a fehér hattyú! A fehér hattyú táncánál egész komolyan megfordult a fejemben, hogy talán be kéne iratkozni felnőtt balettre, mert azt úgy hirdetik, hogy kor és testalkat nem számít. De aztán eszembe jutott, hogy az én mozgásom olyan, hogy már annak is örülök, ha végigmegyek az utcán és nem botlom meg a saját lábamban, szóval ezt elvetettem.
Roppant módon tetszett a gonosz, aki az első felvonás közepén bukkant fel. Egy markáns arcú pasi volt az, erős sminkben, és talán 1 ezrelék androgün beütéssel, de mégis nagyon férfiasan (persze balettos értelemben férfias). A Diótörőben nem is igen volt gonosz szereplő, kivéve talán az egereket, azokat meg hamar lerendezték, így most nagyon tetszett, hogy végre a Hattyúkban szerepel egy igazi, jó, ráadásul dögös gonosz férfi szereplő ;-) Emlékeztetett valami korábbi, filmben látott gonoszra, és rögtön rendkívül szimpatikus lett, ahh…
Nem azért, a szőke herceg is helyes volt és tényleg tetszett, de ha választanom kellene, hogy kivel szexeljek, akkor bizony a gonosz lenne az ;-)
Másnap folytattam a nézést, de már az első felvonás is előjött éjszaka álmomban, úgy tetszett. Igazi vigasztalás volt ez a balett azon a szörnyű, stresszes héten. Valami szépség a sok görény, hétköznapi dolog közepette.
A második felvonás is remek volt, jó eseménydús. Itt bukkant fel a fekete hattyú! Nagyon figyeltem, mert a filmből tudtam, hogy az micsoda szakmai kihívás. Hát az volt. Pislogni sem akartam, nehogy lemaradjak akár egy pillanatról is, annyira belevalóan táncolt a nő. Persze, az egész második felvonásban van még egy csomó másmilyen fajta tánc; és Zsófinak igaza volt, hogy a ruhák gyönyörűek (ezt ő még nem látta, de szerintem egyetértene velem). Konkrétan több ruha is volt, amit itt most azonnal felvennék, és járnék benne.
A szőke herceg is igazán elbűvölő volt, nem olyan, mint a Shrek 2.-ben :-D (Ez egy másik!) És az én kedvenc gonosz varázslóm is itt volt, álruhában, de ugyanolyan dögösen. Csodás volt nézni; egy ponton úgy felemelte a fekete hattyút jóformán lendület nélkül fejmagasságig, hogy csak néztem, mint a vett malac. Roppant szexisnek tartom, amikor egy táncos – vagy akárki – csak úgy felkap egy nőt.
Igaz persze, hogy ezek a balerinák kb. 40 kilósak. Talán még én magam is felemelném őket, bár nem fejmagasságig. Na ez volt a sokadik szempont, amiért örömmel, bár irigykedve néztem az előadást, ezek a nagyon vékony lányok, akik ilyen hajlékonyak és mégis izmosak kell hogy legyenek, ha ezeket a táncokat mind végig tudják táncolni. Én is ilyen alakot akarok magamnak!
Tiszta öröm volt végignézni a második felvonást is. Sajnos, ez egy direkt filmre készített verzió volt, és a tapsrend már nem volt a felvételen :-( Szerencsére stáblista igen, és végigsasoltam a szereplőket. Rögtön feltűnt, hogy a fehér és a fekete hattyút ugyanaz a nő táncolta! Ekkor újra elolvastam a Wikipédiát, és ott megemlítették, hogy igen, ez ennek a szerepnek a nehézsége, hogy minden előadáson ugyanaz játssza a két hattyút!
Nahát, én ezt nem tudtam. A filmből úgy értelmeztem, hogy ott, abban az előadásban van ez így, de egyébként nem; most meg kiderült, hogy de, és egyből láttam, miért akkora táncos kihívás ez, hiszen még nézni is fárasztó volt (bár csodaszép).
Ezenkívül a szőke herceget úgy hívják, hogy Igor Zelenszkij :-D Ezen sokat röhögtem – szerencse, hogy csak utólag olvastam a szereplőket –, mert ez egy magas szőke, míg viszont az ukrán elnök alacsony és barna, noha ő is jól táncol, mert már láttam több felvételen is.
Lehet persze, hogy ez a fickó a balett világában valami iszonyú híresség; én annyira nem ismerek egy balett-táncost sem, simán lehet, hogy ő olyasmi, mint a fociban mondjuk Maradona, vagy ki…
Ezek után újabb netes keresést folytattam, hogy ki kicsoda, mert a magyar Wikipédián egy szereplő nevét sem írták le, csak hogy „herceg”, „hattyúkirálynő”, „gonosz varázsló”, viszont a YT-on nevek szerepeltek a stáblistán*, és a két evidens főszereplő után már fogalmam sem volt, ki kicsoda. Így futottam egy kört, hogy a dögös gonoszt is beazonosítsam. Neki igazán szép, kicsit egzotikus neve van – a táncosnak –, és a családneve valahonnan, halványan ismerősnek tűnt. Valami –isztán végű szovjet tagköztársasági származása lehet, ami az arcvonásai alapján is reális. De akkor ezt ennyiben hagytam.
Igen jó a névmemóriám, de olyan sok név van a fejemben; igazi emberek, filmszereplők, regényszereplők, hírességek, kollégák, színészek stb., hogy gyakran nem tudom előrántani, hogy X. ember neve honnan ismerős…
Később aztán, az utolsó munkanapomon, bent a melóhelyen rákerestem erre a szép nevű gonosz táncosra. Nem kellett volna. Szegény, sajnos elég csúnya civilben (igaz, hogy nem fiatalkori fotók jöttek fel).
Nem vagyok én ehhez hozzászokva, hogy egy színész/táncos/énekes a színpadon/filmben dögös, az életben pedig csúnya. Egyházi Gézához vagyok szokva, aki dögös a vámpírsminkben és –jelmezben, de ugyanannyira dögös civilben is, a saját göndör hajával, sőt úgy még cuki is. Úgyhogy most a Hattyúk tava gonosz varázslója sokkolt.
Ráadásul azeri a fickó, pedig azok mind baltás gyilkosok. El is ment a kedvem, hogy tovább kutakodjak, épp csak a születési évszámából számítottam ki, hogy ezen az előadáson 33 éves volt, ami reális.
Még további több nap elteltével anyámmal beszéltem telefonon, és említettem neki, hogy megnéztem a Hattyúk tavát – sokat áradoztam –, és röhögni fog, de a magas, szőke főszereplőt Zelenszkijnek hívják. Röhögött is :-D De ez még semmi, mert még ekkor, telefonálás közben rákerestem a fickóra, és az angol nyelvű Wiki behozta a születési évét (az előadáson 21 éves volt, ami szintén reális). Valamint, hogy egy olyan csaja van jelenleg, akinek Putyin a születési családneve!
Ezen szarrá röhögtük magunkat a mutterral, míg tovább olvastam – mondom, angol oldal volt – és a következő mondatban szerepelt, hogy igen, ez a csaj az elnök Putyinnak az egyik lánya :-D És van egy közös lányuk is.
Napokig röhögtem magamban, hogy van egy Zelenszkij-Putyin közös gyerek; de aztán magyar oldalakon is láttam humoros kommenteket, pl. hogy most már érthető, hogy Putyin miért támadta meg Ukrajnát, véletlenül másik Zelenszkijt próbál kinyírni stb. …
Valószínű, hogy most már nem tudom majd ugyanolyan szemmel nézni a Hattyúkat, mint először.
Aztán jártam is az ősöknél több nappal később, mutattam mutternak a Youtube-on az előadást, persze nem végig, csak részleteket. Neki is őrülten tetszett. Mutattam a gonoszt is, mire ő közölte, hogy: Hát ez egyáltalán nem szép. Mondom, nem azt mondtam, hogy szép, hanem hogy dögös :-D
És sajnos egy azeri (baltás gyilkos [?]). A végén végigmentünk a stáblistán, mire mutter – neki is elég jó a névmemóriája – meglátta a szép nevű gonosz táncos nevét és rögtön közölte, hogy az azerbajdzsáni elnököt (diktátort?) is így hívják!
Baszki! Hát tudtam én, hogy valahonnan ismerős nekem az Aliyev vezetéknév!!
De ezek után már végképp nem kerestem rá tovább a táncos Aliyevre, mivel féltem, hogy még esetleg róla is kiderül, hogy a diktátor rokona. Nem akarok olyan balettet nézni, ahol a fél stáb mindenféle diktátorok meg politikusok (név)rokona, pedig az a halálnál is biztosabb, hogy ezt az előadást még sokszor megnézem majd. (Azóta még egyszer megnéztem, most egyhuzamban.)
Azért lehet, hogy a gonoszra mégis rákeresek csak azért, hogy szerepelt-e más olyan balettben, ami fent van a neten, és ahol esetleg szintén jó erős smink van rajta, amitől dögös a feje; nyaktól lefelé meg hát úgyis dögös.
A fekete-fehér hattyú lánynak innentől kezdve már utána sem néztem, félek hogy még a végén róla is kiderül valami szörnyűség :-D
Ja! Azt mindenképpen meg kell említenem, hogy a pasifelhozatalon kívül a zene is nagyon tetszett, és egész sok része nagyon ismerős volt, csak eddig nem tudtam, hogy ezek mind a Hattyúk tavából vannak.
*helyesbítek, mert harmadszori megnézéskor feltűnt, hogy a darab elején kiírják minden szereplő nevét és a hozzá tartozó táncosét is, fényképpel :-D Eddig azért nem vettem észre, mert ez a nyitány alatt volt, amit én mindig átugrottam, mert a Diótörőben sajnos, amikor épp nem volt tánc, akkor a nagyon csúnya karmestert mutogatták, és féltem, hogy esetleg a Hattyúknál is ez történik.
